Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Bodzás Emma adatai

Neve:
Bodzás Emma
E-mail címe:
Nem publikus
Bodzás Emma összes beküldött történetének megtekintése »
Bodzás Emma
Írásai 33 54
1720
Nem vagyok más, csak egy törött szárnyú hintaló,
Égbe vágyik, földön él, és reméli, így a jó.

Törött szárnyú hintaló, tökéletlen táltos,
Szárnyaszegett reppenő, s...
2778
Egyszer megemlítette, hogy milyen helyes fiút látott a buszon, amit barátnői mosolyogva hallgattak, aztán olynyira elmerültek beszélgetésben, hogy meg is feledkezett róla. Legközelebb akkor jutott eszébe, mikor várta a hazamenő buszt. Körbepislantott, hátha ott van a fiú, de nem látta. A buszon sem, akárcsak az ezt követő alkalmakkor sem. Miközben hazafelé zötyögött, és hosszasan gondolkozott az "Élet nagy dolgai"-ról, jött rá, hogy ez a fiú nem csak helyes volt. Egyszerűen az...
2166
Elrepül. Mindig elrepül. Mikor? És hogyan? Áhh, kezdődik előröl az egész. De csak most lett vége. Hova lett? Megint újra az elejéről az egész felhajtás. Megint futhatunk utána. Már érzem a saját bőrömön is, hogy megint útra kel. Hűvösebb van, nem az a forró, száraz levegő. És hamar jön a sötét. Megint hideg lesz. Még neeeee. Még egy kicsit ne. Még van egy kis idő...
2157
Mi van, ha már nem találom meg? Hagytam, hogy kisétáljon az életemből. Futottam, pedig a lábaim megállt parancsoltak. De nem lehetett. Előbb megálltam, mikor futnom kellett volna, most futok, mikor meg kéne állni. És már olyan reménytelen volt, de még mindig reménykedtem, hogy utolérem. Naivan kapaszkodtam abba, hogy elérem, mikor ésszerűbb lett volna megállni. Már egyre nehezebben vettem levegőt, mikor megláttam magam előtt. Ekkor új erőre kaptam, és kezdtem utol érni," várj"...
1688
Megvallom, meglep őszinte levele,
melyben szívét, mint könyvet nyitja,
Lelkemben él mikor hasonlón tettem,
S a válasza is rémlik, tudja:
Elutasított, de bennem tovább...