Történetek

Haliho!:) Ez az első szöveg, amit kirakok. A helyesírásbeli problémaként elnézést, fejlesztem magam.
Ezek a gondolatok egy éjszakám pár pillanatát mutatja be. Ha esetleg valaki hasonlóan érez, mint én akkor, akkor jobbulást! Holnap minden jobb lesz!:)

- Margitkám, ha megkapom a nyugdíj emelést akkor elutazom a Maldív szigetekre.
- Juditkám legyen így. Én iszom egy vodkát. Te is kérsz?
- Kérek.
- Brigittát felvették az egyetemre. Lesz belőle valaki.
- Az apja hol van?
- A nemzetközi űrállomáson szolgál már három éve. Mielőtt megkérdeznéd, igen egyfolytában megszakítás nélkül három éve fent van.
- Margitkám, nő nélkül?
- Rendelkezésére áll a szexrobotnő.

A háború után nem sokat változott a táj, a tűzeső ugyanúgy esett és a maró homokot továbbra is fújta a szél.
Ágnes megfésülte a vörös rövid haját majd cigi után nyúlt.
– Megint vihar van.
A tükör amiben nézte saját magát nem válaszolt, csak a hibernáló berendezés kattogott. A nő próbált mosolyogni, majd felállt és megigazította a terepszínű katonai kabátját, majd megsimogatta a Kalasnyikovot. Mishe a fekete rövid hajú Orosz férfi nézte Ágnest majd ő is rágyújtott egy...

A pokolról általában úgy vélik az emberek, hogy forróság van. Nos, mikor először léptem be a kapuján, úgy éreztem megfagyok. Miért akarsz mégis újra és újra belépni?..

-Nem emlékszem, hogy rendeltem volna…-hallották Frank motyogását, amint a fürdőszobában tépelődött.
A férfi arckifejezése minden pénzt megért amikor vizes hajjal, derekára csavart törölközővel belépett a szobába és meglátta az unokahúgát és a mostohalányát meztelenül az ágyon. Melody azt kívánta, bárcsak magával hozta volna a telefonját hogy lefényképezze.

Néha talán könyebb egy egész regényt írni, semmint szemtől szemben bevallani, hogy mit érzünk, legalábbis Szidinek egyszerűbb volt...

Néha talán könyebb egy egész regényt írni, semmint szemtől szemben bevallani, hogy mit érzünk, legalábbis Szidinek egyszerűbb volt...

Néha talán könyebb egy egész regényt írni, semmint szemtől szemben bevallani, hogy mit érzünk, legalábbis Szidinek egyszerűbb volt...

A sötétben nem volt könnyű de azután rájöttem hogy François és Sophie mögött vannak emberek. Először nem láttam, mit csinálnak. Azután megláttam a fabotot, amit François fenekébe toltak. Úgy visított mint egy malac. Természetesen nem tehetett semmit. A bot másik végét a földbe állították, így François nem tudta kivenni. Egy lány letérdelt és szopni kezdte.

Azután fogta a tiszti pálcáját és a nő mögé lépett.
-És a másik szívesség? - kérdezte.
Kwei-Fei kioldotta a köntösét, majd félrehúzta gyönyörű, bársonyosan sima hátsójáról. A kapitány érezte hogy a látványtól elpirul, merevedése támad és gyorsabban lélegzik. A nő széthúzta a félgömböket, hogy felfedje a kis lyukat, ami valamilyen zsírszerű anyagtól csillogott.