Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Mária de la Cruz adatai
Neve:
Mária de la Cruz
E-mail címe:
Nem publikus
Írásai 31 368
A térdeim újfent nyikorogtak, és nyöszörögtek, szinte szálltam, mikor végre kiálltam a sorból, mert láttam, hogy Anna biztosan meg tudja venni azokat a jegyeket. Újra elfogott az a narkotikus öröm, ami akkor otthon. Emlékszem, hogy mit mondtam, pontosan, amikor a kezembe nyomta a jegyet: - Esküszöm, ha fiú lennél megcsókolnálak! - az benne a vicces, hogy komolyan is gondoltam! Szegénynek fizetnie kellett, mert úgy megnyomorgatták, hogy mikor már benn voltunk is reszketett...
- Te perverz vagy…Te ezen akarsz élvezkedni?!.
- Na meséld el, addig legalább nem unatkozok munka közben!
- Hát, ahogy mosogattam tegnap este, egyszercsak hátulról nekem dörgölőzött, először csak azt hittem, hogy nem fér el a folyosón, mert elég szűk ott a hely, de aztán már a csípőmet simogatta és és belelihegett a tarkómba... úgy megijedtem… kiesett a pohár a kezemből.. és még volt pofája heccelődni , hogy a törött poharat hozzáírja a számlámhoz és fizethetek természetben...
- Na meséld el, addig legalább nem unatkozok munka közben!
- Hát, ahogy mosogattam tegnap este, egyszercsak hátulról nekem dörgölőzött, először csak azt hittem, hogy nem fér el a folyosón, mert elég szűk ott a hely, de aztán már a csípőmet simogatta és és belelihegett a tarkómba... úgy megijedtem… kiesett a pohár a kezemből.. és még volt pofája heccelődni , hogy a törött poharat hozzáírja a számlámhoz és fizethetek természetben...
Próbálj mosolyogni, és kezd el holnap a kúrát, mert itt maradsz a nyakamon, mint valami be nem futott zeneszerző! De ha nem futsz be, még mindig elszegődhetsz kan Seherezádénak, valamelyik szerájba, mert mesélni azt nagyon tudsz… Hát ennyit a bizalomról mára szépfiú, és ott a vetett ágy a szomszéd szobában. Tanuld meg drága barátocskám, ha sokszor vádolsz ártatlanul valakit, később az illető vagy ölni fog az igazáért, vagy elintézi egy cinikus mosollyal és egy vállrándítással az ügyet....
Meg sem vártam mit mond- valami hálálkodó intonációja volt a hangjának - mert berobogott a taxi és a hatalmas bőröndöm, szinte dobtam a csomagtartóba. A visszapillantó tükörben még láttam a férfi megmerevedett testtartását. A tekintetünk találkozott. Majd a tükör hatalmas csattanással kitörött és darabjai villámsebességgel szanaszét repültek...
Az életem akkor az unalom békalencsés állóvízébe fulladt, amiről lespórolták a tavirózsákat. Hát igen, az unalom. Ádáz ellenség, ami lesből támad és tespeszt. A tespedtség krónikus tétlenségre kárhoztat. A tétlenség, ami a dologtalanság szinonímandja.
A dologtalan kézről pedig garantáltan gondoskodnak…
A dologtalan kézről pedig garantáltan gondoskodnak…
Kopogtattak. Emlékszem apám arcára akkor. Bizalmatlanul és rosszat sejtve nyitott ajtót. A hívatlan vendég gonosz ábrázattal állt a küszöbön és úgy hívták, hogy Nyomor. Csak kurtán bemutatkozott, besurrant és pofátlanul befészkelte magát hozzánk. Hosszú, nagyon hosszú évekre. Talán, ha egyedül jön, mégcsak elbánunk vele, de erősítést hozott...
Nagyon kedvelte őt. Tele volt vitalitással, ha beszélt, ha dolgozott, ha tanult, ha magyarázott, ha tréfálkozott. Nem tudta, honnan a sok energiája. Lehet, hogy a világűrből kapta, valamelyik csillag fénye pont az ő törékeny alakjában találkozott a belső kisugárzásával? Mindegy. Lényeg, hogy fáradhatatlan volt és mosolygós, még akkor is, mikor rosszul álltak a dolgok. Mert a dolgok cudar módon sokszor álltak rosszul...