Történetek

Indul a suli: töri, föci, tesi, utána irány a Meki, ott egy hambi meg egy üccsi. Míg folyik a zabcsi, csörög a telcsi, egy bari kérdi, mikor legyen a tali. Senki sem szomi, hisz finom volt a kajcsi, de lassan menni kell haza, mert kezdődik a Szülcsi felcsi...

Nincs olyan év, hogy balhémentes legyen a disznóvágási szezon. Hiába, a disznóvágás veszélyes üzem, kések, bárdok – olykor a disznó agyara – és a töménytelen alkohol, ami fagyállóként kerül a kivégzőosztag tagjaiba. És akkor még nem esett szó a tolvajokról...

Róma lebegett szemem előtt, amikor kiadtam a végső rohamra a régvárt jeladást. Döntő, fullasztó vágta következett, amit lehetetlen zabolázni, nem lehet kihasználni csapatmozdulatokra. Ez a barbárok fegyvere, amiről hadtudósok alig emlékeznek meg...

- Ok, legyünk felnőttek. Itt vagyunk Prágában, ugyan abban a hotelben, ugyan azon az emeleten. Ha ez nem jel, akkor mi az?
- Kevés.
- Mit vársz, valljak szerelmet? Tudod, hogy érzek irántad.
- Tényleg, akkor miért rúgtál ki?
- Csak az állásból rúgtalak ki, legalábbis én így gondoltam. Tudod, muszáj volt, megbeszéltük. Jó ajánlást kaptál némi protekcióval, és látod, be is jött. Biztos vagyok benne, hogy megérdemled a bizalmat...

Néha olyan furcsa az élet. Tele van véletlenekkel. Nem mintha hinnék bennük; véletlenek nincsenek. Bizonyítani is tudnám, ha akarnám. De hát most nem erről fogok írni, tehát nincs nagy jelentősége...

Járása laza, túlságosan is nyugodt, nem figyel a környezetére, nem törődik semmivel... Nem szeretem a túl laza járást. Vajon mi keresnivalója van itt? Talán ő is egy buszra vár? A fiú lassan odalépdelt a lányhoz... Hátha csak egy testvér, vagy egy jó barát... Átadott valamit a lánynak, a lány erre átölelte és megcsókolta a fiút... a barátja... nincs szüksége rám... nem kellek neki...

Fagyoskodom egy darabig a buszmegállóban, mire a dugóban feltűnik végre a nyolcas. Diákok tömkelege özönlik be a buszba, köztük én is. Fáradt vagyok, nyűgös, de megakad a szemem rajta. Kellemes megjelenés, finom, férfias illat, nem az az agyonra axeozott illattömkeleg, amitől az ember lányának a gyomra fordul egyet, sötét haj, jégkék szemek, sportos-elegáns ing-farmer-zakó összeállítás, és minimum 15 évvel idősebb nálam…

Arra ébredt, hogy a szőrös test dörgölődzik az oldalához.
Riadtan ült fel. Egy pillanatig azt sem tudta, hol van. A sivatagról álmodott, végtelen, kiégett sivatagról, ahol óriási Szfinx magasodott a Nílus partján. Árnyéka vérvörös vízben tükröződött, és fölé hajolt, mint egy éhes árnyék…

Egyik küldetése az volt, hogy egy klán fejét kell megölnie. A Shira klán tagjai bérgyilkosok voltak és több száz embert tettek már el láb alól, így az Őrzők elrendelték a klán megsemmisítését. Próbálták már megölni a vezért, de még sosem sikerült azelőtt...

Én azonban csak a saját történeteimet írom meg. Sok munkahelyen dolgoztam, szállásokon, albérletben társnőimmel beszélgetve nyomorultabbnál nyomorultabb történetekben kellett arra rádöbbenem, hogy miért is boldogtalan olyan sok nő, és hogy miért vagyok én boldog, bár semmim sincsen és abból, amit keresek, ha levonom, amit haza küldök anyáméknak, semmi sem marad...