Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Történetek
- Mit akarsz tőlem?!
- Hát nem tudod? Csupán csak az elemi erődet kedvesem. – Ezzel a tűz és a levegő uralmára célzott, ami Nóra kezeiben van.
- Mit kezdesz vele? Az enyém nem elég, amíg a másik fele nincs meg! És a hordozóját sosem találod meg!
- Ellenkeznem kell, már meg is találtam.
Nórát közvetlenül a folyadék fölé engedte, amiben egy félig levájt csontváz úszott.
- Hát nem tudod? Csupán csak az elemi erődet kedvesem. – Ezzel a tűz és a levegő uralmára célzott, ami Nóra kezeiben van.
- Mit kezdesz vele? Az enyém nem elég, amíg a másik fele nincs meg! És a hordozóját sosem találod meg!
- Ellenkeznem kell, már meg is találtam.
Nórát közvetlenül a folyadék fölé engedte, amiben egy félig levájt csontváz úszott.
Izmai hatalmasak voltak, sokan már természetellenesnek mondták. A biológiai érdeklődés és a tervezett orvosi karrier testépítői pályának adták át helyüket. Már rendszeresen járt profi versenyekre, és az élvonalba küzdötte föl magát. Életmódja megváltozott, olyan dolgokért aggódott, amiért régebben eszébe sem jutott volna. Éjjel is négy óránként fölkelt, hogy megfelelően táplálkozhasson, új konditerembe kezdett járni, mert a régit nem találta elég felszereltnek. Nemzetközi karrierje azonban...
Látjátok a folyosón, amint jön felétek a híd által odavetett sötétség. Pillanatokkal később már ott volt mögöttetek. Ismét egy ember veszett el, de most már nyitva volt a szemetek, láttátok; helyesbítés: nem láttátok amint elmegy. Pánik tör ki köztetek, egyikőtök odafut a kocsi ajtajához, feltépi. És kiveti magát rajta. Dermedten álltok. Alig hisztek a szemeteknek. Elmétek kezd megbomlani; a sötétség nyeli közöttetek az életet, társatok pedig minden bizonnyal szörnyethalt...
. Elbeszélgettem a fiúval, eléggé beindult és valahogy kikerültünk a kocsma melletti kis erdőbe. Se percbe tellett és én már a fiú nyakát szívtam. Majd hirtelen eszembe jutott nem ölhetem meg, gyorsan visszarohantam a Hotel felé. Armel már ott volt és a szobában várt.
- Látom, már vacsoráztál, elég jót fogtál ki. - szemügyre vettem Armelt, a sötét haját és szemét, a fehér arcát az egész lényét szinte már, a lelkét is láttam...
- Látom, már vacsoráztál, elég jót fogtál ki. - szemügyre vettem Armelt, a sötét haját és szemét, a fehér arcát az egész lényét szinte már, a lelkét is láttam...
A meggyűlölt férfi ölelése őszinte örömöt izzad. Annyira dühít, hideg szóláncok tolakodnak fel.
- A tiéd. Megkapod. Azt csinálsz vele, amit akarsz. Nem érdekel. Te és az egész család békén hagy előtte, alatta és utána is.
Elgondolkodik. Kézenfekvő lenne kérdezni, de tisztában van vele, semmi értelme. Érti ő, nagyon is. Inkább támad? Nem, azt sem. Azt hiszi, az idő majd megold engem...
- A tiéd. Megkapod. Azt csinálsz vele, amit akarsz. Nem érdekel. Te és az egész család békén hagy előtte, alatta és utána is.
Elgondolkodik. Kézenfekvő lenne kérdezni, de tisztában van vele, semmi értelme. Érti ő, nagyon is. Inkább támad? Nem, azt sem. Azt hiszi, az idő majd megold engem...
Tételezzük fel, hogy kopogtattak, de nem, mert Seron kopogtatás nélkül lépett be az ajtón. Még mindig olyan szép volt, mint mikor kétszer egymásután elment. Ugyanaz a francia-saláta- zöld koktél-ruha volt rajta, de már kifordítva, vagyis befordítva, de talán mégis bunda volt a meccs? Semmi nem változott rajta, csak a haja nőtt meg bubiból kleopátrára-re...
Körözni kezd a két pompás állat, egymás agancsát vizsgálgatják, s közben bőgésüktől visszhangzik a környező erdő. Egyformán esélyes lehet mindkettő. Az öreg kisebb, mint ellenfele, de ezt a hátrányát kárpótolja arányos felépítésű agancsa, és kissé talán túl hosszú szemága. Vetélytársa testre nagyobb ugyan, de agancsa kevéssé alkalmas a harcra, mint a tízesnek. Fejdíszükkel a földet szaggatják, lábukkal kapálnak, s közben csak bőgnek, és csak bőgnek...
. Két szinte meztelen felsőtest szorosan egymásnak simulva, a lány is tett érte, hogy a fiú ne fázzon, szintén a nyakát borítva csókkal, közben minkét kezével folyamatosan a hátát simogatta csakhamar eszébe jutott a fiú igazán gyenge pontja, amiről tudta, hogy igazán melege lesz - a fiú füle - hát rávetette magát és harapdálta, nyalta, marcangolta, és talán megint túllőtt a célon, érezte a fiú megfeszülését, tudta, hogy itt most valaminek történnie kell...
A nézőtéren senki nem tapsolt, az emberek teste bénultan süppedt az egyszerű karosszékekbe. Valahol másutt voltak. Mindenki másutt egy emberként, mint egy élőlánc. Felkapta őket a szellem és egy nagy körhintában, vigyázó kezek védelmében forogtak. Ki mosolyogva, ki fájdalommal, ki csak ráfeküdt a fuvallatra és hagyta sodorni magát a feltörő áramlattal...
„Legalább nyaral, és világot lát.”- gondolta Angela. Tessa érdeklődve vetette bele magát a régészet világába. Tavaly egy inka romtemplom feltárásánál voltak Dél-Amerikában, most pedig a világ másik végén, Ausztráliában. Ezek mind nagyon szépek és érdekesek voltak a lány számára, akinek tetszett, hogy minden földrészen más és más emberi civilizáció és életforma volt az uralkodó...