Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Delia már a széles kőoltárra volt kötözve. Cobus szobra fenyegető közönnyel nézett le rá....
Windshear-Szélnyírás
A második balforduló
Bevezető
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, akit egy gyönyörű, fehér páva vett a szárnyai...
Friss hozzászólások
91esfiu: Drága vinzso! Ismét izgalmas d...
2021-11-28 22:05
eliksz13: Nagyon, nagyon, nagyon jó ! In...
2021-11-28 21:49
BURGONYA: TE AKKORA BAROM LEHETSZ, MINT...
2021-11-28 08:30
BURGONYA: NAGYON JÓ! ISMÉT ELSZíVTÁL VAL...
2021-11-28 08:29
Szergejecske: Nem értünk egyet. Vannak olyan...
2021-11-26 15:10
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Ajándék az idegenektől 03. Az énekes kedvű droid

- Mi van? – kérdeztem megrökönyödve, de a droid jókedvét nem tudtam letörni.
- The sweetest girl I know… - énekelt tovább. Majd hozzátette: - Kérem, az anyukát, készüljön fel a szülés megindítására.
- Mi??? Mit akarsz? Egy terhes nő van a kapszulában?
- A kapszulában senki sincs, de a pilótafülkében egy várandós anyuka van, látom a baba képét is, olyan aranyos, acél törzs és 12 poliplábacska… Én leszek az első, a mindent megnyerő, a dokidroid, aki új fajt segít a világra, amelyik uralja majd a galaxist, egyszerre polip és robot, a két intelligens faj keveréke, semmi köze az olyan alacsonyabbrangú lényekhez, mint az ember. Itt a világbéke.
- Doki, azonnal futtass le egy önellenőrzést, szemmel láthatólag megártott a napszél az áramköreidnek.
- Vészhelyzetben nincs parancs, It’s a long way to go, a kiadott utasításokat felülírja az életmentés parancsa, helyezze magát kényelembe, Uram, mindjárt megindítjuk a szülést.
- Te, ha hozzám mersz érni…
- Nem kell félni, nem fog fájni, jön a dokidroid bácsi és beadja a szurit és már alszik is a kispapa.
- Mondd, doki, nem zavart, hogy férfi vagyok? – próbáltam húzni az időt, miközben megpróbáltam lezárni a folyosó és a fülkém közötti ajtót.
- Nem, mivel a diszkriminációellenes törvény alapján a férfiaknak is joguk van szülni, Uram. Uram – szólalt meg egy pillanat múlva – ön bezárta az ajtót.
- Igen – válaszoltam vigyorogva – bezártam.
- Ebben az esetben, a vészhelyzeti protokoll alapján jogom van kinyitni, hogy megindítsam a szülést. – Majd, hogy megnyugtasson, újra énekelni kezdett: It’s a long way to Tipperary. Határozottan idegesítő volt. Legalább egyszer jutna tovább, mint az első két sor!
- Mást nem tudsz? Kezd unalmassá válni… - kérdeztem, miközben azt övemhez nyúltam.
- Ahogy parancsolja a kedves vendég… - nyitotta ki a dokidroid az ajtót. A fecskendő tűje fenyegetőleg közeledett felém. – Úgy látom, itt császármetszésre lesz szükség. Izzítom a lézert. Kérem helyezze magát kényelembe és lazítsa el az izmait.
Szerencsére, a dokidroidokba nem építenek önvédelmi mechanizmust, így nem vette észre, ahogy az atompisztoly csövét feléje irányítom, és lassan meghúzom a ravaszt.
Szegénykének a szeme szó szerint szikrát hányt és eldőlt a padlón… Közben arra gondoltam, hogy talán még meg lehet szerelni az F-124-en.
Végiggondoltam a helyzetemet. Egy: idegen területen vagyok, az űregyezmény alapján úgy lőnek ki a polipok, ahogy nem szégyellik. Kettő: egy ismeretlen beteg van a fedélzeten. Három: a dokidroidom kezelésébe majdnem belehaltam. Elméletileg, ha nem történik újabb baj, akkor épségben meg tudok érkezni az F-124-re, ott megszabadulok az idegentől és a hazai vonalak felé vehetem az irányt. „Ha…”
Felvettem a szkafandert, betuszkoltam magam a folyosóra, ami valójában inkább egy szervízalagút volt csak és hátra csúsztam, a raktérbe a kapszulához. Rossz állapotban volt, a festése lepattogzott, nem lehetett megállapítani az azonosítóját, az üvegen keresztül láttam, hogy valóban bent fekszik egy férfi, kb. 35-40 éves, már amennyire meg lehetett állapítani az űrruhán keresztül. Rácsatlakoztam a külső kommunikációs pontra, hogy legalább én tudjak üzenni neki.
- Halló! Most már jó kezekben vagy. Igaz, nincs orvosi ellátás, de ahogy elnézem, nincs is nagy baj. Igaz?
Az alak a kabinban bizonytalanul bólintott és annyit suttogott válaszul: - Nincs is nagy baj. Túlélő. Segíts.
- Nézd – folytattam – nem tudom, hogy nem vagy-e fertőzött, elég kutyául nézel ki. Adok be neked enni és innivalót a zsilipen, és hogy ne unatkozz, beadok pár filmet is, de többet nem tudok. Ha valami mégis kellene, majd szólsz és kitalálok valamit. Rendben?
A válasz újra csak alig hallható volt: - Rendben. Túlélő. Segíts.
Ahogy ígértem, beadtam neki pár filmet és egy lejátszót, meg ami még kell, az üvegre raktam egy kamerát és visszatértem a fülkémbe. Egy dolgot megtanultam az űrben töltött évtizedek alatt: ha nem tudsz semmit se tenni, hát ne tégy semmit se. Aludj.
Folytatások
2149
- És nem vágyódott vissza az F-124-re?
2087
- Járványveszély az F-124-en. Biológiai és számítógépes veszély AAA kategória… - Majd újra és újra elmondtam ezt az egyszerű üzenetet. Tudtam, a föld a hatótávolságomon kívül van, de azt is tudtam a polipok minden adásomat fogják.
2227
- És téged hogy hívnak? – kérdezte.
- Nekem nincs nevem. Valamikor volt, de már régen mondták ki. Nevezz, mondjuk századosnak, így szoktak hívni a rádión. A Háború óta csak ez vagyok.
- Akkor te százados – nevetett fel, - gyere velem zuhanyozni.
2045
- Kiosztottuk a fegyvereket, védelmi terveket készítettünk. A polipok a víz közelében erősek, a dombok között ki tudunk tartani pár napig.
- És aztán?
- Ha még életben leszek, kinyitom az utolsó üveg konyakomat az utolsó roham, előtt. Tovább nem tervezek. Sajnos semmilyen néven nevezhető fegyverünk sincs, főleg nem olyan, amitől félnének.
2095
Amikor közelebb ért, láttam, hogy sofőr sem igazán katonás alkat: a jobb napokat látott sortot ízlésesen egészítette ki egy átizzadt atlétatrikó, s a látványt egy szakadt szalmakalap koronázta meg. Ha nem lett volna rajta a flotta jelvénye, azt is hihettem volna, hogy épp horgászni indult.
Hasonló történetek
3638
Ezután mérte föl a testet. Karcsú volt, de nem sovány. Testhezálló kezeslábast viselt, ami talán túlzottan is kidomborította bájait. A derekán keresztülfutó övet inkább csak díszítés kedvéért viselhette, mintsem célszerűségből, ugyanis egy övtáskán kívül semmit nem hordott rajta, azonban szép mintákat véstek bele.
Összhatásában szép lánnyal hozta össze a sors, aki elég ostoba ahhoz, hogy szolid, de kihívó ruhát öltsön amúgy is feltűnést keltő testére, és ilyen helyre jöjjön fegyver...
2955
Valóban nem volt nagy a probléma. A krionok földön kívüliek voltak, egyike a kevés értelmes fajnak, akikkel összefutottunk, de rossz szándékúak. Az emberiség fejlettebb technológiája, és jóval nagyobb szaporulata mindig is kordában tartotta őket – de egyedileg időről-időre elkövettek bűncselekményeket. A hajójuk is jóval alulmaradt a csapat első osztályú kutatóhajójánál, mindössze annyit kellett tennie a pilótának, hogy emeli a sebességet...
Hozzászólások
AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A tortenetek csapata új társkereső oldalt indított. Ismerkedés meleg férfiaknak: WWW.BOYSXX.SITE Ismerkedés heteroszexuálisoknak: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: