Történetek

- Kérem ne kiabáljon... ne szóljon semmit... a rendőrségtől vagyunk! - sziszegte a fülébe Blood, miközben a vonat vége felé igyekezett a nővel, hogy Mrs. Lockot is leszedjék.
- Nekem el kell utaznom... engem várnak... ezt nem tehetik velem - nyöszörögte a nő. - Az életemről van szó!
- Az könnyen lehet! - hagyta rá Blood. - Szükségünk van magára egy ügyhöz... ráér elutazni azután is...

Kellő előnyre szert tévén kissé körülnézett a félhomályban, egy alagútban volt melynek falát redők borították, és e redők hullámzó mozgást, végeztek. Ez egy más világ volt érezte, teljesen ismeretlen számára. Soha nem érzett izgalom vett rajta erőt...

Pár pillanat múlva újabb harcra kényszerült. Egy SpaceButcher és egy BlazingThroat állta útját. Ez volt az egyik legveszedelmesebb űrhajó. A két ellenséges vadász nyugodtan lebegett előtte, nem támadtak csak várták. Egy pillanatra elgondolkozott, ne forduljon-e vissza, de végül úgy döntött, hogy megvívja a csatát. Átváltott plazmafegyverre...

„Olyan aranyos vagy, látszik mennyire kimerült vagy… Bárcsak a karjaimba vehetnélek… Bárcsak… Bárcsak tudathatnám veled mennyire szeretlek, hogy mennyire szükségem van rád… hogy mennyire szükségem van a bőröd ízére…Szeretlek…” –Micha egy hirtelen fellángolástól vezérelve, átölelte Soulnesst, a fiú fejét a vállára tette, és várta hogy a gitáros ridegen ellöki magától...

- Kitűnő a felvétel! - sóhajtotta kéjesen a férfi, miközben nyelt egy korty italt. A nő megmozdult. Alig láthatóan... egy pillanatra a szemét is kinyitotta. Gyönyörű volt! Úgy volt gyönyörű, amilyenné tette. Neki volt lélegzetelállítóan szép, hiszen az ő kedvtelése nyomán lett olyan, amilyennek látja. A nő valamikori szája, megmozdult. Nem lehetett hallani, de ő tudja mit suttogott. Könyörgött... esedezett... az életét kérte... és cserébe megígért mindent! ...

De most nem gyűlöletet érzett; megijedt. Mindjárt utolérik. Jézusom! Nem foghatják meg! Nem! Egyszerűen nem, mert különben... különben meghal. El kell szakadnia tőlük mindenáron! Valahol hallott egy mondást és az szinte életfilozófiája lett: "Amit elképzelünk arról sosem szabad lemondani!". Mikor ez most eszébe jutott, erősebbnek érezte magát. Egy lónak... egy bivalynak! Egy oroszlánnak! Egy Berger Katonak! ...

/ Láthatólag fogalma sincs arról, hogy már nem egyedül tartózkodik a lakásban. Rengeteg sok haja nedvességtől csillog, fekete trikó simul karcsú felsőtestére, a nadrág mely szintén fekete nem rejti el arányosan izmos lábait és álomszép fenekét. Michelle felocsúdik mámorából, megperdül a tengelye körül, a kezében szorongatott pohár messze elrepül, majd hatalmas csattanással landol a konyhakövön. Majdnem felsikolt, de aztán nagyon hamar feltérképezi a helyzetet, arcán a rémületet máris a...

- Micha, megőrültél? –Ért oda mellé Laus, mire Micha a karjaiba borulva zokogott. –Micha… Férfi nem sír…
- Nem akarok férfi lenni… Soulness helyébe akarok lenni!
- Ne beszélj így… Tudod, hogy ő sem akarná hogy te a helyében légy! –Tolta el Michát magától. Nem volt hozzászokva az ilyen csöpögős szerelmi indulatokhoz...

Három órán át táncoltunk, együtt, másokkal, fiatalon, önfeledten. Ittunk és táncoltunk, táncoltunk és nevettünk. Hatalmasakat kacagtunk, úgy igazán, szívből. Összeért a kezünk, átkarolt, azt súgta gyönyörű vagyok, majd hirtelen szétváltunk. Megsimogatta a fenekem, a derekára húzta a combom, majd elpörgetett magától. A csípőm az ágyékához szorítottam, mellem a mellkasára és ismét szét… minden a zenétől függött. Másodpercek voltak csak, vagy még annyi sem, más észre sem vette, de én már...

Eltelt pontosan öt nap. Már hétfő este volt, újra híradó. A harmadik halálesetről szól a mai nap. Érdekes, megint nem találtak nyomot, az ügyet vizsgálók. Már sokan fölvetették, hogy a nyomozók egyike gúnyt űz az emberekből. Ez a gondolat, amilyen gyorsan elterjedt, olyan gyorsan elszállt, amikor a harmadik gyilkosság megtörtént...