Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Történetek
– És amikor ott voltam nálad és az az Anita hívott. Utána síri csöndben voltál, mintha nem akarnál valamit elmondani. Pedig még mindig együtt voltunk. Miért nem mondtad el, hogy miatta hagysz el? Miért kellett akkor is azt mondanod, hogy munka ügyben hívott? És olyan arcot vágtál, mintha valamit szégyellnél előttem. Akkor beszéltétek meg a következő randit ugye? Te szemét! Hagyj, eressz! – a fiú nem engedte az ölelésből Katát.
– Nem azt beszéltük meg akkor. Higgy nekem szerelmem...
– Nem azt beszéltük meg akkor. Higgy nekem szerelmem...
Sokszor gondolkodtam már, hogy elmondom, mit érzek azok iránt, akik utamat terelgetik, és ha baj van mellettem állnak. Az én családom nem állapodik sehol se meg. 4 évente költözködünk. Sok embert ismertem meg életem során. Sokszor azt hittem, hogy a barátaim, de mindannyiszor rá kellett döbbenem, hogy elárultak, kibeszéltek, nem hisznek bennem...
Mélázásomból a dementorok közeledése rázott fel. Még utoljára ránéztem arra a képre, amin Peter volt annak a fiúnak a vállán, és minden kétségem elszállt. Elszántam magam mindenre.
Ekkor a dementorok kinyitották az ajtót, és bejöttek. Akkor már kutyaként elindultam feléjük. Láttam, hogy hitetlenkedve lebegnek körbe-körbe a cellában, de én már ezzel mit se törődve óvatos léptekkel kiosontam mellettük...
Ekkor a dementorok kinyitották az ajtót, és bejöttek. Akkor már kutyaként elindultam feléjük. Láttam, hogy hitetlenkedve lebegnek körbe-körbe a cellában, de én már ezzel mit se törődve óvatos léptekkel kiosontam mellettük...
Rettenetes hangú szirénázó mentőautó tört magának utat a járókelők között. Hozzá hívta ki valaki. A mentősök a sofőr segítségével kihúzták a testet a kocsi alól, és ekkor egy újabb érzés kerítette hatalmába: meglátta a vérző lábait és a kétségbeesés járta át. Mi lesz, ha elveszti azokat? Hogy fog ő utána élni? De akkorra már feltették egy hordágyra, s sietve betolták a mentőautóba...
- Ne aggódj, mindjárt jön a segítség! - mondtam Allynek, úgy hogy rá se néztem. Aztán visszafordultam hozzá. Eltűnt. Csak a férfi és a vére maradt ott. És egy vöröslő alma. Ahol eddig Ally volt, a helyén egy alma maradt. Semmi több. Ijesztően hasonlított az alma színe a vérhez...
Mikor felébredtem zúgott a fejem, de hamarosan kitisztult az elmém a lelkemben fellángoló tűztől. Nagy nehezen sikerült felülnöm, és akkor megláttam a földön azt a képet, ami ezt a tüzet fellobbantotta. Petert, aki hamarosan újra Harry közelében lesz, és bánthatja, megölheti. Ki kell jutnom innen, meg kell védenem Harryt – jött a következő gondolat, de ezt könnyebb volt kigondolni, mint megtenni...
Ebben a csókban minden benne volt, minden. Érzelem, lágyság. Az utolsó csók, az utolsó csók. Amit az ember soha nem felejt és fáj visszagondolnod rá, amikor a lányt már nem is szereted, már nem szereted. Az utolsó csók, olyan mintha leperegne előtted az életed, csak itt nem magad látod. A lányt, a lányt, akiért mindent megtennél, aki mindennél és mindenkinél fontosabb nálad, aki életben tart, akiért érdemes élni, aki számodra ő maga az élet...
És ő csak egy csillag volt a sok közül. A Hold ezt naponta többször nézi végig. Nem tudja, mi lehet odafent, vagy odalent a mélyben, csak az elmúlást látja, ezért olyan szomorú... Kesereg az elvesztett társakért, a porba hulló lelkekért, és kesereg, mert mókuskerékben él, nem tudja, mit tehet majd ezután, de könnyei sosem potyognak. És különben is, az embert nem a fájdalom öli meg, hanem a remény, melyben csalódott...
Könnycseppjei összekeveredtek a vérrel, melytől arca csillogott a gyenge fényben.
A hold lemenőben volt, és megjelentek a nap első sugarai, bevilágítva a termet.
Fejem lassan oldalra fordítottam és láttam, hogy a földön több holttest feküdt. A társaimé, akik a családom voltak. A szörnyű fájdalom és bűntudat végighasított bennem, hisz én hoztam rájuk a vesztet...
A hold lemenőben volt, és megjelentek a nap első sugarai, bevilágítva a termet.
Fejem lassan oldalra fordítottam és láttam, hogy a földön több holttest feküdt. A társaimé, akik a családom voltak. A szörnyű fájdalom és bűntudat végighasított bennem, hisz én hoztam rájuk a vesztet...
Ancsának, pár napja reggelente hányingere volt. Már két hete meg kellett volna jönni a menzeszének, és tudja, hogy ez így elég egyértelmű. Nem akart róla tudomást venni.
Nem és nem. Van már egy gyerekük, egy szép, okos kisfiú. Most négy éves.
Elég ez. Meg vannak ők így hárman szépen. Dolgoznak és meg van mindenük.
Nem tudja, hogy igazából mért is nem akarja, csak nem...
Nem és nem. Van már egy gyerekük, egy szép, okos kisfiú. Most négy éves.
Elég ez. Meg vannak ők így hárman szépen. Dolgoznak és meg van mindenük.
Nem tudja, hogy igazából mért is nem akarja, csak nem...