Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Történetek
Alkonyatkor értem a Privet Drive közelében lévő Magnolia közbe. Megvártam, amíg besötétedik, és az utca elcsendesedik, csak utána közelítettem meg a Privet Drive-ot, körültekintő, óvatos léptekkel. Hamarosan megtaláltam a keresett házat, és közelebb mentem...
Alig csuktam be az ajtót, máris az ágyamon feküdt mezítelenül, és hívogatóan tárta szét ölét. Gyorsan levetkőztem, és összebújtunk. Harmatos öle hívogatott, csókolózva készültünk fel első szeretkezésünkre...
Nézem a boldog gyermekeket és látom a jövőjüket. Ugyanolyan 0 emberek lesznek, mint a szüleik. Egy szőke kislány akkorát tanyál, hogy kis kezéből kiserken a vér. Hangosan dőlök a nevetéstől. Nem vagyok ám kárörvendő! Gyűlölködő pillantások ezreit érzem magamon, ideje lenne távoznom...
Már három hónapja nem tudott aludni Laci. Minden este ugyanazt látta. Azt hitte ez a büntetés a botlásért. A fiú már tudta, hogy hibát követett el. Annyira hiányzott neki Kata, hogy mindenhol tartott egy fotót a lányról. A hálószobában, a konyhában, a mosdóban, az autóban, a munkahelyen. Nem tudta elfelejteni a lányt. Minden egyes perc, amit valaha együtt töltöttek hiányzott neki...
Mélázásomból hangos motoszkálás rázott fel. Az asztal alá lapulva fülelni kezdtem, de hamar észre vettem, hogy csak egy egyszerű cirmos házi macska a zaj okozója. Kikászálódtam hát az asztal alól, és megkerestem a ház kamráját. Ott átváltoztam emberi valómba, és nagy szerencsémre megtaláltam azokat a bájitalokat, amikre szükségem volt...
Árnyak, fények, csillámló remények. Borongós hajnal s itt fekszik ágyamban szerelmem. Nézem, hogy alszik, szeme csukott álmában játszik? Vagy merre járhat? Kint az erdőben sétál tán. Fegyvert fogva erős kezével, megbújik egy fa tövébe...
– És amikor ott voltam nálad és az az Anita hívott. Utána síri csöndben voltál, mintha nem akarnál valamit elmondani. Pedig még mindig együtt voltunk. Miért nem mondtad el, hogy miatta hagysz el? Miért kellett akkor is azt mondanod, hogy munka ügyben hívott? És olyan arcot vágtál, mintha valamit szégyellnél előttem. Akkor beszéltétek meg a következő randit ugye? Te szemét! Hagyj, eressz! – a fiú nem engedte az ölelésből Katát.
– Nem azt beszéltük meg akkor. Higgy nekem szerelmem...
– Nem azt beszéltük meg akkor. Higgy nekem szerelmem...
Sokszor gondolkodtam már, hogy elmondom, mit érzek azok iránt, akik utamat terelgetik, és ha baj van mellettem állnak. Az én családom nem állapodik sehol se meg. 4 évente költözködünk. Sok embert ismertem meg életem során. Sokszor azt hittem, hogy a barátaim, de mindannyiszor rá kellett döbbenem, hogy elárultak, kibeszéltek, nem hisznek bennem...
Mélázásomból a dementorok közeledése rázott fel. Még utoljára ránéztem arra a képre, amin Peter volt annak a fiúnak a vállán, és minden kétségem elszállt. Elszántam magam mindenre.
Ekkor a dementorok kinyitották az ajtót, és bejöttek. Akkor már kutyaként elindultam feléjük. Láttam, hogy hitetlenkedve lebegnek körbe-körbe a cellában, de én már ezzel mit se törődve óvatos léptekkel kiosontam mellettük...
Ekkor a dementorok kinyitották az ajtót, és bejöttek. Akkor már kutyaként elindultam feléjük. Láttam, hogy hitetlenkedve lebegnek körbe-körbe a cellában, de én már ezzel mit se törődve óvatos léptekkel kiosontam mellettük...
Rettenetes hangú szirénázó mentőautó tört magának utat a járókelők között. Hozzá hívta ki valaki. A mentősök a sofőr segítségével kihúzták a testet a kocsi alól, és ekkor egy újabb érzés kerítette hatalmába: meglátta a vérző lábait és a kétségbeesés járta át. Mi lesz, ha elveszti azokat? Hogy fog ő utána élni? De akkorra már feltették egy hordágyra, s sietve betolták a mentőautóba...