Történetek

A Hold, mikor csillagokkal kisérve feljön az égre, mikor szabadon engedi a képzeletet, a kusza, varázsos világot, finoman felsóhajt. Fájdalmasan ringatja magát a tavon, mi ezer karátra szabdalja ezüst fényét, tékozlón szórva szerteszét. Boldogan mutatja sápatag arcát a kevesek felé. Azon kevesek felé, akik őt keresik, őt szeretik. Szelíd öröm...

Laus soha nem látott ennyi elszántságot Soulnessben. A fiú majd felrobbant az akarattól, és szinte megrohamozták a Moila lakásában kialakított csöppnyi kis stúdiót. Az ugyan kérdéses volt hogy ki vállalja fel az énekes szerepét, de némi unszolás és egy kis ragasztó segítségével sikerült Soulnesst és a mikrofont elválaszthatatlan társsá avatni. Megállás nélkül gyakoroltak, Soulness, ha egy kicsit is lankadt a csapat kedve valami hülyeséggel mindig felpörgette a társaságot...

Tudtok úszni? Ajánlatos, ugyanis az Óperenciás tengeren is túlra meggyünk. Nyugi, nem kell vízum, csak úszni kell. Aki útközben megfullad, az nem jöhet velünk az üvegvisszaváltóba, ahol szép kis summát fogunk összeszedni, miután elhordtuk az üveghegyet. De az nem is fontos, mert most mesélni fogok...

Egyszer volt, hol nem volt, míg be nem vágták a zaciba, volt egyszer egy üveghegy. A kurtafarkú malacot addigra megsütötték az amazonok, mert mint a neve is mutatja, nem rendelkezett a nőket kielégítő méretekkel, és az óperenciás tenger is kiszáradt, miután a halak meghaltak a románok ciánszennyezésétől. Ennek ez üveghegynek a belsejében volt egy üvegváros, üvegváros közepén üvegpalota, üvegpalotában üvegkirály, testében aranyérrel...

Viszketni kezdett a füle. Elkezdte vakarni. Elállt a viszketés. Visszatette a „ravaszra”
A gépek csak nézték tovább. Furcsállta, hogy még nem ölték meg. Valami lefolyt a nyakán. Odakapott. Vér! Megfogta a fülét. Nem érezte, csak egy sebet érzett a füle helyén, amiből ömlött a vér. Kitört belőle a sírás. A gépekből ekkor indák jöttek ki. Felé csaptak...

- Évszázadokkal ezelőtt, a katasztrófát követően eljött erre a kontinensre, összegyűjtötte az elvadult népeket és megalkotta Cherubiont.
- A bolygón Cherubion az egyetlen kontinens, ahol emberek élnek.
- Kevanaar isteni erejével megtörte a nyugati mágusok hatalmát, és maga mellé állította a letűnt kultúra maradványaiból táplálkozó technokatákat a messzi keleten...

- Angel, a hátad mögött! - kiáltott Buffy.
Angel hátrafordult és egy gyors mozdulattal, pontosan támadója szívébe döfött egy karót. A vámpír felordított és azonnal porrá lett...

Ez a történet egy Evangeline nevű lányról szól, akinek nem éppen szokványos az élete. Egy nyaraláson változott meg minden. Elvesztette az anyát, és ő sem olyan többé, mint amilyen régen. Ha kíváncsi vagy mi történt vele, akkor, hajrá olvasd el...

Új feladat, Reactorfighter, szólalt meg minden hang nélkül. Reactorfighter azonnal odafordult az ülésével, és megnézte magának a belépőt.
- Éljenek a harcosok. J-NekteD, ha nem tévedek. – mosolygott féloldalasan, és megvakarta az arcát. Borostái nem nőttek meg túlzottan, a tartályban való tartózkodás ezt is fékezte jelentősen, ám a hajával együtt hamarosan ettől is meg kell szabadulnia. Ha megint van valami gáz a Földön, az lesz az első, hogy elmegyek egy fodrászhoz. Nem akarok...

- Huhu…- integetett Willow jobb kezével Xander arca előt – Hallowen van! Ilyenkor ez természetes…azaz egyáltalán nem természetes, mert most is csak természetesen Sunnydaleben vannak ilyen mutánsok, vagy zombik, meg vámpírok meg stb…
- Igen, igen -vágott szavába Xander – De itt most más áll a háttérben. Ez a Hallowen más lesz mint a többi. 2000-t írunk, nem de? Nos utána jártam… és…