Tél, a nap fehér, az ég fehér, minden fehér, s a Duna lassú hömpölygését keretbe fogja lusta fényben elnyúló vasárnap délután.
A srácok a parton állnak. Lábukkal rugdossák a porhavat, a szél szinte átfúj rajtuk, mintha jóindulatúan megpróbálná kimosni belőlük az előző éjszaka kigőzölgéseit. A közelükben két, szintén másnapos nagykamasz beszéli meg a hóban ülve az élet dolgait.
A srácok a havat a folyóba rugdossák, kialakítva egy kisebb félszigetet. A víz máris kezdi elmosni.
"Lemaradtam fényévekre... és akkor így... felszedtem egy csajt"
- Szerintem – kezdi egyikük; - ha folytatnánk, előbb-utóbb sikerülne a hóból hidat verni a Dunán. Másikuk merev, hitetlenkedő tekintettel bámul rá. Elképzel egy hóból épült hidat a Dunán, majd felhorkan. - Nem – mondja; - nem sikerülne.
„Átírtam a jelszavam ribancra”
Tompa tekintettel, némán állnak tovább. Az árnyak mögöttük a végtelenbe nyúlnak. A harmadik az eget nézve tűnődik. - Bazmeg, hold van az égen. Fehér.
Senki nem szól.
Másikuk kis idő után megkérdi: - Szerintetek mik a színek? A harmadik felélénkül.
- Hát azok ilyen… izé… hát ilyen naón durva.
- Nem ilyen proton… ami így átmegy a falon? – kérdi másikuk. Egyikük tűnődik. - Nehéz.
„Az a szerencse hogy a csaj gumiérzékeny… én nem fogok a faszomra húzni gumit… de nem ám!”
Pár percig hallgatnak. Egyikük egyre lanyhábban rugdossa a havat a Dunába, láthatóan letett arról, hogy megvalósítsa tervét. A harmadik rágyújt egy cigire. - Nincsenek is színek.
A csönd súlyos, mint a kocsmák tölgyfaasztalai.
- Visszamegyünk a söntésbe?
"Valami macsósat... van egy mikor olyan orgazmusos fejem van... azt nem az túl macsós"
Egyikük besöpri lábával az utolsó adag havat a Dunába. Pár másodpercig bámulja sodrást, amely már elhordta a kicsiny, fehér félszigetet. A folyót lassan megfesti az est mélysége. - Menjünk. A srácok nehéz léptekkel visszaindulnak a kocsmából áradó fény felé. Ropogó léptek mérik az időt. Aztán a part üres lesz, a hold fehér, és az ég sötét, az ég sötét.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
"Az ember akkor jön rá milyen fontos egy állat, vagy egy ember, ha elveszíti." Már nem tudom ki is mondta ezt, de igaza volt. És ha valakit nem szerettünk, vagy úgy éreztük nem olyan fontos, rájöhetünk hogy ez még se így van...
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-16 00:00:00
|
Egyéb
De ha tényleg szeret? Megvár. És megvárom. Megvárjuk egymást, addig a pillanatig, amíg elveszünk egymás tekintetében. És amikor, - mint mikor elalszunk, és ébredünk, hogy a kiesett álmok mikor is jöttek, - megcsókoljuk egymást. Az lesz a szerelem. Mikor csak odahajolok, és egy apró csókot pihegek az ajkaira. Mikor átkarolom, és kiráz a hideg, mikor megremeg a kezem. És nem érdekel, hogy izzad a tenyerem, hogy a hajam kócos, hogy őt is rázza a hideg...
Hozzászólások