Történetek

- Igen, szinte egész életemben érdekeltek ezek a dolgok.
- Értem. Nos térjünk rá az átokra. Azért nem engedtem visszamenni a városba, mert nem is tudott volna. Ha eléri a házak határát, beleütközik egy falba, egy láthatatlan falba, amit az átok von maga köré. Ezzel a fallal való találkozás, eléggé rossz érzés lett volna. Nem tud visszamenni, amíg meg nem törjük az átkot. Addig itt kell maradnia, vagy az erdőben. Máshová nem tud menni - magyarázta a pap.
- És ha nem sikerül...

Ott állok, és kattogtatok, közben szétárad bennem a pozitív energia. Úgy érzem, bármire képes lennék. Egy kivételesen gyönyörű pej csődör rohan felém. Ilyen szép jószágot még életemben nem láttam. Patái belevágódnak a földbe, porfelhő követi útján. Ránézek, és látom, ahogy dolgoznak izmai. Ez az állat nem más, mint az elemi erő, amit sugároz magából...

Letérdelt elém, s elkezdte a nadrágomat gyűrögetni a kritikus ponton, ami már amúgy is feszült egy ideje. Rám mosolygott, majd lehúzta a sliccem, s kibontotta a péniszemet a nadrágból. Nagyon finoman húzogatta a bőrt rajta, játszott vele. Aztán elkezdte nyaldosni a végét. Azt hittem, menten eldurranok...

Mi a szerelem? Csak egy érzés, semmi több.
Mit jelent várni azt, ki nem jön el soha? Csak egy érzés, semmi több.
Mit jelent hallani a szót, mi sosem hangzott el? Csak egy érzés, semmi több...

„Zárkózott vagyok. Sajnálom. Tényleg. Nem tudok mit tenni ellene, nem változhatok meg akárki vagy mindenki kedvéért.”
Ez a mondat egyszerű megoldás egy bonyolult problémára. Vagyis ez az egyszerű mondat nem megoldás a viszonylag bonyolult problémára.
Játék a szavakkal. Erről is ugyanúgy le kéne szoknom, mint a félmegoldás-szerű egyszerű mondatokról. Nem írom a gondolat végére ezt: „Na, mindegy.” Ez is rossz szokás.
Visszatérve az előbbi problémához (tudom, a szóismétlésről...

- Ki vagy? Jer közelebb! - szólt a lány. Hangja kicsit félve csengett.
A betolakodó kilépett az árnyékból, a hold őt is ezüsttel világította meg. Fekete álarcot és fekete-vörös, gazdagon hímzett, díszített ruhát viselt. Gondosan nyírt, rövid fekete haját meg-meglegyintette az esti szellő. A maszk, amit viselt, szemét és orrát fedte el. Homloka magas volt, széles, értelmes, szája finom metszésű. Egyenesen a fiatal úrnőre nézett fel.
- Hisz ismersz, ó, gyönyörű hölgy! Táncoltunk...

Tudta, hogy nem mindennapi állás az övé. Mintha már azelőtt is egy ilyenről álmodott volna. Mikor felajánlották neki, nem tétovázott, rögtön elfogadta. Azt is tudta, hogy olyasvalaki lesz a főnöke, akit mindenhol ismernek, s aki mindent ismer. Tisztában volt vele, hogy ez egy olyan hivatal, ahol nem tűrik a lazítást. Ugyanakkor azok számára, akik vállalják a megbízást ez a munka a legnagyobb szórakozás. Látni mások ügyes-bajos dolgait. Azt, ahogy valakit épp megbuktatnak egy vizsgán. Vagy...

- Akárhányszor láttalak a jégen, szembesültem vele, hogy itt van valaki, aki bár más stílust képvisel, legalább olyan jó lehet, mint én. Ettől fogva még jobban bántott, ha legyőztél. Tudtam, hogy te is érzed a rivalizálásunkat. Hogy nem fogod hagyni magad. Kétszer egymás után vb-t nyertél, és én kétszer is hoppon maradtam. Dühös voltam emiatt. Evgeni visszavonult - senki mást nem éreztem ekkora ellenfélnek, mint téged. Nyilván tudod, hogy a jelenlegi edzőm már a sokadik mesterem. Az utóbbi...

Két hónapja egy dunkerque-i teniszversenyen ismerte meg a poitiers-i étteremtulajdonos férfit, aztán valahogy egy pár lett belőlük. De sosem érezte azt a különös bizsergést, amiről úgy gondolta, hogy a szenvedély záloga. Életében eddig egyszer érezte csak. Tegnap este. Abban a pillanatban, amikor Brian először megcsókolta. Meg is ijedt tőle, s utólag azon gondolkodott, vajon volt-e értelme emiatt annyira otrombán és ostobán viselkedni a fiúval. De remélte, hogy a tegnap éjszaka és a mai...

- Gyere, mutatok pár érdekességet - tért ki a válasz elől az antikvárius- ez a fehér, ez pedig a fekete mágiával foglalkozik... ó, és a kedvencem, a Lemegeton... egyesek a Holtak könyve, a Necronomicon folytatásának vélik - pakolta Lyn kezébe a poros könyveket Stan.
A lány észrevétlenül figyelte a férfi minden egyes mozdulatát és mimikáját. Vajon honnan lehet ennyire ismerős neki? Mint egy rég nem látott, mégis annyira látni vágyott arc... - "Shad!"- ugrott be neki hirtelen,...