Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
laci78:
akkor a szokásos kérdés: ETA?...
2025-04-15 15:51
Rémpásztor:
Bocsi, időbe telt, de feltölté...
2025-04-10 14:52
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Essran Rothmor adatai
Neve:
Essran Rothmor
E-mail címe:
Nem publikus
Bemutatkozása
Unga-bunga :D:D:D
Írásai 31 68
Csak a nagy számok, és statisztika az emberi élet,
Mert tintaként születik újjá a hezitáló nemzet,
Betömött szájak, mik motyogó falkává válnak,
De hangjuk sosem éri el a politizáló...
Mert tintaként születik újjá a hezitáló nemzet,
Betömött szájak, mik motyogó falkává válnak,
De hangjuk sosem éri el a politizáló...
Gazdag színben pompáztam egykoron,
Szép cérna, s tű, tartott egy ponton,
Gyakran mostak, vasaltak engemet,
De a szín nem fakult, engedett.
Szép cérna, s tű, tartott egy ponton,
Gyakran mostak, vasaltak engemet,
De a szín nem fakult, engedett.
Tespedő világ romjain élünk együtt,
Miben fertő és méreg kevereg,
Sötét rabság bilincseit hordjuk,
Mit elődeink billogként viseltek.
Miben fertő és méreg kevereg,
Sötét rabság bilincseit hordjuk,
Mit elődeink billogként viseltek.
Forró kohók ontják magukból a képlékeny anyagot,
Mit gondos bányászok hordanak össze a napon,
Vasnak hívják ezt a nemes anyagot ma nálunk,
És belőlük készülnek a haláltalizmánok.
Mit gondos bányászok hordanak össze a napon,
Vasnak hívják ezt a nemes anyagot ma nálunk,
És belőlük készülnek a haláltalizmánok.
Visz a vonat , s a táj messze száll,
Kabinokba szorult szabadság gyötör,
Hideg télnek nézünk elébe majd,
Hol Gulagba folytjuk életünk.
Kabinokba szorult szabadság gyötör,
Hideg télnek nézünk elébe majd,
Hol Gulagba folytjuk életünk.
A nap csak süt felénk, leereszkedik hozzánk,
Melegít, felhevít, hogy érezzük gondoskodását,
Sugárzó karjai átjárják minden porcikánk,
Mint Anyánk tette ezt születésünk napján....
Melegít, felhevít, hogy érezzük gondoskodását,
Sugárzó karjai átjárják minden porcikánk,
Mint Anyánk tette ezt születésünk napján....
Kínzó fájdalom ér, ha lenyelnek,
Mert ellöknek, s megemésztenek,
Fogysz bőszen, s a lelked apad,
Mert útvesztőbe engedted magad.
Mert ellöknek, s megemésztenek,
Fogysz bőszen, s a lelked apad,
Mert útvesztőbe engedted magad.
Dömperek jönnek, a MÉH közepébe,
És tartalmukat kiöntik a medencébe,
Rengeteg fém hevert gazdátlanul ott,
Hol a napszámosok ették a koszt.
És tartalmukat kiöntik a medencébe,
Rengeteg fém hevert gazdátlanul ott,
Hol a napszámosok ették a koszt.