Történetek

Evan figyelte őket továbbra is, de közben Trinire gondolt. Nem tudta mit tegyen, hogyan óvja meg. Abban biztos volt, hogy nem fog szólni se Stanleyről, se Olivierről neki, mert elvonná a figyelmét a VB-ről, és lehet, hogy félne. Elég rég óta ismerte a lányt, és tudta Triniről, hogy minden új helyzettől fél, és még sosem volt barátja. Biztos volt benne, hogy kedvenc tanítványa nem tudná hogyan kezelni a helyzetet. Majd idővel. Majd az idő eldönti mi lesz...

- Abaszisz messze van jó uram, és a veszélyt nem kéne keresnie minden áron! – Abdul felvette a ritmust, gondolván, nehogy már azt higgye, hogy Abasziszban nincsenek jó vitapartnerek. Abaszisz büszke nép, ne vágjanak szavába, főleg ne egy elf...

- Kérem, hagyják abba. - kérte szinte suttogva lesütött szemekkel Trini. - Még csak most vagyok itt. 20 évesen az első VB-men, de büszkén, és mindent meg fogok tenni.
- Ez a beszéd. Ez így helyes. - szólt Evan. - Na de a többiek sem kis piskóták. Tulajdonképpen az itt ülő kis csapatra mondhatom, hogy Amerika legjobbjai közé tartoznak...

Fiatal volt még az idő Torm Deal, a tornyok- és a hősök országa felett, mikoron négy nagy uralkodó kormányozta a vidéket. Egymás testvérei és barátai voltak, békesség honolt tartományaik felett. Úgy tűnt, a harmónia megingathatatlan. A két király, Phaldron és Lucio azonban végzetes titkot hordozott magában, s erről senki sem tudhatott...

Belebokszoltam a sziklafalba, ismét teljesen elvesztettem az eszemet, el sem ért az agyamig, ahogy sorozatot döngölök a sziklafalba, aztán egyszer csak összeroskadtam a fájdalom könyörtelenül belenyilallott a kézfejembe, még a vészjósló reccsenést is hallani véltem, eltörtem a kézfejemet. A kín megnedvesítette a szemem sarkát, az idegek teljesen megbolondultak a kézfejemben, a fájdalom végig lüktetett az ereimben...

A harang megkondult. Hangja gyászos volt. Egy lélek magányát hirdette. A világ egy percre megállt. A sötét éjszakába beleköltözött a magány. Az emberek tanácstalanul kémlelték az eget. Hulló csillagát keresték, de hiába. Az ő mennybemenetele nem vonta maga után a csillagok búsulását. Csak az emberek kíváncsiságát. A fény felé tartva visszatekintett a földre. A táj egyre messzebb került tőle, s olyan érzés fogta el, mintha nem is ismerné, azt a dombot, ahol sokat járt kora hajnalokon, vagy...

Ephram Bright nyomozó arra utasította csapatát, vizsgálják át a gyilkosság helyszínét. A halott lány szobájából erős vérszag terjengett. Az ágyán feküdt, teljesen meztelenül. Körülötte mindenütt vér, rengeteg vér. A mellkasát felvágták, a szíve hiányzott. A falon vérrel falirat volt látható, de nem tudták értelmezni...

Néha olyan jó lenne hatalmas rózsaszín vattacukor felhők habos pille-párnáin ugrálni és elfeledni minden gondot, ami nyomaszt, vagy csak úgy elfelejtkezni a világról. Egy pillanatra megállítani az időt, és a levegőben úszva átadni magad a gyermeki lét édes bizsergető érzésének...

Ímigyen szóla Péter, leromboltátok mindazt, ami nekem szent volt, hát most felkelek és visszaszerzem azt, ami jogos jussom.
Péter nem volt senki, senki volt. De felkelt, hogy visszaszerezze azt, ami jogos jussa volt...

Óvatosan felemelte a lányt, aztán indulni kezdett a búzás felé, egyenesen az elhagyatott házhoz, ahol őrült tervét végre hajthatja. Lassabban haladt és a szél is fújt, de húsz perc gyaloglás után megérkezett, majd bement az ajtón és a folyosóra kanyarodott. Elhaladtak a pince előtt, azután a két ajtó mellett is, majd egy jobb kanyar után, Erika egyik lábáról leesett a piros tűsarkú cipője. Alex nem törődött vele, vitte tovább foglyát, be a saját szobájába, és az ágyra fektette. Ezután...