Történetek

Nyomasztó hangulat, sokak nem értik, mások imádják. Sok minden rejlik benne/ebben is, nem szeretem túl szájbarágósra írni, remélem elnyeri tetszésetek!

Világunkban nincsenek véletlenek.

Volt akinek nem tetszett, volt aki imádta, sokan nem értették miről szól, néhányakat megihletett. Remélem itt pozitívan fog teljesíteni!

Bhárata országa barátságosan fogadott - finom gyapjúszálakból font szavanna ruhát öltött, vállára teacserjét tűzött, dús, csúcsos haját a nap sugarai meg a szél fodrai fésülték, hullámait, a hó és a jég készítették, csábító derekát lelógó szikrázó selyemszalag díszítette, a Brahmaputra vize hímezte - majd Teaházba hívott Assamba!

"Igazán úgy gondolom, hogy a szomorúság és sötétség lehet nagyon szép és gyógyító."

Az éj végtelen, sötét óceánja veszi körül, olyan fagyos hideggel, mely megdermesztené bármely élő szívét. Nincs teste, csak gondolata, ahogy átszáguld az ürességen. Ó, mert szélsebesen halad, ahogy egy távoli fénypont tűnik fel a semmiben, nem múlik el egy pillanat, egyszer csak oly közel ér, milliárdnyi csillaggá robban szét. De ki is ő? Hol van, és az örök kérdés, miért? Nincs igazi emléke, csak ködös álmok, szerelem s fájdalom képei. Egy elf szelleme száguld át a végtelenen, közelebb,...

Arról szól a történetem, hogyan vetődtem Samoára az óceániai szigetvilág e gyöngyszemére. Ártatlan utazásnak indult, eltűnt kincsek felkutatására. Közben szenvedélyes női szívek építettek körém zátonyokat. Hajóm hosszan kalandozott e szirtek között, közben szirének csábító éneke irányította az utat. Először az angyali szeretet nyújtott menedéket, majd a féktelen vágyakozás rejtegetett, végül a csábos fiatalság vetett ágyat. Az utazás végén azt üzenem: a kincs, amire vágyakozunk nincs,...

Részlet a Kósza utak legendája c. kisregényből

A kisregény valahol Kelet-Európában, képzeletbeli országban játszódik az 1000-1200 –as években. A szereplők kitalált személyek. Az öltözék, fegyverzet, technika megfelel a kornak. A benne szereplő törvények az Árpádházi királyok törvényeiből vannak kiemelve I. Istvántól - Könyves Kálmánig.

Egy történet barátságról, fájdalomról, veszteségről. Nekem ez az egyik kedvenc írásom, és az egyik legkorábbi novellám.

Bhárata országa barátságosan fogadott - finom gyapjúszálakból font szavanna ruhát öltött, vállára teacserjét tűzött, dús, csúcsos haját a nap sugarai meg a szél fodrai fésülték, hullámait, a hó és a jég készítették, csábító derekát lelógó szikrázó selyemszalag díszítette, a Brahmaputra vize hímezte - majd Teaházba hívott Assamba!