Történetek

El akartam rohannia világ elől, el messzire. Ahol senki sem láthat. Ahol nincs gyűlölködés. Nincs semmi más, csak én. Amikor kiléptem a házból nem tudtam hová tartok, igazából még most sem voltam teljesen biztos. Csak rohantam a semmibe.

Feldolgozás Amy134 azonos című novellája alapján.

Döbbenten bámultam a csukott ajtót. Fordultam a konyha felé és letettem a kezemet foglaló szennyest. Hallottam az erőtlen kopogtatást.
- Kérlek! Édes! Ne csináld! - hangzott a fojtott kérlelés. - Tudod, hogy imádlak... Engedj be, beszéljük meg. Ez nem méltó hozzánk. Hallod?
Reménykedve néztem az ajtó felé. Egy láthatatlan erő mozdította a lábaimat és emelte a kezem a kilincs felé, amikor hirtelen az utamat állta valaki.

Az észak-karolinai Wilmingtonban egy brutálisan megkínzott holttest kerül elő a tengerparti fövenyről. Az áldozat egy prostituált volt, aki a közeli leszbikus bárban dolgozott. Johnetta Green nyomozónő és társa, Pizo Petrillo azonnal beleveti magát az ügybe, az azonban nehezebbnek bizonyul, mint arra bárki számított volna.
Az áldozatok száma növekszik. A titokzatos elkövető modern hasfelmetszőként gyilkolja a leszbikus prostituáltakat, a rendőrség pedig látszólag tehetetlen. Johnetta...

,,Írj novellát, melynek címe: Szilveszter." Ezt a feladatot kaptam magyarórán. Mindig azt tanultam, hogy sose azt írjam, ami másnak is eszébe juthat, ezért ehhez tartom magam. Megírtam a novellát, és a magyar tanárnőm elolvasta. Azt mondta, hogy:
,,Üres. Ez nem szappanopera. Ilyet többet ne írj! Nem jó! Tudod mi a baj vele? Kihánysz egyszerre mindent!"
Nos, ez sértette az egómat, mert szerintem nem rossz kis történet, ezért úgy döntöttem, nagyközönség elé tárom a...

Belépve a több száz négyzet-méternyi főtérre, szembetaláltuk magunkat a főtemplommal. Lábaim földbe gyökereztek: ugyanaz az építmény, amit időutazásomkor láttam. Ugyanaz a szürke csonka gúlaszerű rengeteg lépcsős piramis, s fölül a végeláthatatlan magasságban egy pilonokra épülő trónszerű fülke, fekete meteoritből kiképezve. A trónfülke homlokzatán egy kiterjesztett szárnyú kőbe faragott madár: a Ketczál madár. A fülke belsejét hátulról vasajtó zárta le. A vasajtón arany kereszt világított....

Nem ez a kedvenc munkám, viszont ez az egyetlen befejezett, így hát örülök, ha időt szakítotok rá, hogy elolvassátok^^
Remélem, tetszik :D

Feladás. Egy olyan dolog, amit soha nem szabad megtenni. Csak azért mert úgy érezzük nincs más út, nem azt jelenti, hogy tényleg nincs is. Csak azért mert nehéz és fáj, a lelkünk, soha ne adjuk fel, mert mindig is találunk jobbat magunknak. Mindig lehet jobb, ha sikerül erőt vennünk magunkon a legnehezebb pillanatainkban.

A semmiből jöttem,
és a semmi felé tartok
sorsom a halál
a végzet embere vagyok

Több-kisebb részlet, egy másik soha el nem készülő műből.

Egy istennő állt a sziklabarlang előtti kiálló peremen, és az eget fürkészte. Xixea volt a sárkányok istennője. Áttetsző volt, mint egy szellem, de szivárványos halvány fények vonták be. Haja is hasonló volt lepléhez, ami testét fedte. Alakja kirajzolódott, de kezét, lábát nem lehetett kivenni. Arca olyan hatalmat sugárzott, amitől még az istenek is tiszteletet mutathatnak irányába nyomban...