Történetek

A szépséges Bajkál, a mély, kékszemü vizitündér, aki a heves Angarát szülte egy cseppet sem lepődött meg jöttömön. Már találkozott velem, de most tudomást sem vett rólam. Emberfiait küldte mesés történeteikbe öltöztetve.
Az írás saját, és valóságos történeten alapul.

– Ha akarom, akkor lerombolom a templomokat és három napon belül, felépítem isten templomát! – A nép felhördült, a bírák az égre emelték kezeiket és átkokat szórtak Jézusra. Jézus Kukulkánra nézett és látva, hogy veszi a lapot, az égre emelve tekintetét így szólt. – Dőljön össze a hazugságok temploma! – Kukulkán, Zengő Hárfa és Rúfus háromszögbe állva, pillanatok alatt láthatatlanná tették a templomot, és transzlokációval áthelyezték a mezőre.A Templomban lévők dermedten nézték, hogy eltűnik...

Bhárata országa barátságosan fogadott - finom gyapjúszálakból font szavanna ruhát öltött, vállára teacserjét tűzött, dús, csúcsos haját a nap sugarai meg a szél fodrai fésülték, hullámait a hó és a jég készítették, csábító derekát, lelógó, szikrázó selyemszalag díszítette, a Brahmaputra vize hímezte - majd teaházba hívott Assamba.
Az írás 2009-es indiai utazásom emléke.

Eddig történt (azok kedvéért, akik csak most kapcsolódnának be):
Miután egy halott lány testére bukkannak az észak-karolinai Wilmington partjainál, Johnetta „Johnnie” Green és társa, Pizo Petrillo azonnal nyomozni kezdenek. A szálak Johnnie régi törzshelyére, a The Back Door nevű leszbikus bárba vezetnek, ahol az áldozat prostituált volt és ahol a titokzatos latin nőként leírt gyilkos becserkészi áldozatait. Az elkövező kézre kerítése közben azonban Johnnie-nak a magánéletében is...

Arról szól a történetem, hogyan vetődtem Samoára az óceániai szigetvilág e gyöngyszemére. Ártatlan utazásnak indult, eltűnt kincsek felkutatására. Közben szenvedélyes női szívek építettek körém zátonyokat. Hajóm hosszan kalandozott e szirtek között, közben szirének csábító éneke irányította az utat. Először az angyali szeretet nyújtott menedéket, majd a féktelen vágyakozás rejtegetett, végül a csábos fiatalság vetett ágyat. Az utazás végén azt üzenem: a kincs, amire vágyakozunk nincs,...

Heródes emelkedett szólásra, mintegy elébe menve a kíváncsiságok kielégítésének és megkérdezte Jézust.– Királytársam, te, aki Isten Fiának, Messiásnak tartod magad, beszélnél-e nekünk tudatlanoknak isten országáról, aminek eljövetelét hirdeted? Kérlek: homályosíts fel bennünket próféta! Jézus átható tekintetével ránézett a dölyfös királyra és csillagszemének arany nyilaival valósággal felnyársalta. Úgy szúrta fel hitvány testét tekintetére, mint szarka a pondró férget hegyes csőrére. Aztán...

A szépséges Bajkál, a mély, kékszemü vizitündér, aki a heves Angarát szülte egy cseppet sem lepődött meg jöttömön. Már találkozott velem, de most tudomást sem vett rólam. Emberfiait küldte mesés történeteikbe öltöztetve.
Az írás saját, és valóságos történeten alapul.

Legszívesebben a karjaiba vetném magam, és csak ölelném, amíg karjaim el nem zsibbadnak, de tudom, ezt nem szabad. Nem szabad, mert én neki semmi vagyok. Csak egy betolakodó, aki a tökéletesen felépített életébe csöppen, és mint egy nyavalyás féreg, felforgat mindent. A hétvégéket biztos a haverjaival tölti, és buliból megy buliba. Erre jövök én és felborítom a terveit. Ettől rossz érzés fog el. Senkinek nem akarok a terhére lenni...

– Van egy remek ötletem – szólt közbe Dübel Czokli – amikor színünk elé rendeljük Jézust, azt úgy tüntetjük fel, hogy egy agapéra, amolyan szeretetvacsorára hívja őt a Király. Szeretné megismerni őt és a tant, amit hirdet. Ezt nem utasíthatja vissza. Eljön a lakomára. Én gondoskodom róla, hogy italába ajzószert keverek, amitől úgy bekáfol, hogy hatalmasra nő a libidója.– És mi lesz akkor, ha nem iszik? Hiszen absztinens!– Akkor iszik hibiszkusz üdítőt, abba keverjük bele. Mindenre van...

Így írtok ti – télen
...avagy nincs új a piros hó alatt!