Ajándék az idegenektől 05. Aranka elalszik

Úgy éreztem, megérdemlek egy kis pihenést, bekapcsoltam a játékkonzolomat, hogy néhány gyilkossággal helyre billentsem a lelki egyensúlyomat
Közben a mentőkapszula fedélzeti droidja kiadta a vérmintát és Aranka nekilátott elemezni.
- Figyelem, vírustámadás. A számítógép leáll. Kérem, hogy nem mentett állományait mentse.
- Mi??? – kaptam fel a fejem. – Vírus? Hiszen letiltottam a rádióadások vételét!
- Igen – válaszolta Aranka érzelemmentesen. – A vírus nem rádióadásban érkezett.
- Hanem?
- A vírus az egészségügyi analizáló egységet támadta meg elsőnek. A vírus forrása ismeretlen. Az egészségügyi adatok mentéséhez, kérem csatlakoztasson egy háttértárat.
- Hogy az is vírusos legyen?
- Az elsődleges vírust sikerült karanténba helyezni, azonban a fedélzeti számítógép újra installálása szükséges. Kérem, az egészségügyi adatok mentéséhez csatlakoztasson egy háttértárat – próbált megnyugtatni Aranka.
Nem tudtam mást tenni, a játékkonzolt csatlakoztattam a gépre. Elméletileg már tiszták az adatok, ha mégsem, a játékkonzollal veszítem a legkevesebbet.
Gondolkozzunk logikusan, mondogattam magamnak. A fedélzeti számítógépet újrainstallálni csak a kikötőben lehet, viszont a robotpilótába már betápláltam az adatokat, még el tud juttatni az F-124-re. Ha nem történik semmi, még megérkezhetek épségben… „Ha…” Az utam és a túlélésem is feltételes módba került.
Az áttöltés lassan befejeződött… Ha mégis rosszul sülne el a dolog, pár száz év múlva, amikor véletlenül rábukkannak a hajómra, talán ennek alapján elemezni tudják, hogy mi is történt…
- A rendszer instabillá vált, uram. Kikapcsolok. Engedélyezi a kikapcsolást?
- Igen, Aranka. Kapcsolj ki. Szép álmokat – mondtam, bár tudtam, hogy úgy sem érti meg.
- Jó éjszakát, Uram. Reggel kérem, egy kávéval ébresszen – mondta még utoljára Aranka. Egy pillanatra megdöbbentem… Valaki mégis táplált bele humorérzéket. És, miközben ezen gondolkoztam, szép lassan kialudtak a műszerfal fényei.
Egyedül voltam, hacsak a haldoklót és az Arankát meggyilkoló vírust nem számítom.
Most már minden mindegy… Hátra dőltem a parancsnoki székben, a lábamat a pultra raktam és rágyújtottam egy e-cigire. Persze, tudtam, hogy az utóbbi kettő nem tartozik a pilótafülkében engedélyezett tevékenységek köré, de úgy gondoltam, ennél rosszabb már nem lehet.
És kivételesen nem is tévedtem nagyot.