Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Éva596:
A Szepetneki családról szóló s...
2024-09-28 11:44
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Történetek
- Értem. Vajon ki lehetett a célpont?
- Nem tudom, de ha rosszul lettem ettől a táblától, akkor még most is benne vannak a démonok, és hamarosan elkezdik keresni az áldozatot. Biztos, hogy az áll rajta, hogy gyötörjék meg a célszemély utódjait is.
- Lehetséges. Mondd csak, mindig ennyire rosszul voltál, ha érezted a gonoszságot?
- Ez nekem is új volt, mert régebben nem viselt meg sose, mert hidegen hagytak az emberi érzések. Bár az is lehet, hogy valamelyik rúna az oka...
- Nem tudom, de ha rosszul lettem ettől a táblától, akkor még most is benne vannak a démonok, és hamarosan elkezdik keresni az áldozatot. Biztos, hogy az áll rajta, hogy gyötörjék meg a célszemély utódjait is.
- Lehetséges. Mondd csak, mindig ennyire rosszul voltál, ha érezted a gonoszságot?
- Ez nekem is új volt, mert régebben nem viselt meg sose, mert hidegen hagytak az emberi érzések. Bár az is lehet, hogy valamelyik rúna az oka...
Egyszerűen leülsz mellém az ágyra, és újra közel hajolsz. Ajkad lassan az enyémhez emeled, és a nyelved a számba fúrod. Édes, talán az alkoholtól. Vajon az enyém is ilyen? Nem tudom, de már nem is tudok erre gondolni. Minden porcikám ellenkezik, „Én még sosem csináltam ezt” - mondom halkan, kicsit megszeppenve...
Amikor már kezdett kitisztulni a kép, az útpadkát vettem észre, amint érzékien hozzásimult a lábfejemhez, mintegy meggátolva a lépésemet. Életemben nem estem még akkorát. Földetérésem után megcsodálhattam a járda vörös csókját, amit a tenyeremre nyomott, és félszegen néztem körül tanukat keresve az alakításomhoz. Szerencsére nem látta senki a fantasztikus kaszkadőrmutatványomat, így feltápászkodtam, visszagondolva elég jól nézhettem ki esés közben...
Egyre gyorsabban hadart, és most már tényleg kicsöppent a nyála. Kínosan elvigyorodott. CSILLA azonban megértőnek mutatkozott.
- Itt fogyasztom. Ketchuppal. Hárommal.
- Egy perc türelmét kérem.
- AZONNAL! – a nyála most már csurgott a szájából, a szeme forgott, és ekkor elborult benne valami. Egy pillanatig biztos volt benne, hogy nekiesik a lánynak, de aztán ajkába harapott úgy, hogy a vére is kiserkent, de képes volt fékezni magát, és végül úgy látszott…
- Itt fogyasztom. Ketchuppal. Hárommal.
- Egy perc türelmét kérem.
- AZONNAL! – a nyála most már csurgott a szájából, a szeme forgott, és ekkor elborult benne valami. Egy pillanatig biztos volt benne, hogy nekiesik a lánynak, de aztán ajkába harapott úgy, hogy a vére is kiserkent, de képes volt fékezni magát, és végül úgy látszott…
Beküldte: Anonymous ,
2007-08-04 00:00:00
|
Fantasy
Másnap, mikor kinyitotta szemét, azzal a kellemetlen, rossz érzéssel ébredt, mint mikor rosszat álmodik az ember. A legborzasztóbb dolgok egyike, amikor a valóság rosszabb, mint egy rémálom. Amikor inkább az álmodban maradnál, minthogy felkelj, és tedd a dolgod, éld az életed. De ő még csak nem is álmodott, ha álmodott is, már nem emlékezett rá...
. Az éhes eb odalépett a tálhoz és félve, rettegve, nagyon figyelve beleszagolt, majd belenyalt. Amikor megérezte az étel ízét, habzsolva enni kezdett. Pillanatok alatt eltüntette a tálka tartalmát. A lány közben közelebb lépett és a kezét nyújtotta. A kutya bizalmatlanul méregette, de megszagolta a kezét. Úgy érezte, ez az illat nem hordoz veszélyt és közelebb lépett. A lány megsimogatta a fejét, és újra szaglásra nyújtotta a kezeit...
A főbejárat nyitva volt. Zénó lenyomta a kovácsoltvas kilincset – nem volt könnyű, csúszós volt a ráfagyott dértől – és betessékelte a két lányt. Önkéntelen mozdulattal megszagolta a hajukat, és elégedetten mordult egyet. Jó illatuk volt. Ez különös, már csak azért is, mert nem emlékezett rá, ők hárman mikor fürödtek utoljára.
Elindultak a végtelen hosszúnak tűnő folyosón. A deszkák meg-megreccsentek a lábuk alatt...
Elindultak a végtelen hosszúnak tűnő folyosón. A deszkák meg-megreccsentek a lábuk alatt...
Erősebb fuvallat söpör végig a poros emléktemetőn, s egy apró lap indul el végtelen útjára, mely igazán csak most kezdődik el… meg fogja tapasztalni milyen az élet, mit kell végigélnie egy embernek, mikor a Földre érkezik. Talán szakadtan tönkretetten tér majd vissza nem létező gazdájához, akit már hiába fog várni. Egy fénykép száll messze, messze, s nem tudni hol ér földet...
Továbbindult és a kis legyecske büszkén ült a vállán. Sokan irigyelték is itt az erdőben, amiért ő mindig a lánnyal lehet. Amikor a tisztásra értek a kis patakhoz, a lány leheveredett a fűbe és élvezte a nap sugarait az arcán. A legyecske a mellkasára ült és úgy érezte, most neki kell vigyáznia a lány álmára...
A tudósok a vállalatban rájöttek, hogy egy organizmusra van szükségük, egy tökéletes organizmusra. Megtalálták a bolygót, ahol az organizmus van, de nem akarták felhasználni katonáikat a kifejlődéhez. Merthogy az idegenek emberben fejlődnek ki. A vállalatnak a szemét kell. Ezért használják ki az egyik teherszállító csapatot. És a történet még csak most kezdődik...
Elmúltál már 18 éves?
Kérjük nyilatkozz, hogy elmúltál-e már 18 éves.