Tanya az Alföldön

-Nem akarok menni! Hadd maradjak itthon! -esdekelt Viktória egy órán belül már negyedik alkalommal.
A lelke mélyén nem sok reményt fűzött az anyja meggyőzéséhez. Napok óta ezen vitáztak és most már csak pár kilométerre voltak a tanyától.
-Jól fogod magad érezni a nagybátyádnál! Apáddal nekünk is jár egy kis nyaralás! Szeretnénk kettesben lenni egy kicsit, hogy... -ismételte Anna fáradtan, sokadik alkalommal.
-Oké, oké... inkább ne részletezd! -mondta a lány és megborzongott ahogy elképzelte a szülei intim együttlétét.
-Azt hittem, hogy megértőbb vagy már így, hogy neked is van barátod!
-Anya!!! -pirult el Viktória.
Egy darabig mindketten csendben voltak. A kocsi falta a távolságot. A lány kinézett az ablakon. Szántóföldek ameddig csak ellátott. Iszonyatosan unalmasnak ígérkezett az egész.
-Nekem sok szép emlékem van a tanyáról. Régóta a családé. Szerintem a te véleményed is meg fog változni! -mondta Anna és oldalra pillantott a telefonját nyomogató lányra.
-Nem is ismerem a nagybácsit! Nem akarok nála maradni!
Anna sóhajtott. Viktória legalább olyan csökönyös volt, mint az apja.
-Legyen akkor legalább három nap! Mi ugyan nem leszünk itthon, de ha nem érzed jól magad, megkérem Júlia nővéremet, hogy szedjen fel és hozzon vissza.
-Csak három nap?
-Minimum három.
-Mondtad neki, hogy vegetáriánus vagyok?
-Igen. -felelte Anna és mélyen hallgatott arról, hogy mi volt Miklós reakciója a mai fiatalság bolondságaira. A férfi művészlélek volt, de megunta a városi életet és ezért költözött ki vidékre. A festés mellett néhány disznót is tartott és nagy rajongója volt a különféle húsételeknek.
Nemsokára megérkeztek. A ház fala frissen volt festve, a kertben pedig virágok nyíltak. Sokkal barátságosabbnak nézett ki a hely, mint amire Viktória számított, de ezt a világért sem vallotta volna be. Kiszálltak a kocsiból és elindultak megkeresni a nagybátyját. A vékony nyári ruhája ellenére gyorsan izzadni kezdett a hőségben.
-Hahó! Miklós! Megjöttünk! -kiáltotta Anna, amitől Viktória összerezzent.
Az egész hely furán csendes volt, ami önmagában feszültté tette a lányt, de a ház belül még szebb volt, mint kívül. A falakat fotók borították, régiek és újak vegyesen. Viktória néhány alakot felismert rajtuk: ott volt a nagyapja, az anyja és Júlia testvére még fiatal korukban. Az egyiken a szülei egy babát tartottak, ami nyilván ő volt. Kicsit megkönnyebbült annak tudatától, hogy nem először jár itt.
Az ajtó megnyikordult mögöttük és ott állt az édesanyja másik testvére. Nagy darab férfi volt széles vállakkal és vastag karokkal. Ijesztő is lehetett volna a látványa, de melegen mosolygott.
-Hogy te mennyit nőttél! Amikor utoljára láttalak még szinte karonülő voltál. -mondta Miklós és megölelte a lányt.
-Helló! -felelte félénken Viktória.
A felnőttek váltottak néhány szót, majd Anna távozott. Miklós megmutatta a lánynak a szobáját. Viktória kipakolt, majd éhesnek érezve magát a konyha felé vette az irányt. Egy szelet kenyeret megkent margarinnal és remélte, hogy csillapítja az éhségét. Visszament a szobájába és megnézte magát a tükörben. Bosszantotta, hogy viszonylag alacsony és sokan kislányosabbnak tartották, mint valójában volt. Még a barátja is. Egy mozdulattal ledobta a ruháját és újra megnézte magát. Szerette volna, ha a keblei teltebbek és a csípője szélesebb lenne, mint az anyjának. Sóhajtva újra felöltözött és kiment a házból. Odakint a hőség még nagyobb lett. Leült a tornácra és körülnézett. Unta magát és valami cselekvésre vágyott.
Elindult Miklós keresésére, de sehol nem találta. Azután távolról halk malacvisítás hangja ütötte meg a fülét. Megkerülte az épületet és észrevett egy keskeny, de kitaposott ösvényt, ami a telek mögötti fás részbe vezetett. Maga sem tudta, hogy miért, de idegesen nyelt egyet amikor elindult rajta. Újra hallotta a hangot, de ezúttal erősebben. Egy tisztás szélén nemsokára elérte az ösvény végét. A tisztás közepén egy magányos, öreg tölgy állt. Az ágai minden oldalra kinyúltak és majdnem olyan vastagok voltak, mint maga a lány. Kicsit odébb tűzrakás volt, mellette asztallal. A nagybátyja valamit ügyködött, de Viktória nem látta, hogy mit, mert a férfi teste takarta. Amikor közelebb ment, már meglátta: az egyik ágra egy malac volt kötve a két hátsó lábánál fogva. A malac a helyzete ellenére nyugodtnak tűnt. Kicsit ide-oda lengett és kíváncsian nézelődött. Miklós az asztalhoz ment és egy késsel meg egy vödörrel tért vissza. Viktória döbbenten nézte, ahogy a vödröt a malac alá helyezte, majd megpaskolta az állat fejét. A jelenet egyszerre volt bizarr és ijesztő. A lány tudta, mi fog következni.
-Neee.... -mondta, de csak suttogott.
Legszívesebben rákiáltott volna a férfira, de csak állt ott lefagyva. A nagybátyja - aki nyilvánvalóan nem vette észre a jelenlétét- nagy levegőt vett és egyetlen mozdulattal elvágta a malac nyakát. Egy pillanattal később vér kezdett ömleni a vödörbe. A lány azt hitte, hogy a malac visítani és vergődni fog, de az csak egy nyikkanást hallatott és nyugton maradt, miközben kivérzett. A látványtól iszonyodnia kellett volna, de valahogy elbűvölte. Nem látott még állatot elpusztulni filmen sem, nem hogy élőben. A nagybátyja szakértő módon felvágta a malac hasát és kibelezte. Ezután egy nyársat vett fel és átvezette a kiürített törzsön. Közben még mindig nem vette észre a leskelődő unokahúgát. Viktória látta az állat szájából kibukkanó, fényes, de vérfoltos fémrudat. Groteszk módon nagynak tűnt a malac méretéhez képest, de Miklós addig tolta, amíg az állat a közepére nem került, majd hátralépett és elégedett pillantást vetett művére.
Viktória elítélte az állatok megölését. Ezért is lett vegetáriánus. Úgy gondolta, hogy az ilyesmi mindig mocskos dolog, kétségbeesett, vergődő állatokkal. Nem hitte volna, hogy ilyen is lehet. Ami még rosszabb volt, hogy már nem érzett félelemteli feszültséget és a teste izgatottan remegett. Kicsit előrelépett és egy ág megroppant a lába alatt. Miklós odafordult.
-Te vagy az? Észre sem vettelek. Gyere, segíts a tűz fölé tenni! -mondta és válaszra sem várva újabb fahasábokat dobott a tűzre.
Viktória közelebb menve megérezte a vér édes illatát. Azután a malac békés kifejezésére és a hasán levő vágásra nézett.
-Oldozd el a kötelet! Én fogom, hogy ne essen a földre! -mondta Miklós.
A lány tette, amire kérték. A férfi felkapta a nyársat és a tűzre tette.
-Ettél már nyárson sültet? Kicsit sokáig tart amíg elkészül...
Viktória beszédre képtelenül lassan megrázta a fejét.
-A legfinomabb étel lesz életedben! -folytatta a nagybátyja.
A lány jobban szemügyre vette a férfit. A karjai könyékig véresek voltak és jutott a folyadékból a pólójára is. Valahogy még termetesebbnek tűnt, mint korábban. Volt benne valami, amit Viktória nem értett teljesen. Mintha tűz csapott volna ki belőle, amit a lány egyszerre talált félelmetesnek és izgatónak. Lehetetlen feladatnak tűnt nemet mondani neki. Ezenkívül minden korábbi elve ellenére, a nyílt lángon sülő hús illatától megkordult a gyomra és összefutott a nyál a szájában.
Amikor a hús elkészült, a nagybátyja kanyarított egy szeletet neki is és leültek az asztalhoz. Viktória képtelen volt ellenállni a falat ínycsiklandóságának. Ahogy evett, ellazult és jobban észlelte a környezetét. Hallotta maga mögött a tűz ropogását. A levegő kezdett lehűlni és lassan alkonyodott.
-Milyen? -kérdezte Miklós.
-Nagyon... finom... -felelte a lány és elpirult.
Majdnem éjfélig fent maradtak és beszélgettek. Amikor ágyba került, Viktória gyorsan álomba merült. Boldogabbnak és elégedettebbnek érezte magát, mint életében eddig valaha.
Másnap üresen találta a házat. A nagybátyja egy cetlit hagyott neki, amin az állt, hogy a festményei miatt be kell mennie a városba, de kora délutánra már jön is vissza. A lány úgy döntött, hogy egyéb tartalmas elfoglaltság hiányában kifekszik napozni. Amikor a nagybátyja szobája előtt ment el észrevette, hogy az ajtó résnyire nyitva maradt. A résen át nézve olyannak tűnt, mint az ő szobája, de Viktóriát elfogta a kíváncsiság. Odabent nem sok látnivaló akadt. Talált egy laptopot. Felnyitotta, amitől az automatikusan bekapcsolt. A képernyő teljesen üres volt, egyetlen mappa ikonját leszámítva. A lány kétszer rákattintott és képernyőt pornóképek százai töltötték meg. Viktória levegő után kapott. Tudta ugyan, hogy a nagybátyja egy egyedül élő férfi, akinek nyilván vannak igényei, de mégis sokkoló volt ezzel szembesülni. Pusztán a képek mennyisége is döbbenetes volt. A lány bűntudatosan körülnézett, mintha rajtakapástól félne, de remegő kézzel elkezdte átnézni a gyűjteményt. Többnyire szopás volt az amatőr képeken néha egy-két anállal dúsítva. A rengeteg fotó között egyetlen ‘új mappa’ nevű mappa árválkodott. Azt megnyitva újabb, női neveket viselő mappák tárultak fel. Kinyitotta az ‘Eszter’ nevűt. A lányt nem ismerte, de a meztelen fotók láthatóan a tanyán készültek róla, bár akkor még más színű volt az épület fala. ‘Eszter’ csak egy vászoncipőt viselt, miközben meztelenül pózolt a telek különböző helyein. Állandóan mosolygott és volt benne valami ellenállhatatlanul vonzó, amitől Viktória maga is elmosolyodott.
Miután átnézte Eszter képeit, találomra kinyitott egy másik mappát is. Sára is ruhátlanul pózolt különféle helyeken, majd a képek megváltoztak. Felismerte rajtuk a nagybátyja szobáját. A képek fotósorozatként követték egymást és mutatták, ahogy Sára lefekszik az ágyra, széttárja a lábait és maszturbálni kezd. A fényképezőgép egyre közelebbről és közelebbről vette a nemi szervét. Azután a kéjtől eltorzuló arca következett egyre közelebbről, majd a keblét simogató keze. Az utolsó képen szégyenlős mosollyal markolta a párnát.
A ‘Hanga’ mappában nem voltak képek, csak egy videót tartalmazott. Viktória tudta, hogy már az is megbocsáthatatlan, amit eddig tett, de képtelen volt uralkodni kíváncsiságán és elindította a videót. A felvételen egy kis keblű lány állt csupaszon, idegesen az ismert tölgyfa alatt, kezeit a háta mögött összekulcsolva. A képbe besétált egy férfi, aki maszkot viselt, de ettől eltekintve teljesen meztelen volt. A feltehetően Hanga nevű lány mellé állt és simogatni kezdte a hátát, amíg az meg nem nyugodott. Azután csókolgatni kezdte és nem sokkal később a fűben fekve szeretkeztek.
Viktória izgatottan nézte, ahogy a lány a férfi alatt nyögdécsel. Kicsit előre ugrott a videóban. Hanga a hasán feküdt és a férfi láthatóan a fenekét dugta. A lány szemei csukva voltak, a szája kinyílt az eksztázistól, de nem adott ki hangot. Viktória teljesen felizgult a látványtól. Megint előre ugrott a videóban és megdermedt. Hanga ekkor már megint állt és a kezei össze voltak kötve a háta mögött. A korábban látott ideges tekintettel nézett a kamerába, majd lassan bólintott. A férfi újra megjelent. Megfogta a lány karját és hátra léptette, majd letérdeltette. Viktória ekkor vette észre a fatönköt a lány előtt. Hanga látható félelemmel nézett a tönkre, de amikor a férfi elengedte, magától hajolt előre és fektette rá a nyakát.
Viktória remegett a félelemtől és képtelen volt megállítani a videót. A férfi a lány mellé térdelt és a punciját kezdte simogatni, de Hanga megrázta a fejét és azt kérte:
-Ne... most ne...
A férfi megértően bólintott, majd felállt és kiment a képből. Amikor visszatért, egy hatalmas fejszét szorongatott. Hanga remegve nézte, ahogy közeledik hozzá. Megállt a lány mellett, Hanga pedig alig észrevehetően újra bólintott.
Viktória elborzadva nézett. Tudta mi következik, de teljesen lefagyott. Látta, hogy Hanga becsukja a szemét és a férfi mellette felemeli a fejszét.
-Ne mozdulj! -mondta a maszkos alak.
Egy másodperccel később lecsapott és elválasztotta a lány fejét a törzsétől.
-Neee... -kiáltotta önkéntelenül Viktória és felugrott, majdnem leverve a laptopot a helyéről.
Hanga feje a füvön gurult, a nyak csonkjából pedig vérszökőkút tört elő. A férfi elengedte a fába fúródott fejszét és a kamera felé fordult. Az arca nem látszott, de Viktória biztos volt benne, hogy elégedett kifejezést vág. Felvette Hanga fejét a földről és megmutatta a kamerának. A lány arca nyugodtnak, majdhogynem boldognak tűnt. A videó véget ért és a kép elfeketedett.
Viktória gyomra hirtelen émelyegni kezdett. Biztosra vette, hogy hányni fog, de egy pillanattal később -ha csak kicsit is, de- lenyugodott. Hirtelen tudatosult benne, hogy veszélyben van. Mi lesz, ha a nagybátyja rájön, hogy látta a videót? Mi van, ha Miklós ismeri a férfit?
A szobájába futott és magára zárta az ajtót. Odabent kicsit biztonságban érezte magát, de tudta, hogy a nagybátyja nemsokára hazatér. Hogy fog ránézni ezek után? Szipogva gondolt Hangára. Nagyjából olyan idősnek tűnt, mint ő és bármennyire szerette volna, nem tudta kiverni az arcát a fejéből. Miért hagyta, hogy az a férfi végezzen vele és miért mosolygott amikor lecsapták a fejét?
Ígérete ellenére a nagybátyja csak este ért vissza. Viktória összerezzent, amikor kopogtatott az ajtaján. Az elmúlt órák félelemben teltek, de a vacsorára invitálást sikerült hárítania azzal, hogy nem érzi magát jól. Miklós megkérdezte, hogy segíthet-e neki, de azt felelte, hogy nem szükséges. A férfi pedig nem erősködött. A lány álommentes éjszakáért imádkozott magában, de tudta, hogy a friss emlékekkel ez lehetetlen lesz.
Másnap átnedvesedett bugyival ébredt. Elszántan próbálta felidézni, hogy mit álmodhatott, de nem sikerült. Zuhanyzás közben megremegett, amikor a víz végigfolyt a punciján. “Ez nem helyes.... nagyon nem helyes...” -gondolta, de a késztetés túl erős volt. Simogatni kezdte magát. Próbált a barátjára gondolni közben, de mindig a férfival szeretkező Hanga képe tolakodott előre. Végül a feszültség kirobbant és elélvezett. Nagyon remélte, hogy a csobogó víz elnyomja a hangokat, amiket kiadott.
-Jó reggelt! Azt hittem egész nap a szobádban maradsz. Jobban érzed magad? -érdeklődött a nagybátyja, amikor a konyhában találkoztak.
A lány csak bólintani tudott és érezte, hogy elvörösödik.
-Ez nagyszerű! Talán csak a hőséget nem bírod. Még én is alig tudom elviselni.
Viktória megint csak bólintott. “Nem tudja... biztosan nem tudja..” -mondogatta magában.
-Sajnos ma is el kell mennem, de holnaptól tényleg rád szánom az időmet. Megmutatom a festményeimet és te is kipróbálhatod magad. Megmutatok néhány alapdolgot. Ki tudja... lehet, hogy született tehetség vagy. Ha vacsoratájban megéhezel, ne várj rám! Későn jövök.
Viktória újra egyedül maradt a házban és csak a videóra tudott gondolni. Miért hagyta a lány, hogy a férfi azt tegye vele? Semmi értelmes magyarázatot nem talált rá. Teljes nyugalommal nézett a kamerába, mielőtt lecsapták a fejét. Talán beteg volt? Azon is elgondolkodott, hogy a többi mappában vajon van-e még ehhez hasonló felvétel. Néhány óra vívódás után feladta. Miklós úgyis csak későn ér haza. Be tud menni a szobájába és csak pár perc lenne az egész. Ha mégis korábban érkezne, úgyis meghallja a kocsi hangját.
Remegő kézzel nyúlt a kilincs felé, attól félve, hogy zárva lesz az ajtó. De nem volt zárva. A laptopot az ágyon találta. Még jobb hely is volt, mint az asztal, mert onnan kilátott az ablakon. Újra megjelentek az előző napon is látott mappák a női nevekkel. Kinyitotta a ‘Petra’ nevűt. Petra ugyanúgy pózolt és mosolygott különböző helyeken, mint Eszter és Sára. A több száz meztelen képen kívül nem volt más ebben a mappában.
Egyféle csalódottsággal nyitotta meg a ‘Lili’ nevűt. Ebben videót talált. Egy pillanatra megállt. Majdnem biztos volt benne, hogy mi lesz a felvételen, de az elvárt iszonyodás helyett inkább kíváncsiságot érzett.
Újabb lány jelent meg a képernyőn. Rozsdás eszközökkel körülvéve idegesen állt egy pajtaszerű épület poros padlóján. Csupasz volt, de eltakarta a nemi szervét miközben szégyenlősen nézett a kamerába.
-Helló! -mondta egy pillanattal később és intett.
Egy férfi indult magabiztosan a lány felé. Viktória tudta, hogy ugyanaz a férfi, akit a másik videóban látott. Ezúttal azonban idősebb volt és kis pocakot is eresztett, de a maszk és a mozgás a régi volt. Egyetlen szó nélkül állt Lili elé. Majdnem két fejjel magasabbként óriásként tornyosult fölé. A lány ránézett, majd térdre ereszkedett. Tétovázás nélkül megragadta az ágaskodó hímvesszőt és gyakorlott könnyedséggel szopni kezdte. Viktória nézte, ahogy egyre mélyebbre és mélyebbre nyeli, amíg végül az orra a férfi hasának nyomódott. Látta, hogy a hímtag a lány torkát feszíti és Lili szemében könnyek jelentek meg. A férfi közben csak elégedetten nézett. Amikor nem bírta tovább, a lány hátrahúzta a fejét. Köhögni kezdett és nyál fröccsent ki a szájából, de mosolyogva nézett fel a férfira. A reakció csak egy elégedett nyögés volt, de Lili elégedettnek tűnt vele. Nem vesződött az arca megtörlésével. Újra szopni kezdett és időről időre mélyen a torkában tartotta a hímvesszőt.
Teltek a percek és Viktória csak bámult. Elképesztően izgató volt nézni ahogy a lány szopja a férfit. Hirtelen megértette, hogy a barátja miért szerette volna, ha ő is csinálja ezt neki, bár fogalma sem volt, hogyan tudná fuldoklás nélkül megtenni. Megnedvesítette az ajkát és néhány perccel előre tekerte a videót. Lili egy munkapadra hajolt és annak szélét markolta, miközben a férfi hátulról dugta. A férfi szorosan fogta a lány derekát, de az még így is előre lendült minden lökésnél. Lili arca ugyan nem látszott, de a hangos, kéjes sóhajok mindent elárultak. A férfi a mennyezetre nézett és gyorsított könyörtelen dugásán. Egy pillanattal később a lány hátranézett rá és az ajkába harapott, mielőtt elvörösödve megkérdezte:
-Lehetne.... a másikba... ?
A férfi ránézett, majd megállt. Kihúzta nedvektől csillogó péniszét a punciból. Kicsit verte a kezével, Lili pedig zavartan félrenézett. A lány azután újra megragadta a munkapadot és lehajtotta a fejét. Hosszú haja előrehullot. A férfi újra elkezdett belehatolni. A felvétel olyan szögből készült, hogy Viktória nem látta pontosan mi történik, de nem is kellett. Lili elfintorodott a fájdalomtól, ahogy hímtag a fenekébe nyomult. Az viszont nyilvánvaló volt, hogy nem ez az első alkalma, mert egy másodperccel később a férfi újra lendületesen dugta.
-Oohhh... -nyögte Lili és a teste kéjesen megremegett.
Viktória is megremegett és aggódva pillantott ki az ablakon, de Miklósnak nem volt nyoma. Visszafordult a videó felé és érezte, hogy a teste reagál. A reggeli maszturbálás friss emlékére a puncija nedvesedni kezdett.
A felvételen Lili az egyik kezével lenyúlt a lábai közé és simogatni kezdte magát. A nyögései még hangosabbá váltak. A férfinak azonban láthatóan más tervei voltak, mert megfogta a lány kezét és visszahúzta a háta mögé.
-Mi...
Lili csak ennyit tudott mondani, mielőtt a férfi a másik kezét is hátra húzta. Amikor a férfi nagyobb terpeszbe rúgta a lábait, a lány arca és felsőteste az asztalnak nyomódott.
-Igen...igen... -zihálta a láthatóan kényelmetlen és fájdalmas póz ellenére.
A férfi újra vadul dugni kezdte. Nem sokkal később az egész teste megfeszült, mélyre lökte magát és mély nyögés kíséretében beleélvezett a lány fenekébe.
-Ne... még ne... -nyöszörögte csalódottan Lili.
A férfi azonban nem törődött vele. Saját gyönyörében elmerülve tartotta a lányt, amíg élvezése véget nem ért, majd egyetlen sima mozdulattal kihúzta magát belőle. A farka még mindig mereven állt. A lány felé fordult, majd minden kérés vagy utasítás nélkül letérdelt, megmarkolta a hímtagot és a szájába véve tisztogatni kezdte.
-Ügyes lány vagy! -mondta a férfi és megsimogatta a fejét, amikor végzett.
A lány megint elpirult. Viktóriában ekkor tudatosult, hogy a teljesen átázott bugyiján keresztül simogatja magát.
-Ohh, istenem... -nyögte, amikor felfogta, hogy mit csinál és elvette a kezét.
A videó egy pillanatra elsötétedett. Amikor a kép visszatért, a környezet más volt. Odakint nyilvánvalóan sötét volt és néhány csupasz villanykörte szolgáltatta a fényt. A pajta ugyanaz volt, de a kamera most egy üres sarokba került. Csak egy fűrészbak látszott a képen, alatta néhány kötéldarabbal.
-Biztosan ezt szeretnéd? -kérdezte a férfi a képen kívülről.
-Igen! -felelte határozottan Lili, noha a hangjában érezhető volt a félelem.
-Nagyon fájdalmas lesz. Adhatok valamit ellene... -mondta a férfi aggódóan.
Viktória hallotta, hogy Lili nagy levegőt vett mielőtt válaszolt.
-Nem kell... Köszönöm... Szeretném érezni.. Csináld, ahogy megbeszéltük... Légyszíves!
-Szeretlek!
-Én is téged! -felelte a lány egyszerre örömteli és bánatos hangon.
Beléptek a képbe és kéz a kézben a fűrészbakhoz mentek. Mindketten meztelenek voltak. Lili egy hosszú másodpercig nézte az eszközt, majd a férfi arca felé fordult. Az visszanézett rá és Viktória a maszk ellenére is tudta, hogy szomorú. Gyengéd csókot váltottak és megölelték egymást.
Viktória remegni kezdett, tudva, hogy valami szörnyűség következik, de nem állította le a videót. Látni akarta, hogy mi lesz Lilivel. Nem szívesen ismerte be, de felizgult.
A páros szétvált és a lány bólintott. A férfi megragadta Lili haját, az pedig engedelmesen hagyta, hogy a fűrészbakra nyomja, majd széthúzza a lábait. A férfi a haj elengedése nélkül felkapott egy kötéldarabot a földről és a lány dereka köré hurkolta. Azután elengedte Lilit és nekilátott, hogy a kezeit és lábait egyesével a fűrészbak lábaihoz kötözze. A lány közben csendben maradt, noha látszott, hogy a csomók szorosak és a kötelek mélyen belevágódnak. Amikor a férfi végzett a végtagokkal, szorosan újrakötötte a kötelet a lány derekán is. Egy újabb kötél került a lány hátára is és Lili ezzel teljesen mozgásképtelen lett. A férfi felvett valamit a földről, amit Viktória addig észre sem vett. Egy fémgyűrű volt az oldalán bőrszíjakkal. Újra megmarkolta Lili haját és hátrafeszítette a fejét.
-AAhhh.... -nyögte fájdalmasan a lány.
Ahogy kinyitotta a száját, a férfi belenyomta a fémgyűrűt és összecsatolta a szíjakat a lány tarkóján. Lili most már beszédre is képtelenül a kamerába nézett. A gyűrűvel obszcén módon nagyra feszített szájából nyál folyt az ajkára. A férfi kézbe vette az utolsó kötéldarabot. Lili arca eltorzult a fájdalomtól, amikor az állát megemelve a fűrészbaknak támasztották és lekötözték a nyakát. Megpróbált mozogni, de a kötelek nem engedték. Az egyetlen mozgás, amit Viktória látott Lili mellkasának egyre gyorsabb emelkedése és süllyedése volt, ahogy a lány félelme egyre nőtt.
A férfi eltűnt a képből, majd visszatért, kezében egy hosszú fémrúddal. Viktória levegő után kapott, amikor felfogta, hogy mi fog következni. A rúd egy nyárs volt, pont olyan, mint amit a nagybátyja a malacnál használt. A lány megremegett, amikor felidéződött benne, hogy milyen volt ahogy kijött a malac száján.
A férfi határozott léptekkel a lekötözött lány elé ment és a szemébe nézett. Lili megadóan sóhajtott és újabb adag nyál csöppent szájából a padlóra. A férfi bólintott, majd a lány mögé került. Letérdelt és nyalni kezdte az arca előtt levő puncit. Lili a nyilvánvaló fájdalma és félelme ellenére kéjes nyögéseket hallatott. Mielőtt azonban elélvezhetett volna, a férfi abbahagyta a kényeztetését. Felállt és megragadta a nyársat. Egy lépést hátrált és a heggyel megcélozta a lány ánuszát.
-Nee... -nyöszörögte Viktória.
A fémrúd fokozatosan egyre mélyebbre merült Lili fenekében. Nagyjából húsz centinél a férfi megállt. Viktória figyelme Lilire fordult. A lány vonaglott kötelékeiben, de csak felsérteni tudta magát. A férfi nagy koncentrációval újra tolni kezdte a rudat. Viktória látta, hogy közben jobbra-balra is mozgatja, mintha próbálná megtalálni a megfelelő utat. Lili zokogni kezdett és a lábai között vércsík folyt le, de a férfi nem állt le.
-Engedd el magad... Vegyél nagy levegőt! Mindjárt megvagyunk! -biztatta a lányt és a hangja tettei ellenére együttérzőnek tűnt.
Lili a rettegése és a kínjai ellenére tette, amit mondtak neki. Néhány gyors kis lélegzetvétel után egy nagyot vett és bent tartotta a levegőt. A férfi teljes erővel kezdte nyomni a rudat. A lány teste megfeszült a fájdalomtól, de csendben maradt.
Viktória is megfeszült. Nem tudta rá a magyarázatot, de Lili nyilvánvalóan akarta, hogy ezt tegyék vele. Ő választotta a nyársat, noha tudta, hogy rettenetesen fájdalmas lesz. Követte a férfit és hagyta, hogy az lekötözze. Viktória nézte a haldoklását és tudni akarta, hogy miért tette. Lenyűgözve figyelte, ahogy valami mozogni kezdett Lili torkában. Hasonló volt, mint amikor a lány mélytorkozott, de most nem kívülről befelé, hanem ellenkező irányban haladt. Lili öklendezni és vergődni kezdett. Egy másodperccel később a rúd kicsusszant a szájából a gyűrűn keresztül. Véres volt, de nem annyira, mint Viktória számított rá. Lili pislogott egyet-kettőt és nézte maga előtt a belőle kijövő rudat. Viktóriát olyan érzés fogta el, hogy mosolyog. Mielőtt lehunyta volna a szemét, egy könnycsepp gördült végig az arcán. Azután egyszerűen elernyedt a kimerültségtől, miközben a férfi némán figyelte. Még egy utolsó rándulás szaladt végig a testén és Viktória tudta, hogy Lili megszűnt létezni. A videó itt véget ért, de a lány szeme a monitorra tapadt. El kellett volna borzadnia a fiatal lány végétől, de nem így volt. Még mindig izgalomban volt és simogatta magát. Valami hihetetlenül izgató volt abban, ahogy Lili megadta magát a férfinak. Becsukta a szemét és erőteljesebben kezdte simogatni a csiklóját. Felidézte magában a jelenetet, ahogy a férfi Lilit dugta és magát képzelte a lány helyébe. Gondolatban ő hasalt a munkapadon és az ő popsiját feszítette szét a behatoló pénisz. Érezte, hogy közeledik aznapi második orgazmusa, de mielőtt elélvezett volna, újra a mellette heverő laptop felé fordult. Voltak még mappák és a kíváncsiság nem hagyta nyugodni. Nézte a nevek listáját és észrevett egyet, amitől megállt benne az ütő: Júlia. Félt ugyan attól, hogy mit talál benne, de a kíváncsiság hajtotta.
A mappában több videót is talált, de a neveik nem voltak beszédesek. Elindította az elsőt. A videó a szokott módon, egy kamera előtt meztelenül álló lánnyal kezdődött. Fiatal és vékony volt, de egyértelműen az anyja húga volt. Talán annyi idős lehetett, mint most ő. Júlia meleg mosollyal tett egy piruettet majd pózolni kezdett. A nappaliban állt, aminek berendezése eltért a mostanitól, de határozottan ugyanaz a szoba volt.
Viktória előre ugrott a videóban. Az akkor még fiatal nagynénje a férfit szopta, ugyanúgy mélyre véve torkában, mint Lili. Egy perccel később a kanapén hevert és a fenekét dugták könyörtelenül. A fájdalmas kiáltásai ellenére élvezhette a helyzetet, mert közben a puncijával játszott. A videó nagyjából negyedóra hosszú volt és a férfi kénye kedve szerint használta benne, de mindig az látszott, hogy Júlia legalább annyira jól érzi magát, mint a férfi. Viktória a korábbihoz hasonlóan a helyébe képzelte magát és irigység fogta el a nagynénje iránt.
Amikor a videó véget ért, megnyitotta a következőt. Rövidebb volt az előzőnél és már a kezdéséből tudta, hogy ez más lesz, mint az első. A nagynénje hátrakötött kezekkel állt egy fa alatt. Mellette hurok lógott le az egyik ágról. Júlia feszülten mosolygott a kamerába, majd a férfi mellé lépett. A szokott módon meztelen volt és ágaskodott hímvesszője. Megfogta Júlia állát, megemelte az arcát és vadul megcsókolta, majd a fenekére csapott. Azután megfogta a haját és a szégyenlősen mosolygó lányt a hurok alá húzta. Viktória felnyögött, nézve a hurok nagynénje nyakára csúsztatását. Júlia izgatottan mosolygott, amikor a férfi elengedte. A maszkos alak megigazgatta a kötelet, majd feszesre húzta. Utána a kötél másik végéhez ment és húzni kezdte. Amikor Júlia lábujjhegyre emelkedett, a másik kötélvéget a fa törzséhez kötötte. A lány arca megfeszült az egyensúlyra koncentrálástól és becsukta a szemét, de továbbra is mosolygott. A férfi visszament hozzá és a combjai közé nyúlt. Júlia amennyire tudta szétnyitotta a lábait, hogy szabad hozzáférést biztosítson. A férfi simogatni kezdte a punciját.
-Oohhh... -nyögte Júlia kéjesen egy pillanattal később, de rekedt, elfulladt hangjából látszott, hogy nehézségei vannak a légzéssel.
A férfi másik kezével megfogta a feszülő kötelet és teljes súlyával ránehezedett. Júlia arcára meglepetés ült, ahogy lábai elhagyták a talajt. Egy másodperccel később kapálózni kezdett, hogy elérje a földet, de a férfi könyörtelenül a levegőben tartotta, miközben ujjazta.
Teltek a másodpercek és Viktória ugyanúgy nem vett levegőt, mint nagynénje a videón. Egészen addig, amíg nem bírta tovább. Júlia viszont nem volt ilyen szerencsés. Az arcának színezete kezdett lilába fordulni. A csípője viszont körözve kereste a férfi kezét, ami azt jelezte, hogy élvezi a dolgot.
Az ismeretlen egy pillanatra leengedte, hogy egy-két lélegzetet vehessen, majd megint felemelte. Júlia újra kezdte a táncát. Viktória remegve nézte nagynénje fuldoklását. Soha életében nem látott még ilyen erotikusat. A nagynénje mellbimbói merevek voltak és előreugrottak. Viktória keze a puncijára csúszott és újra maszturbálni kezdett.
A férfi gyorsított az ütemén és a második, majd a harmadik ujját is Júlia hüvelyébe nyomta, aki egy töredékes kéjes nyögést hallatott és elélvezett. A teste vonaglott, a nyelve kitüremkedett a szájából. A férfi hirtelen észbe kapott és egyik kezével átkarolva a mellkasát megemelte, míg a másikkal meglazította a hurkot a nyakán. Amikor kiszabadult, gyorsan a padlóra fektette. Júlia azonban nem mozdult és egy pillanatra Viktória is megijedt. A férfi láthatóan szintén ijedt volt. Megpaskolta áldozata arcát és gyengéden megmozgatta a fejét. Júlia lassan magához tért. Kinyitotta a szemét és elmosolyodott, miközben az arca fokozatosan visszanyerte korábbi egészséges színét.
Viktória nézte a nyakán körbefutó kötélnyomot. Mélynek és fájdalmasnak tűnt. Végighúzta ujjait a saját nyakán és összerezzent.
-Élvezted? -kérdezte a férfi a videón.
Júlia még nem tudott beszélni, de lelkesen bólintott. A férfi elégedetten elmosolyodott és a videó véget ért.
Viktória az elélvezés küszöbén állva kapkodott levegő után. A bugyiját félretolva simogatta magát. Volt még egy videó a nagynénje mappájában. Éppen rá akart kattintani, amikor kinézett az ablakon. A nagybátyja kocsija ott állt az udvaron. Rémülten nézett a nyitva hagyott ajtó felé. Miklós a küszöbön állt és a keretnek dőlve kifejezéstelen arccal nézte. Viktória arca mélyvörösre váltott a rajtakapás szégyenétől. Felpattant az ágyról és nagybátyja mellett elrohanva a szobájába futott. Becsapta maga mögött az ajtót és háttal nekitámaszkodott. A gondolatai elől azonban nem volt menekvés: még csukott szemmel is látta maga előtt Miklóst, ahogy őt figyeli. Mióta lehetett ott és miért nem szólt egy szót sem? Elsírta magát a megalázottságtól. A padlóra rogyott és izgalma gyorsan múlt. Frusztráltan gondolt arra, hogy még csak el sem élvezett.
A nap többi részét a szobába zárkózva töltötte. Egyedül akart lenni és szerencsére a nagybátyja is megérezhette, hogy jobb, ha inkább láthatatlan marad egy ideig. Az álom csak éjfél után érte el.
Másnap reggel újra nedves álom után ébredt, de ezúttal nagyon is emlékezett az álomra. A fejére húzta a paplant és az ajkába harapott, hogy ne sikítson fel. “Mi történik velem?” -nyögte magában kétségbeesetten. Az álmában a barátjával szeretkezett. Négykézláb állt és a fiú a fenekét dugta. A fájdalom rettenetes volt, mégis hangosan sóhajtozott a kéjtől. Azután a barátja hátrahúzta a kezeit és összebilincselte őket. Álmában nem ellenkezett, amikor a fiú felrángatta az ágyról és elkezdte toszogatni az üres házon keresztül. A legnagyobb félelme csak annyi volt, hogy a barátja szülei otthon vannak és meglátják meztelenül és megbilincselve. De a ház üres volt.
A garázsban egy tökéletes alakú kötélhurok várta a mennyezetről lógva. Az álmában rettegés fogta el, mégsem ellenkezett, amikor a fiú a nyakára helyezte a kötelet. Ugyanaz történt vele, mint a nagynénjével a videóban. Emlékezés közben egyik kezével a bugyijába nyúlt, a másikkal gyengéden megszorította a saját nyakát, azt képzelve, hogy a kötél szorítja. Az ujját olyan mélyre nyomta a hüvelyében amennyire csak tudta és elélvezett.
Utána csak feküdt mozdulatlanul. Kimerültnek és lázasnak érezte magát, ugyanakkor mélyen kielégültnek is. Mintha a belsejéből végre kiszabadult volna valami régóta csapdába esett dolog. Újra meg újra eszébe jutottak a lányok a videókból: az arcuk szex közben és nyugodt pillantásuk a kamerába közvetlenül a végük előtt.
Alig egy perccel később kopogtatás hallatszott az ajtón.
-Kész a reggeli! Nem jössz enni? Beszélgethetnénk közben! -mondta Miklós.
Viktória összehúzta magát az ágyban és azt kívánta, hogy bárcsak valahol máshol lenne.
-Ne szégyelld magad! A legjobb, ha megbeszéljük. -folytatta a nagybátyja.
A férfi hangja aggódónak tűnt, nem mérgesnek és Viktória szerette volna megérteni, hogy mi történik vele és mi vezette a lányokat a videókban.
-Rendben... -felelte alig hallhatóan.
-Remek! Várlak a konyhában!
Viktória felkelt az ágyból, de nem állt készen a találkozásra. A bugyija nedves volt és érezte saját nedvei illatát a levegőben. Gyorsan letusolt és tiszta ruhát vett.
A nagybátyja egy tál szendviccsel és gyümölcslével várta, de a lány nem volt éhes. Leült a férfi elé és elhárította a kínálást. Rengeteg kérdése lett volna, de képtelen volt őket feltenni, úgyhogy csak bámulta maga előtt az asztalt és várt.
-Ami a videókat illeti... -kezdte Miklós.
Az unokahúga elpirult az említésükre, de továbbra is csendben maradt.
-.... azt hiszem magyarázattal tartozok arra, hogy mit csináltam...
-Csináltál?? Te?? -kérdezte döbbenten Viktória.
-Akkor kezdjük ezzel... Igen, én voltam a maszkos fickó a felvételeken.
-Te... megölted őket!!
-Nem öltem... inkább elvettem az életüket... Persze ez másoknak nem különbség, de nekünk nagyon is az volt. Valahogy meg kellene értened, hogy ők akarták...
-Ők akarták?
-Igen. Tudom, hogy felfoghatatlanul furcsa, de ők választottak módszert. Én sem tudom, hogy pontosan mit éreztek, mit gondoltak... Az én szemszögemből nézve iszonyúan izgató, amikor egy lány megkér, hogy ezt tegyem vele. Ez a totális alávetettség, amit én... nos...
Viktória most kicsit más fényben látta a nagybátyját. Tudta, hogy igazat mondott a lányokról: nem álltak kényszer alatt. Azt viszont még mindig nem fogta fel, hogy miért döntöttek úgy, ahogy döntöttek. De nem tagadhatta, hogy őt magát is izgatja a gondolat.
-Júliával mi a helyzet? -kérdezte végül.
-A nagynénéd... a húgom... nagyon különleges nő és imádom. Régebben sok időt töltöttünk együtt és kipróbáltunk egy-két dolgot...
Viktória előtt újra megjelent a nagynénje képe, ahogy a levegőben lóg és a kötél elszorítja a nyakát. Miklós folytatta:
-Sejtem mi jár a fejedben, de ő sohasem akart elmenni a végig. Nem is tudom, hogyan reagáltam volna, ha megkér rá, de szerencsére soha nem tette. Az akasztást viszont élvezte. Azt mondta, hogy semmihez sem hasonlítható, amit közben érez.... Én meg persze élveztem a látványát.
Viktória önkéntelenül megérintette a saját nyakát.
-És a többi lány? -kérdezte.
-Ismerők, vagy ismerősök ismerősei voltak, akik hallottak rólam. Talán jobb lett volna, ha nem hallanak, de képtelen vagyok egy lánynak nemet mondani.
Viktória lehunyta a szemét és hátradőlt a székében. Túl sok érzelem öntötte el és hiábavalóan próbálta tisztába tenni gondolatait. De a zavartság ellenére hirtelen tudni akart valamit.
-Mi történt, miután... megtetted velük?
A nagybátyja feszengett egy kicsit, majd nagyot sóhajtva egyenes válasz helyett visszakérdezett:
-Szerinted?
A lány hirtelen megértette. Felidézte a malac képét, ahogy Miklós levágja... és egyszer csak nem a malac, hanem az egyik lány lógott az ágról. Megborzadt, de újabb kérdése támadt:
-Anyával mi a helyzet?
-Hát... mind a hárman közel álltunk egymáshoz... nagyon közel..
Viktória próbálta feldolgozni az új információkat.
-Azért küldött ide, hogy meghaljak? -kérdezte és könnybe lábadt a szeme.
-Ó istenem, dehogy is! Sem ő, sem Júlia nem akarná ezt! Azt hiszem csak azt szeretnék, ha szabadnak éreznéd magad és felfedeznél dolgokat. Ahogy annak idején ők.
A lány még zavarodottabbnak érezte magát, de lassan bólintott. Az anyja néha vad éveknek nevezte azt az időszakot, amikor hozzá hasonló korú volt, de a részletekről persze nem beszélt.
-Visszamegyek a szobámba... -mondta végül és hátratolta a székét. Úgy érezte, hogy minden forog körülötte.
Pár órán át feküdt az ágyában és gondolkodott. Nem mozgott sokat, de lassan megéhezett. Amikor kinyitotta az ajtót, hogy a konyhába menjen, a nagybátyja laptopját találta a küszöbön, a tetején egy cetlivel:
“Használd nyugodtan! Remélem segít a megértésben! Későn jövök.
Miklós”
Miközben bekapott valamit, járt az agya. Mi van, ha már a “véletlenül” nyitva hagyott ajtó sem véletlen volt? Mi van, ha a nagybátyja eleve azt akarta, hogy megtalálja a laptopot? Ha azt akarta, hogy lássa a fotókat és a videókat? Mi van, ha az édesanyja is benne volt a szervezésben?
Egy pillanattal később lerázta a gondolatokat. Nem számítanak. Ha akarták, hogy lássa a felvételeket, hát jó. Ő maga is látni akarta őket. Volt még jó pár mappa, aminek tartalmára kíváncsi volt. Visszament a szobájába, levetkőzött és az ágyára ült. A támlának dőlt és szétnyitott lábai közé tette a laptopot. Nem akart magának hazudni többet. Érezte az ismerős izgalom közeledését. A még nem ismert mappák többsége csak fotókat tartalmazott meztelenül pózoló és mosolygó lányokról, de akadt néhány videó is. Lányok és néha nők szexeltek a nagybátyjával, mielőtt az végzett velük. Mindannyian mosolyogtak és egyikük sem ellenkezett, bármi is volt a módszer. Néhányat felakasztottak, néhányat élve felnyársaltak és volt, akit lefejeztek.
Egy Lívia nevű, hosszú vörös hajúnak elvágták a nyakát, mielőtt kibelezték volna. Kéjes nyögésekkel fogadott mindent, amiben a nagybátyja részesítette. Ez néha nyers és brutális volt, de mindig mosolygott. A végén Miklós kötelet erősített a bokáira és felhúzta ugyanarra az ágra, mint a malacot. Lívia arca egy magasságba esett a hímvesszőjével. A férfi könyörtelenül dugni kezdte a száját. A lány öklendezve próbált levegőhöz jutni és nyál ömlött az arcára. Miklós néha hagyta, hogy pár nagy levegőt vegyen, majd minden folytatódott.
-Élvezz az arcomra! -kiáltotta végül a lány az egyik pillanatnyi szünetben.
Miklós mohón bólintott és újra dugni kezdte a száját, még gyorsabban, mint korábban. A csípője szinte elmosódott a felvételen és nyögései jelezték orgazmusa közeledtét. Kirántotta a farkát a lány ajkai közül és vadul verni kezdte. Több löket sperma fröccsent Lívia arcára és keveredett a nyállal, miközben a lány zihálva kapkodott levegő után.
-Csináld... most! -lihegte és becsukta a szemeit. A korábbi kíméletlen bánásmód ellenére az arca vegytiszta élvezetet tükrözött.
Miklós nem vesztegette az időt és gyorsan kilépett a képből. Amikor visszatért, egy íves pengéjű kést tartott az egyik kezében, míg a másikban egy vödör volt. A vödröt Lívia feje alá helyezte, és letérdelt mellé. A hosszú hajánál fogva hátrahúzta a lány fejét és szabaddá tette a nyakát, majd várt. Lívia egy pillanattal később kinyitotta a szemét, a kamera felé nézett és amennyire lehetett, bólintott. Miklós végighúzta a kést a nyakán. Először csak egy vékony piros csík látszott, de lassan kitágult és lüktetve ömleni kezdett a vér. Viktória lenyűgözve nézte, ahogy Lívia kivérzett és közben a csiklóját simogatta. A lány szája kinyílt majd becsukódott, ahogy levegő után kapott és arcát vér borította.
Miklós nem várt. Felegyenesedett és gyakorlott mozdulattal felnyitva a lány hasát, nekilátott a belezésnek. Lívia elgyötört teste pár pillanattal később megvonaglott néhányszor, majd végleg elernyedt. Viktória elélvezett. Körülötte minden fehér ködben úszott és hosszú másodpercekbe telt, amíg újra magához tért.
A monitoron a nagybátyja végzett a belezéssel és a kép egy pillanatra elfeketedett. A vágás utáni jelenetben Lívia teste már a tűz fölött forgott. Miklós korábban lecsapta a fejét és a végtagjait és áttolta rajta a nyársat. Láthatóan már a sütés is ment egy ideje, mert Lívia torzójának bőre aranysárga volt, amitől összefutott Viktória szájában a nyál. Amikor a videó egy perc múlva véget ért, a lány teljesen erőtlenül feküdt végig az ágyon. Milyen lehet a vég érzete? Megtenné? Hagyná, hogy a nagybátyja végezzen vele, majd lakmározzon a testéből? A gondolat egyszerre volt rémísztő és izgató.
A következő napok nehezek voltak. Remélte, hogy az idő megadja a keresett válaszokat, úgyhogy megpróbálta lekötni magát, de nem volt könnyű. Megkérdezte a nagybátyját, hogy segíthet-e a disznóknál. A férfi az ólba vezette és megmutatta a teendőket. Nehéz és szokatlan munka volt a lánynak, de ugyanakkor furcsán megnyugtató is. Az esték viszont lázas gondolkodással és maszturbálással teltek. A harmadik napon a zuhanyzásból visszatérő Miklóst a férfi ágyán ülve fogadta. A szíve majd kiugrott a helyéből és csak maga elé bámult a padlóra. A nagybátyjának nem volt szüksége semmilyen magyarázatra. Viktória elfogadta a felé nyújtott kezét és követte az egész alakos tükörhöz. A tükörben a saját alakját nézve szexibbnek érezte magát, mint valaha.
-Vedd le a ruhádat! -utasította Miklós és lány örömmel engedelmeskedett. Cipőjében és bugyijában állta a mögötte levő férfi pillantását. Tele volt félelemmel, de -legalábbis pillanatnyilag- tudta, hogy mit akar. Behunyta a szemét, lerúgta a cipőjét majd lecsúsztatta a bugyiját.
Remegés fogta el most, hogy már teljesen meztelen volt. Aggódott, hogy a férfi túl kislányosnak fogja találni. Egy pillanat múlva megérezte az erős kezet, ahogy a hátát majd a nyakát simogatja. Az érintés sürgető és kicsit durva volt, de a lány nem bánta.
-Térdelj le! -parancsolta a nagybátyja.
Viktória bólintott, tudva, hogy mi készül. Megfordult és térdre ereszkedett, miközben Miklós lehúzta a nadrágja cipzárját. Az előbukkanó merev hímvessző nem volt ismeretlen, hiszen látta már a videókban, de élőben maga előtt látva még jobban feltüzelődött a vágya. Jóval nagyobb volt, mint a barátjáé és egy pillanatra megfordult a fejében, hogy túl nagy lesz számára, de gyorsan elhessegette a gondolatot. Megmarkolta és miután kicsit csodálta, a szájába vette.
-Igen... vedd mélyre! -nyögte a nagybátyja.
Viktória azonban nem sietett. Az illat és az íz emlékeztetett a barátja péniszére, de sokkal erőteljesebb volt. Nagyon nagyra kellett tátania a száját, hogy beférjen, de az érzés őrjítően izgató volt. Fokozatosan vette mélyebbre. Nagyjából a fele hosszánál elérte a torkát. A lány megállt egy pillanatra és megborzongott. Tudta, hogy mit akar a nagybátyja és tudta, hogy nem fog neki nemet mondani. Idegesen nyelt egyet, amennyire a száját kitöltő hímtagtól lehetett, majd ütemesen szopni kezdett. Amikor kicsit ellazult, elkezdte mélyebbre nyelni. A gyakorlatlanság miatt szinte azonnal öklendezni kezdett, de eltökéltsége változatlan maradt. Nem akart csalódást okozni a nagybátyjának, ezért erőfeszítését megkettőzve megfogta annak derekát és maga felé húzta. Miklós egyik kezével megfogta a fejét és előre-hátra kezdte mozgatni a csípőjét.
A hímvessző egyre mélyebbre csúszott és a lány kezdte érezni, hogy a vége a torkát feszíti. Az érzés rosszabb volt, mint eddig. Vergődött és közben nézte maga előtt az egyre fogyó hímtagot. A levegő hiánya miatt égett a tüdeje, az öklendezéstől pedig görcsös fájdalmat érzett a hasában. Azután Miklós minden figyelmeztetés nélkül előre lökte magát. A hímtag becsusszant a lány torkába, a férfi nadrágjának csatja pedig az arcának nyomódott. Viktória kétségbeesett nyögéssel próbálta ellökni, de a férfi könyörtelen volt és szorosan tartotta ebben a pozícióban. Azután, amikor a lány már majdnem hányni kezdett, elengedte. Viktória levegő után kapkodva hátrazuhant. Miután magához tért, újrakezdte a szopást. Ezúttal a nagybátyja elégedettnek tűnt és hagyta, hogy ő végezze az összes munkát. Mámorító volt a férfi hímvesszőjének érzete a torkában és gyorsan elmerült saját gyönyörében. Nem sokkal később Miklós csípője újra mozgásba lendült és Viktória tudta, hogy ez mit jelent. De a férfinak más tervei voltak. Mielőtt elélvezett volna, eltolta magától a lányt, aki értetlenül nézett fel rá. Először azt hitte, hogy valamit rosszul csinált, de Miklós rámosolyogva megnyugtatta mielőtt vetkőzni kezdett.
Viktória térdelve maradva nézte, ahogy megszabadul a ruháitól. Sokat változott a videók idejéhez képest. A haja már inkább szürke volt, mint fekete és a pocakja is megereszkedett, noha még voltak alatta izmok. A férfi felsegítette, majd hirtelen megragadta a nyakát és megszorította. Nem túl erősen, de Viktória még nem élt át ilyet, ezért első ijedtségében a nagybátyja karjaihoz kapott és megpróbálta őket magáról lefejteni. Miklós azonban a szemébe nézett és nem engedett. A lány megremegett a pillantás alatt és -noha félt- tudta mit kell tennie. Elengedte a férfi kezeit és ernyedten lelógatta a törzse mentén a karjait miközben száraz gurgulázó hang hagyta el a torkát.
-Így már jobb! -mondta a nagybátyja és elmosolyodott.
Azután a férfi hassal az ágyra lökte és szétrántotta a lábait. Viktória egy pillanattal később megérezte a nedves puncijához dörzsölt hímvesszőt és összerezzent.
-Kérlek... -suttogta.
A férfi egyetlen sima mozdulattal tolta bele magát. A lány becsukta a szemét és azt képzelte, hogy a hüvelyét feszítő és egyre mélyebbre merülő hímtag egy nyárs, mint ami Lilibe hatolt, de nem sokkal később a nagybátyja ágyéka a fenekének ütközött. Miklós kíméletlen volt a dugással, de Viktória teste őrült izgalomban égett. Egyik kezével lenyúlt és játszani kezdett a csiklójával. Már érezte az orgazmus közeledtét, amikor a nagybátyja hirtelen kirántotta magát belőle és a hátára fordította. A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a pillanatnyi szünetet kihasználva kényelmesebb pózba fészkelődött, majd várta a hímtag visszatérését a hüvelyébe. Miklós azonban hidegen lemosolygott rá és a makkját az ánuszához illesztette. Viktória megfeszült a rémülettől. A nagybátyja nyomni kezdett, ő pedig igyekezett ellenállni.
-Ne küszködj! Úgy csak jobban fáj! -mondta a férfi egy pillanattal később.
A vonaglását figyelmen kívül hagyva Miklós folytatta a könyörtelen behatolást. Viktória összeszorította a fogait a fájdalomtól és próbált lazítani, de ez lehetetlenség volt. A pénisz egyre mélyebbre csúszott és a kín egyre nőtt. Azután nagyon-nagyon lassan, de sikerült ellazulnia. A nagybátyja még egy utolsó centit beljebb csúszott és jobban kitágított a fenekét, mint korábban, de Viktória kezdte úgy érezni, hogy a fájdalom nem is olyan rossz. Egyre inkább el tudta magát engedni a testét leszorító súly alatt és a kéj egyszer csak visszatért. Újra kezdett közeledni az elélvezéshez.
-Szeretnél elmenni? -kérdezte Miklós az ütemes dugása közben.
Viktória beszédre képtelenül bólintott.
-Akkor simogasd magad!
A lány mohón folytatta, ahol korábban abbahagyta. Egyik kezével a csiklóját simogatta, a másikkal a mellét cirógatta. A világ egyszer csak semmivé robbant körülötte. Csak a nagybátyja még mindig benne járó pénisze és az egész testét égető tűz maradt. Olyan kéjhullámok öntötték el, amiket még sohasem tapasztalt és azt kívánta, bárcsak örökre így maradna.
Azután visszatért a világ. Megérezte az őt ágyhoz nyomó férfi súlyát és a levegőt megtöltő punciillatot. A fájdalom is visszatért, de fura módon csak hozzáadódott az élményhez, nem lerontotta azt. Mosolyogva becsukta a szemét.
Miklós ebben a pillanatban kihúzta magát belőle, elengedte a lábait és a karjait az oldalához szorítva a mellkasa fölé térdelt. Amikor Viktória kinyitotta a szemét, az arca előtt maszturbáló férfit látta. Tudta, hogy mi készül. Az elgondolás korábban ugyan taszította, de most engedelmesen kinyitotta a száját, hogy befogadja a nagybátyja spermáját. Miklós felnyögött és elélvezett. Néhány löket Viktória arcára került, mire a férfi be tudta irányozni a száját. Az utolsó adag után becsukta a száját és mindet összegyűjtötte a nyelvén. Az arca szégyenpírban égett, amikor megint kinyitotta a száját és megmutatta Miklósnak. A nagybátyja bólintott, ő pedig becsukta a száját és nagyot nyelt. Újra kinyitva a száját megmutatta, hogy mind lement, majd büszkén elmosolyodott.
Az utolsó előtti napon vacsoránál Viktória erőt vett magán és kimondta, ami az elmúlt esték nedves álmai közepette megfogalmazódott benne:
-Nem… szeretnék.. hazamenni!
A nagybátyja szomorúan bólintott és megcirógatta a mellkasát. A lány ennél többet szeretett volna, de nem merte kérni. Valamit azonban még mindenképpen tudni szeretett volna.
-Mit csináltál… velük… miután… -kérdezte akadozva.
-Amit kértek. Mindig az ő döntésük volt, nem az enyém. Volt aki csak temetést kért a tisztáson, volt aki megsütést.. és akadt, aki azt kérte, hogy etessem fel a disznókkal.
-Azok a kövek a tisztáson…
-Igen, sírkövek. Egy-egy darab emlék mindannyiótoknak.
Többes számban fogalmazott, Viktóriát is a többiek közé értve. A lány gombócot érzett a torkában és nem tudott megszólalni. Nem kétségei támadtak, csak attól félt, hogy nem tudja megtenni és egész életében az elszalasztott lehetőség fogja emészteni. Nagy levegőt vett és érezte, hogy elpirul a szégyentől. Összeszedte a bátorságát.
-Szeretném, ha… te… velem…
A hangja remegett, de eltökélt volt a folytatásra. Ám Miklós az ajákra tette az ujját és elhallgattatta, majd magához vonta és megölelte.
-Tudom édesem… Holnap reggel megbeszélhetjük.. Mit szólsz hozzá?
Másnap a lány felfrissülve ébredt. Hallotta, hogy a nagybátyja valószínűleg reggelit készítve ügyködik a konyhában. Már viszonylag régen felkelt a nap, de a levegő még kicsit hűvös volt. Élvezte, tudva hogy nem tart sokáig. Azután kimászott az ágyból és ruha nélkül kiment a konyhába. Miklós szintén meztelen volt. Éppen kávét készített magának és elmosolyodott, amikor meglátta az unokahúgát.
-Azt hittem, átalszod az egész napot! -mondta.
Viktóra elpirult, de tudta, hogy a nagybátyja csak próbálja oldani a hangulatot.
-Helló! -köszönt neki vissza, mielőtt leült volna.
A fa érdes és hideg volt a popsija alatt, de nem törődött vele. Szerette volna szóba hozni az előző estét, de félt, hogy mit mond a férfi. Mi van, ha azt mondja, hogy meggondolta magát és vele szó sem lehet róla?
-Kérsz pirítóst? Vagy zabpelyhet? -kérdezte Miklós.
-Mmh… kösz nem! Nem vagyok éhes. De egy bögre tea jó lenne!
A nagybátyja bólintott és máris ügyködni kezdett. Egy szót sem szólt, Viktória pedig feszülten figyelte. A tea hamarosan elkészült. A lány elfogadta és két kezébe fogta a meleg bögrét. Miklós leült vele szemben a kávéjával. Az unokahúga szemébe nézett, a lány pedig küszködve próbálta állni a tekintetét. Nem akarta, hogy a férfi lássa, hogy ijedt vagy ideges, noha az volt.
-Biztos vagy benne? -kérdezte végül Miklós.
Viktória megremegett. Ez volt a pillanat, amire várt. Nagy levegőt vett és becsukta a szemét.
-Igen! Szeretném, ha azt tennéd velem… amit Líviával! -felelte határozottan.
Hát kimondta. Olyan érzés volt, mintha mázsás súlytól szabadult volna meg.
A nagybátyja melegen rámosolygott és bólintott.
-Rendben! -mondta.
Viktória valahogy többet várt. Talán, hogy a biztonság kedvéért újra megkérdezi. Vagy legrosszabb esetként nemet mond. Ám Miklós afelől kezdte kérdezgetni, hogy pontosan hogyan szeretné. Elmondta, hogy mindegyik lánynak saját, részletes elképzelése volt és szeretné, ha az övé is maradéktalanul teljesülne. Nem lesz második lehetőség. Mindennek elsőre tökéletesnek kell lennie. A lány először tétovázott, de azután egyre jobban belelendült. Pár perc beszélgetés után a nagybátyja elégedettnek tűnt. Mindent megbeszéltek. Délben fog történni, így Viktóriának maradt pár órája.
A lány attól tartott, hogy a szabad idő alatt csak nőni fog a pánikja, de Miklósnak más terve volt. Ahogy Viktória végzett a teájával, megragadta a kezét és még egyszer a szobájába húzta. Ott megcsókolta, az ágyába fektette és kényeztette a testét. A lány a felhők között érezte magát, miközben a nagybátyja a lehető legjobban igyekezett a kedvére tenni.
Az elélvezésük után csak feküdt a férfi mellett és élvezte a jelenlétét. Egy pillanatig azt szerette volna, ha ketten örökre így maradnának, de tudta, hogy ez lehetetlen.
-Mennem kell előkészíteni a dolgokat! - mondta Miklós.
Viktória szomorúan bólintott. Nem akarta távozni látni, de elkerülhetetlen volt. A férfi egy csókot nyomott az ajkaira és kiment.
Egyedül maradva a lány újra kezdett ideges lenni. Próbálta elkerülni, de hamarosan a nagybátyjával megbeszélt részleteken járt az agya. Nem akart ijedtnek tűnni, amikor eljön az idő, de legbelül tudta, hogy az lesz. Ide-oda forgolódott az ágyon, majd úgy döntött, hogy lezuhanyozik. A langyos víz alatt sikerült valamelyest megnyugodnia és amikor előjött a fürdőszobából, kicsit jobban érezte magát. Miután megtörölközött és hosszú haját copfba összefogta, visszament a nagybátyja szobájába várakozni.
-Meg fogok halni… -suttogta magának.
Furcsa módon a tény nem félelemmel töltötte el. Még egyszer megnézte magát a tükörben. Az ajkába harapva konstatálta, hogy sohasem nézett ki jobban. A kis kebleitől, a vékony derekán át a hosszú hajáig minden tökéletes volt. Becsukta a szemét és kezeit fel-alá kezdte járatni a testén, azt képzelve, hogy a nagybátyja simogatja.
-Elnézést, amiért sokáig várattalak, de mindent tökéletesnek akartam! -szólalt meg Miklós a háta mögül.
Viktória szemei kinyíltak. A lány beszédre képtelenül szégyenlősen bólintott.
Miklós megfogta a vállát és azt kérdezte:
-Készen állsz?
Viktória szíve kihagyott pár ütemet a szavak hallatán. Eljött az idő és ezután nincs visszaút. A korábbi képzelgéseiben az is előfordult, hogy ebben a pillanatban sikoltozva elrohan; de most tényleg itt volt a pillanat és furcsa nyugalmat érzett. Hirtelen tudta, hogy minden tökéletes lesz és pontosan úgy fog történni, ahogy eltervezték. Át fogja élni azt, amit a lányok előtte. Az arca kicsit még pirosabbá vált és újra bólintott.
A tisztáson körülnézve mindent úgy talált, ahogy megbeszélték. A nagybátyja ránézett, ő pedig feszülten nyelt egyet. Nem félt, csak feszült volt. Egy pillanatra elgondolkodott, hogy lefújhatná-e még az egészet. Mi lenne, ha azt mondaná a nagybátyjának, hogy meggondolta magát? Figyelne rá, noha korábban ő maga kérte, hogy ne tegye?
Amikor a konyhában megbeszélték a részleteket, a lány erre külön kitért. Félt, hogy pánikba esik majd és határozottan megkérte a nagybátyját, hogy ha ez bekövetkezne, akkor ne foglalkozzon az esdeklésével. De mindez csak elméleti síkon maradt. Nem félt, hanem inkább kíváncsi és izgatott volt.
Miklós felvett egy darab kötelet az asztalról és hátrakötötte vele a kezeit. A kötél érdes volt és a nagybátyja olyan szorosra húzta, ahogy álmában elképzelte. A férfi ezután egy hosszabb kötelet fogott és újra meg újra átkötött vele a karjait és a melleit. A kötél a lány húsába vágódott és a keblei több számmal nagyobbnak kezdtek tűnni a szorítástól.
A nagybátyja megint az asztal felé fordult és amikor visszatért, egy rövid acélcső és még több kötél volt nála. Megfogta Viktória vállát és lefektette a földre. A lábait a cső két végéhez kötözte. A kötelek a korábbihoz hasonlóan fájdalmasan vágódtak a lány húsába, de Viktória csendben maradt, amíg Miklós nem végzett. Amikor a férfi felállt, a lány észrevette a fa ágáról lógó kötelet. Tudta mi fog történni és izgatott remegés fogta el, amikor a nagybátyja megfogta a kötél végét és hozzákötözte a cső közepéhez. Azután megfogta a másik végét és erősen húzni kezdte.
Fejjel lefelé lógva Viktória kissé szédülni kezdett. Teljesen védtelen volt. Egész életében még soha nem volt ennyire kiszolgáltatott helyzetben. Egy pillanatra fellángolt benne a rettegés és vonaglani kezdett, hogy szabaduljon, de a nagybátyja alapos munkát végzett. Kereste a férfi tekintetét, remélve, hogy az megnyugtatja, de Miklós egyszerűen nem törődött vele. Megszabadult a ruháitól és verni kezdte a farkát.
Viktória arca az ágyékával helyezkedett el egy magasságban. A férfi egyik kezével belemarkolt a hajába és a fejét a helyén tartva ajkai felé tolta a hímvesszőjét. A lány engedelmesen kinyitotta a száját és olyan mélyre nyelte, amennyire csak tudta, miközben Miklós a melleit és a fenekét cirógatta. Egy pillanattal később a férfi ujjazni kezdte a punciját.
Viktória elmerült a gyönyörben és érezte, hogy a puncija nedve lefolyik a hasán. A hímtag izgatottan ficánkolt a szájában, de összekötözött kézzel fejjel lefele lógva csak annyit tehetett, hogy elszántan szopta.
A lány izgalma tovább fokozódott, amikor a nagybátyja ujjai elhagyták a hüvelyét és az ánuszát kezdték tágítani. Viktória rájött, hogy a testhelyzetének van előnye is. A hímvessző egyrészt könnyebben csúszott a torkába, másrészt Miklósnak jobb fogása volt rajta, hogy olyan mélyre nyomja magát, amennyire csak akarja. A torkában lüktető pénisz fájdalmas volt, de nem elviselhetetlenül és a nagybátyja ügyelt rá, hogy időről időre levegőhöz jusson.
A férfi zacskója az arcának csapódott minden lökésnél. Az érzet brutális és nyers volt, de csak fokozta a kéjét. Amikor a hímtag végül elhagyta meggyötört torkát, a lány érezte a szájába lövellő spermát. “Aaaaargghhhhh!” -nyögte rekedten, miközben a férfinedv lefolyt az arcán.
Amikor végre kinyitotta a szemét, meglátta maga előtt a nagybátyját. Miklós lihegett és még mindig merev farka sperma és nyál keverékétől csillogott.
A férfi szándékolt lassúsággal vette fel az asztalról a kést és mutatta fel a lánynak. Viktória hirtelen egyáltalán nem érezte magát késznek. Tudta, hogy ebben egyeztek meg, de most arra gondolt, hogy korábban teljesen elment az esze. A pánik úrrá lett rajta. Miklós azonban nem törődött a vonaglásaival, a lány elgyötört torkából pedig egy rekedt krákogást leszámítva nem jött ki hang és az kevés volt.
Miklós újra simogatni és ujjazni kezdte a punciját. A teste ugyan lázas és erőtlen volt, de a nagybátyja avatott kezének köszönhetően a rettegés lassan múlni kezdett és csak a vágy maradt.
Viktória lehunyta a szemeit és nagyot sóhajtott. Az elméje kitisztult és visszajátszódtak előtte az elmúlt napok eseményei. A megtalált videók és az érzései miközben nézte őket. Hogy a rémülete hogyan fordult előbb kíváncsiságba, majd lassan izgalomba. Visszaemlékezett a szeretkezésre a nagybátyjával és a beszélgetésükre.
Miklós spermáját még mindig a szájában érezve beszívta utolsó lélegzetét, majd hátrahúzta a fejét és felkínálta a nyakát a nagybátyjának. Egy másodperccel később szúró fájdalmat érzett, ahogy a férfi benyomta a kést a nyakába. Nem volt elviselhetetlen a fájdalom -legalábbis most még nem- , de az érzés furcsán kellemetlen volt.
Érezte, hogy Miklós megsimogatja a tarkóját, majd megtámasztja. A férfi ezután keresztbehúzta a kést a nyakában, mindent átvágva, ami útba esett. A vér lüktetve távozott a lány testéből lefolyva a nyakán és az arcán. Viktória tudta, hogy haldoklik, de ez valahogy nem tűnt számára fontosnak. Érezte magát erősen vergődni, miközben a kéj teljesen úrrá lett rajta. Szerette volna, ha a pillanat tovább tart, de orgazmusa kezdett halványodni és visszatért a külvilág. Megpróbált lélegezni, de rájött, hogy nem tud. De valahogy ez sem zavarta. Amikor kinyitotta a szemét, semmit nem látott, csak vörösséget, de ez sem zavarta. Érezte a szájában a vér fémes ízét. Mivel semmit nem látott, a testére kezdett koncentrálni. Érezte, hogy a nagybátyja a tarkóját simogatja. Furcsán megnyugtató volt anak tudata, hogy még mindig vele van.
Azután érezni kezdte, hogy a szívverése lassul. Egyre fáradtabb és álmosabb lett. Tudta, hogy közeledik a vég, de nem érdekelte. Boldogabb volt mint valaha. Noha nem tudott, szeretett volna köszönetet mondani Miklósnak mindenért. Csak azt sajnálta, hogy nem élheti át újra az élményt.
A nagybátyja keze elhagyta és megérezte a testébe visszatérő kést. Ködösen emlékezett rá, hogy ő kérte meg Miklóst hogy azelőtt kezdje el a belezését, mielőtt teljesen elmúlna és a férfi tartotta a szavát. Már nem volt fájdalom, de még érezte, hogy a penge felnyitja a hasát, azután érezte, hogy egyre könnyebb lesz, miközben a nagybátyja kezei benne mozognak. Még hallotta egy pillanatig a tűz ropogását, azután a világ némaságba burkolózott. A szagok szintén eltűntek. Előbb a saját vére illata, azután a fűé és a rá váró tűzé. Egy pillanattal később valami hideget érzett a popsijába nyomulni. Egy-két másodpercbe telt, amíg tudatosult benne, hogy mi történik. Amennyire tudott, elmosolyodott amikor felfogta.
A nyárs nem sokkal később kibukkant a szájából, de Viktória lelke ekkor már máshol járt. Miklós hátralépett és elégedetten szemlélte a látványt. A teste csupa vér volt, de nem számított. Tudta, hogy bőven lesz még ideje lefürdeni, miután végzett mindennel. Régen volt már, hogy megsütött egy lányt, de nem volt kétsége, hogy boldogulni fog. Órákig fog tartani, de Anna és Júlia úgyis csak később érkeznek.