Történetek

Ismét a jobb széken ülő sötét alak tompa hangja volt, de immár kiemelkedett a sötétből. Mély kék köntöst viselt, arcát hegyes kecskeszakáll díszítette, fiatalos vonásaiból szinte gúnyt űztek a szeme sarkában, s homlokán kirajzolódó szarkalábak, s halvány ráncok. Beszélték a varázshasználó sötét erőkkel paktált élete meghosszabbítása érdekében, de eddig semmi bizonyíték nem került elő ez üggyel kapcsolatban...

A szerencsétlent a lakásán találták meg. Legalábbis azt ami megmaradt belőle. Az újságok hetekig cikkeztek az esetről. Paul hagyta, hogy elragadják a gondolatai és eszébe jutott hogy a helyi újságok, milyen ostoba szalagcímeket hoztak le az eset után.
A DARABOLÓS GYILKOS ISMÉT LECSAP és REJTÉLYES HALÁLESET A 302. UTCÁBAN ...

Hamarosan megszabadulok a csavargó léttől, most már lesz munkám, most már... Ekkor hangosan csattant valami a földön. Felnéztem, de semmit nem láttam. Pillantásom körbejárta a sikátort, melyet befedett a hajnali köd. A sűrű, fehér köd. Tettem még egy lépést, hogy meglássam mi adta ki a zajt...

Most itt kuksolok egyes – egyedül a pincében, a hideg kőpadlón. A falak nyirkosak és koszosak. Nem szívesen dőlnék neki. Mi történt? Először békává akartam varázsolni a bátyámat, mert cikizett. De aztán meggondoltam magam és denevérré akartam változtatni. Csak nem sikerült, mint általában minden...

Steve nem tétovázott, hanem lőtt. A bérgyilkos, aki az ajtó előtt állt, nem számított ellenállásra, így váratlanul érte a lövés. A golyó, ahol a testébe fúródott, csak egy 2 centis lyukat hagyott, de a hátán, ahol távozott, egy kistányér méretű darabot szakított ki...

Siratta a fiút, akinek szívét soha nem nyerhette el. Siratta a vele odaveszett ifjúságának emlékét, azt az időt, amikor még volt remény. Siratta a szerelmet, mely erőt adott neki a hétköznapokban, és siratta önmagát, hisz ő jól tudta: ilyen bizonyosság csak egyszer van egy életben, és neki ez is elveszett. Évekkel ezelőtt elveszett...

- Magyarországra? Az meg hol van? - kérdezte meghökkenve Daisy.
- Nem mond, hogy nem tudod... - szólt szigorúan Peter, aki bár a Csodák Világába tartozott, szerette, ha a gyerekei ismerik ezt a világot is.
- De tudom, de hát az egy kicsi ország! - fakadt ki Daisy megint.
- Tele szépséggel. - mondta Anett, és kérdően Harryre nézett...

Másnap reggel elment azokhoz, akik ott voltak az étteremben, amikor meghalt a férfi. Több szemtanú elmondása szerint a férfi nem egyedül érkezett. Emlékezetük szerint egy 190 centi barna rövidhajó bőrdzsekis alakkal érkezett. Garibaldi, felhívta a férfi volt feleségét és elmondta neki annak az embernek a leírását, akit az áldozattal láttak az étteremben...

Az érezte, ahogy a sós életnedű mágikus ereje jóleső bizsergéssel tölti el testét. Csak nyelt, majd már a száját is mozgatta, végül, ahogy ereje tért vissza, már felemelte a fejét is a nyak után, nyelvével kalimpálva a vér után. A farkasember eleresztette a papot, akinek nyakába szinte azon nyomban a lány szemfogai mélyedtek...

Mintha a férfi illat, s a kenyér ropogása alapján szemei nélkül is be tudta volna tájolni annak pontos helyét, s reflexeinek engedelmeskedve lesújtani a védtelen kenyerekre, melyek elszenvedhetik tehetetlen dühét. A gyermek bizonyos volt benne, azok a kezek ismerik a halál fortélyait, nem véletlenül találtak rá az emlékeit vesztett zsoldosra egy csata volt színhelyén. Jól emlékszik még, mikor néhány napja apjával a szomszédos város melletti városban segédkezni voltak a holtak eltakarításában,...