Taka adatai

Egy jobb kanyar és előttem volt a hosszú egyenes út. Egy út, néha egy-egy kereszteződés, a legideálisabb. Mindkét oldalt házak: hol apró, hol emeletes, hol pompás, hol szerényebb, hol csicsás, hol egyszerűbb. Számomra nem volt egyhangú, sőt a város után ez a leegyszerűsödés jó is volt. A vonat sínnél monotonon jelzett a lámpa, hogy átmehetek, vonat sehol. Már nincs sok hátra...

Újra megtörtént velem
Fellángolt a régi érzelem
Felszítottad a kialudt tüzet
Mihez kezdjek most Veled? ...

Nyirkos a levegő, az ég még szürke
Mindent beburkol a hajnal köde
A folyó lassan folyik, a nádat simogatja a szél
Ember nincs sehol, ez a világ az enyém.
Mezítláb lépkedek...