Történetek

Csontszínű holdfény világította meg a kihalt utat, amely a régi bányához vezetett. A hegy cipóforma kupolája fenyegetően magasodott a falu felé, amely komor álmait aludta odalenn a völgyben. Az éjszaka mély torkában bömbölt a szél, mint fogait vicsorító oroszlán. Gabi mintha nem is érezte volna, a kalapja is szilárdan ült a fején. Mosolygott, gyengéden, mint a virulni készülő rózsa. Karcsú ujjai tetűként nyomták össze két év visszatérő, verejtékes rémálmait...

Mozdulni se bírtam a félelemtől. Az alak elindult felém. Ocsmány volt. Az arca teljesen eltorzult, a fogai nekem akkor teljesen úgy tűntek, mintha egy ragadozó fogai lennének. A kezében egy hatalmas konyhakéssel megindult felém. Én csak álltam, nem mertem mozdulni, csak bámultam őt. Már teljesen közel ért hozzám kezét, melyben a kés volt a magasba emelte, hogy lesújtson...

De volt egy boszorkány, a neve Krylla. Neki felfedte magát az Ördög, és elvette feleségül, egy éjszakára. Krylla terhes lett, és világra hozta az első nagrör-t, Luthier-t. Az Ördög ezután még több boszorkányt csábított el, persze Krylla volt a vezetőjük, a fő-boszorkány...

Leültem, gondoltam, mivel a szomszéd székben van, szóval átkarolom vagy valami. De egyből az ölembe ült. Utána készült rólunk 2 kép, majd kaptam tőle egy szájrapuszit...

Egy jobb kanyar és előttem volt a hosszú egyenes út. Egy út, néha egy-egy kereszteződés, a legideálisabb. Mindkét oldalt házak: hol apró, hol emeletes, hol pompás, hol szerényebb, hol csicsás, hol egyszerűbb. Számomra nem volt egyhangú, sőt a város után ez a leegyszerűsödés jó is volt. A vonat sínnél monotonon jelzett a lámpa, hogy átmehetek, vonat sehol. Már nincs sok hátra...

Sheichi Shirouki alig múlt 2 éves mikor szülei autóbalesetben meghaltak. Sheichinek azonban sose kellett nélkülöznie. 18 éves koráig az állam nevelte, a fiú remek tanulmányi eredményeket ért el, s az érettségi után szülei jóvoltából megkapta első lakását, bankkártyáját, s egy meseszép autót. Mindene megvolt. Igaz Sheichi nem sejtette kinek a közbenjárására kap mindig elegendő pénzt, mint ahogy azt sem ki az, aki a számláit és további tanulmányait fizette...

Múltkor álmomban találkoztam istennel. Szembe jött velem a metróállomáson (talán a Blaha volt, de kicsit furcsán másmilyen). Szandált viselt, meg piros sortot és Nike pólót. Pocakos volt és kicsit kopaszodott is, mégis biztos voltam benne, hogy ő az. Megengedte, hogy kérdezzek tőle párat, de el kellett kísérnem: a mozgólépcsőn, fel a felszínre...

A fiú mostmár mind a 2 kezével dörzsölte Sophia karjait, mint aki nem akarja, hogy kihűljön, majd megfogta a kezét és elindult befelé vele.
Damien viszont nem tűnt el teljesen:a szervezetében megváltoztatta a molekulák halmazállapotát, és így ő maga is halmazállapotot cserélt;légnemű lett. Viszont bármelyik pillanatban visszanyerhette eredeti formáját...

Hat bajsza közül három olyan vastag volt, mint egy kötélhágcsó, a többi meg acélsodrony. Számtalan fogai akkorák, mint egy hiénáé. Szájzugja fölött kimeredő szeme dühösen méregette őt, miközben kiköpte a pufit.
Ez nem is leső, hiszen ez egy pumaharcsa! – gondolta Géza pánikban, és megpróbált felkapaszkodni a stégre...

Frigg következett, aki szintén elismerte az unokájának, majd Tyr, aki a lányának, és végül a többi isten, akik testvérüknek fogadták a lányt. Antoniának ez a nap felülmúlta a legvadabb álmát is, boldognak érezte magát, hogy sikerült teljes jogú családtaggá válnia. A valkűrök, akik szintén ott voltak, elismerték harcostársuknak a legújabb családtagot. Vezetőjük, odalépett a lányhoz, és egy gyönyörű, fekete színű ruhát ajándékozott a lánynak, majd egy fekete lovat vezettek oda a társai......