Történetek

Már nem emlékszem tisztán, hogy hogyan kerültem ide. Az utolsó lépcsőforduló képe még valahogy feldereng, de hogy előtte hol jártam, azt már sűrű homály fedi. Amint kiléptem a tető kavicságyára, a kövek sercenése egy pillanatra megtántorított, de a második lépés után már újult elszántsággal indultam a tető széle felé.
Amint odaértem, újra megálltam, magam sem tudtam, hogy miért. Mint ha azt vártam volna, hogy valaki figyeljen rám, ahogy leugrom, hogy legyen szemtanú, hogy legyen...

Arról szól a történetem, hogyan vetődtem Samoára az óceániai szigetvilág e gyöngyszemére. Ártatlan utazásnak indult, eltűnt kincsek felkutatására. Közben szenvedélyes női szívek építettek körém zátonyokat. Hajóm hosszan kalandozott e szirtek között, közben szirének csábító éneke irányította az utat. Először az angyali szeretet nyújtott menedéket, majd a féktelen vágyakozás rejtegetett, végül a csábos fiatalság vetett ágyat. Az utazás végén azt üzenem: a kincs, amire vágyakozunk nincs,...

Arról szól a történetem, hogyan vetődtem Samoára az óceániai szigetvilág e gyöngyszemére. Ártatlan utazásnak indult, eltűnt kincsek felkutatására. Közben szenvedélyes női szívek építettek körém zátonyokat. Hajóm hosszan kalandozott e szirtek között, közben szirének csábító éneke irányította az utat. Először az angyali szeretet nyújtott menedéket, majd a féktelen vágyakozás rejtegetett, végül a csábos fiatalság vetett ágyat. Az utazás végén azt üzenem: a kincs, amire vágyakozunk nincs,...

Megtörtént történet...

"Láttam minden díszletét, amivel lélekben körülvette magát: ruhákat, kelméket, bútorokat; én fölfegyverkeztem, új külsőt adtam neki. Láttam mindent, ami érdekelte, amint az ő akarta volna megteremteni a maga számára. Mikor úgy tetszett, renyhe a szelleme, követtem őt, furcsa és bonyolult tettekben, messzire jókba vagy rosszakba: biztos voltam benne, hogy sosem lépek be az Ő világába..."

Arthur Rimbaud: Egy évad a pokolban

- Szüksége van még valamire, Asszonyom? - kérdezte Ettie tisztelettudóan, már az ajtóban állva.
- Ami azt illeti....
- Igen, úrnőm?
- Gyere ide, Ettie... - búgta Aleena mézesmázosan. Ettie mit sem sejtve az ágy mellé lépett.
- Ülj le unszolta Aleena. Ettie Értetlenül meredt úrnőjére, aztán lassan leereszkedett az ágy szélére...

Az emberek nem is sejtették, hogy az angyalok egykoron a földön éltek. Egészen addig lakták a bolygót az éteri lények, amíg a patás, szarvakat viselő horda végül ki nem űzte őket a paradicsomból, Atlantiszt örökre megsemmisítve. A kevés túlélő emberi külső mögé rejtőzött. Azóta maroknyi, félig emberré változott angyal- harcos vívja láthatatlan küzdelmét a gonosszal...

- Forduljatok vissza - suttogta a kísértetet, és Péter érezte émelyítő leheletét. - Rossz most errefele a csillagok állása. A féregfa delel a meridiánon. A hegyek alatt nincs zene, csak egy hely, ahol a gépek kísértenek...

Egyik este Gitta telefonhívást kapott.
Zsuzsa vagyok! mutatkozott be a vonal végén lévő női hang.
Kedvesem, tudatom veled, hogy ketten vagyunk... rászedett, rútul becsapott, érzelmileg kihasznált bennünket ez a modern Casanova. Huszonkét éve van viszonya velem, csinált egy gyereket és közben téged is szédített huszonvalahány éve...
Ha többet is meg akarsz tudni, találkoznunk kell...

Feledtette velem azt, aki vagyok. Azt, akit mindenki megvet és lenéz. Beleszerettem, mert képes volt erre. Mellette úgy éreztem, én is vagyok valaki. Valaki, akit lehet szeretni...