Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Koloman Mirko: anyira felizgatott . hogy nem...
2025-05-18 21:23
kaliban: Szia Vinzso! Jó, hogy újra írt...
2025-05-16 16:02
Storicelli: Tetszett
2025-05-16 14:33
Storicelli: Nagyon jó írás.
2025-05-16 14:20
HentaiG: Jòl megìrt, izgatò történet. A...
2025-05-15 22:54
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Történetek

1820
Álmodom én is, a szél fülembe suttogja boldog a pillanatokat. Nagyot nyújtózom, és csak álmodom. Tapogatózva emelkedik a Nap, nevetés csendül a fülembe. Tapogatózik a fény, és ahova arany keze elér, rettegve menekül a sötétség, retteg az árny, retteg a tél. Emelkedik a nap, s bőre illatát hozza elém egy édes pillanat. Elmosolyodom, s a Nap visszamosolyog, s kibukkan a hegyek mögül, s arany arcával visszamosolyog. Fény önti el a tájat, arany, örök fény, s minden pillanat megdermed a gyönyörtől,...
4536
Eltelt 8 év, és anyám ismét bízni kezdett a férfiakban. Ekkor ismerkedett meg apámmal. Apám Jugoszláv származású kamionsofőr volt, és átutazóban Magyarországon találkozott anyámmal. Ha lehetne egy kívánságom, akkor azt kívánnám, hogy ők ketten ne ismerkedjenek meg, menjenek el egymás mellett az utcán, és én se szülessek meg. Ezzel meg tudnám kímélni sok szenvedéstől és nélkülözéstől. De sajnos nem tudom ezt megváltoztatni, így hát találkoztak...
2007
Pár perccel később megjelentek a gyógyítók, és elvitték Diát. Sanyi sóhajtva odébb tolta Dia paplanját, és leroskadt az ágyára.
- Fogalmam sincs, mi baja – tűnődött. – Remélem, nem átkozták meg őt is!
Baebar érdeklődve nézett rá.
- Megátkozni? Ugyan. Senkinek semmi oka nem lenne rá.
Sanyi idegesen meredt az íróasztal lábára.
- Holnap mennénk küldetésre – folytatta...
2642
A sötétség szülötte... Asszony és lány képtelen neki ellenállni... Ha a szemébe nézel, csak vágyat látsz, mérhetetlen vágyat... Gyengéd, mégis durva... Ő a pokoli szerelmes! ...

1816
S hiába ragyogtak a csillagok, nem melengették többet szívem, hittem, hogy nem rám ragyog fényük, többet nem mutatja az utat halovány éjszakában. Elnéztem messze, mert hittem benne, hogy a messzeség szebb lehet... És hetek teltek, hetek csak egyre teltek, és nem leltem meg újra a két gyönyörszép örökzöld csillagom, nem tudtam, merre van, nem tudtam, hol van, vajon vár-e még rám? ...
2050
Azzal homlokához nyomta a fegyvert. Lövés dördült. Káosz. A bolt falai megrezzentek, az asszonyok sikoltoztak. Az öltönyös ember összeesett, fehér ingén lecsorgott vére. A gyilkos leeresztette a pisztolyt. Másik kezével ismét zsebébe nyúlt. Egy újabb töltényt emelt ki abból...
2090
Másnap reggel Dia szörnyű lelkiismeret-furdalással ébredt fel a kórházi részlegben. Azon törte a fejét, vajon Sanyi mit csinálhatott az éjjel.
Délutánra ismét esett az eső. Dia végre elszabadult a gyógyítóktól, s gyorsan magára öltötte a varázstani öltözékét, és sietve elindult órára. Menet közben kibámult az esőáztatta ablakokon.
Az ég dörögni kezdett, s villám világította be a sötét eget. Dia az ajkát harapdálta. Mi lesz Sanyival? Most is ott kószál a viharban? ...
1830
S megint máshol, valaki végre leteszi a fejét kemény ágyára, s arra gondol, hogy még egy nappal kevesebb ebből a szenvedésből, könny lepi el a szemét, de tudja, bármily szürke is egy pillanat, egy nap, mely a végtelen időben csak egy apró homokszem, jön majd egy másik, egy szebb másik, mikor majd jó lesz, mikor majd meleg lesz, mikor majd szerethet. S őt is elringatja az álom, örökkévalónak tetsző messzi földre, s vágyik rá, hogy maradjon ott örökre...
1954
Géza felökleli, és a falhoz csapja. Tomi erőt vesz magán. Két kezével, teljes erővel ütlegelni kezdi Gézát. Az ordít. Elkapja Tomi kezét, és eltöri három ujját. Tomi ügyet sem vetve a sérülésre. Ökölbe szorítja kezét és behúz egy hatalmasat Gézának. A gonosz gyerek elesik. Szájából vér buggyan ki...
2818
Reszketni kezdett, s mikor egy száraz ág megreccsent a lába alatt, a talaj beszakadt alatta. Egy régi csapdába esett, amit évekkel ezelőtt ástak az akkor itt élők. A gödör legalább öt méter mély volt, és néhány méter széles.
A lány nyöszörögve próbált felállni, de törött lábába bele nyílalt a szúró a fájdalom. A feje is hasogatott, s pici patakban fojt halántékán lefelé a vér, felkarcolt bőrén, a seb szélein földnyomok voltak...