Szóval... ez egy nagyon cikis történet...
Van egy srác, akibe tökre bele vagyok zúgva. Ő egyel fölöttem jár a suliban. A barátnőimmel levelezőfüzetet írunk és az egyik legjobb barátnőmmel minden kis titkot, meg amit gondolunk bizonyos illetőkről, leírtunk egymásnak.
Minden \"levélben\" ódákat zengtem egy srácról, hogy milyen aranyos, helyes, stb. De a barátnőm is az ő választottjáról. Néha ellopkodták az éretlen osztálytársaink a füzit, de nem érdekelt, mert ők még szerintem fel sem fogták szavaink értelmét.
Ám egy unalmas, és végtelenül hosszú földrajz órán gondoltam, írok egy pár sort a barátnőmnek. A tanáron látszott, hogy ideges és tudta, hogy nem figyelek, ezért pár mondat után befejeztem az írást, és (életem legnagyobb hibáját elkövetve) beraktam a padba a füzetet.
Végre kicsöngetnek, megyek ki önfeledten a teremből.
Következő órán, kémián, dolgozatot írtunk, ezért inkább egy darab levelezőfüzetet sem vettem elő. Ám a 3. óra előtt jön az egyik osztálytársa a srácnak (akivel jóban is vagyok), hogy vigyázzak, mert pont az én kis \"szerelmem\" egy levelezőfüzetet olvas, ami az enyém.
Rohantunk oda, de hát 8. fiúkkal szemben nem sok esélyem volt.
Elküldött minket a tanár, és mire ő meg bement a terembe, az egész osztály előtt hangosan felolvasták a levelezős füzetet.
Ergo hatalmas piros szívek, meg minden, amit egy szerelmes lány gondol egy fiúról. A következő szünetben a fiú a képembe vigyorgott, én meg úgy bemutattam neki a szép középső ujjamat, hogy az arcára fagyott a vigyor. Mindenki tudta 1 órával később már a sztorit... nem mertem végigmenni a folyósón...
Szent ég!!! Talán pont azt a sort olvasta ő, amiben leírtam, hogy hétvégéken mennyire hiányzik nekem...
Egyébként nem plátói szerelem, szóval ismer a srác, meg azért úgy tudom, hogy csíp is engem, de pont ez a legcikibb... meg a barátnőm is elég kellemetlenül érezte magát... ja és még a tanárok is abból idézgettek egymásnak, amit írtunk...
A srácnak végül megbocsátottam (mert nagyon nagy vonzerővel bír, és nem bírtam rá egy idő után haragudni) és még csak az is rátett egy lapáttal, hogy suli után olyan kis bari szemekkel nézett rám, hogy megolvadt a jég...
Még most is szeretem azt a fiút, szurkoljatok, hogy hamarosan bekövetkezzen az én happy end-em is!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
A rózsaszín felleg viszont elkerülhetetlen, és manapság egyre több embert talál meg. Ez a rózsaszín felleg persze csak egy tünete a kóros szomorúságnak, vagy inkább kezdete. De ha ennek érzéseit sikerül leküzdeni, a kóros szomorúság már elkerülhető.
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Hozzászólások