Történetek

A strandbüfé előtt idős bácsik vesznek körül egy asztalt. A napernyő biztonsága alatt sört iszogatnak, és kedélyesen beszélgetnek. Csupán egymás közt politizálnak. Ritkán káromkodnak és csendesen, ha pedig egyikük pikáns megjegyzést dob be, akkor a többiek mosolyogva, szinte szemérmesen tompítják annak durvaságát. A kisgyerekeket bizalommal fogadják köreikbe. Sosem mulasztják el az alkalmat, hogy ne lássák el őket életbölcsességekkel. Ez részben jóindulat, másrészt életigenlés...

Mária lassan készülődni kezdett a vacsorához, ahol a leendő férjével is kell találkoznia és a nagyurakkal, akik az esküvőre jöttek. A pápa küldöttje is jelen lesz a vacsorán. A lány azon gondolkodott, hogy esetleg be tudná-e juttatni a férfit is a vacsorára, hogy legyen valaki, aki lelki támaszt nyújt neki a sok idegen között. A férfi azzal vigasztalta, hogy ott majd szinte mindenki érti, ha németül, vagy spanyolul szólal meg, de a franciát is többen értik...

Kristóf a könyvtárszobába vezette, ahol a labirintusról mutatott neki légifelvételeket, rajzokat, térképeket, de azt nem árulta el, hogy mi van a középpontban. Anna a térkép fölé hajolt és próbálta kitalálni, hogy ő meddig jutott és hogy hol is tévedt el. Észrevette, hogy a férfi is odahajol, és a leheletét érezte a fülén. Tudta, hogyha oldalra fordítja a fejét, akkor a férfi szája ott lesz az övével szemben és éppen ezért nem mert mozdulni, szinte megmerevedett. Nézett előre és már a...

Elsőnek az első találkozás volt, ami felhívta rám is a figyelmet. Másnap már kéz a kézben mentünk be, és ezáltal az ő közvetlen kollégái is tudomást vettem rólam. Az együtt töltött hónapok és a jóban-rosszban is egymás mellett maradás hamar elhessegette a konkurenciaként fellépő ifjú urakat. Egy év után, már érezhető volt a két tábor jelenléte. Voltak, akik megtagadtak tőlem minden segítséget, sőt magát a kollegialitást is. Ők páromhoz soha nem látok kedvességgel voltak. Hamar megkapták...

Kristóf és Annamária a Hercegnő segítségével hagyták el a kastélyt és tértek vissza a faluba. A fiatal férfi elmondta Tamáséknak, hogy el fog utazni valahová külföldre és nem követeli vissza a trónt. Soha többé nem akar senkit bajba sodorni. Szerette volna Annamáriát is elkérni a szüleitől, de a bizonytalanba nem akarta magával vinni a lányt. Nem tudott neki semmit fölajánlani. A hercegnő könnyes szemmel búcsúzott a fiától. Szerette volna, ha az ő egyik vidéki birtokára vonul el, ahol...

Futni kezdtem, és Grace nevét kiabáltam, de én úgy éreztem, nem hagyja el egyetlen hang sem a torkomat. És akkor megláttam a házat. Békésen, mégis baljóslatúan szunnyadt a helyén, mint egy hatalmas, alvó szörny, mely álmában is a halál ígéretét párologtatja. Alattomosan húzott maga felé. Próbáltam ellenállni, hátráltam pár lépést, de akkor megint erősen vonzott magához. Incselkedett, mint macska az egérrel, mielőtt úgy dönt, hogy megöli. Már ott voltam az ajtónál. Megfogtam volna a kilincset,...

- Kedves Diákok, Tanárok! Köszöntelek benneteket ebben az új tanévben! Kérlek, figyeljetek! A beosztási ceremónia most rendhagyó lesz kissé. Érkezett ugyanis a Durmstrang Akadémiáról egy diák, aki mostantól a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola tanulója lesz, az ötödik évfolyam tanulóit gyarapítva. Először is tehát, kérem William Taylor-t, fáradjon a Teszlek Süveghez, amely beosztja őt a négy ház egyikébe. Legyetek vele kedvesek, fogadjátok szeretettel!
Egy magas, göndör...

A kicsi Annamária különös világban nőtt fel. Élte a mindennapi gyerekek életét és időnként ellátogatott a nagymamájához, ők úgy mondták vidékre, de a középkorba ment a képen át. A kicsi lány nagyon jól érezte ott magát, mindig lelkesen indult rokonlátogatóba. Első időkben Anna mindig vele volt és ő felügyelte, hogy a lányka minden szabályt betartson és az evilági dolgokat mindig letegye a kis szobában, és csak akkor vegye föl újra, amikor visszatér. Nem akarta, hogy abban a korban bonyodalmak...

A szerelem vakká tesz. Te mondtad nekem még kapcsolatunk elején. Valóra vált. Vak lettél a világra, de én is ugyan olyan vak lettem. Engedd meg, hogy elmeséljek valamit, amiről nem lehet tudomásod, mert magamon kívül senkinek sem mertem beszélni róla. Nem mertem eléd állni, mert tudom, csak gyűlöleted vívtam volna ki vele. Nem lett volna hangos szavad, mert szinte sosem volt, de a szemeidben tükröződő megvetés nekem erősebb lett volna minden indulatnál. Most azért merek beszélni róla,...

Anna estére nagyon el volt keseredve, mert a kép nem mozdult. Könyörgött Mihálynak, hogy inkább vigye őt vissza a leégett házba, mert ő ott jött át, talán az a kép előbb meg fog nyílni. A férfi azt kérte, hogy adjon még egy napot neki.
Este, amikor hazaértek, Anna már nagyon rosszul érezte magát az otthoni komfort hiánya miatt. Az esti zuhanyozás, a fogmosás, a pohár kóla, a megszokott arc és kézkréme, a tusfürdője és még rengeteg dolog nagyon hiányzott neki. Sírdogálva aludt el.

Elolvasom »