Egyszemélyes küldetés

Lelkileg felkészült a megmérettetésre. Rendezte a gondolatait, és tudta, nincs más lehetősége; meg kell tennie. Nem adhatja fel itt az elején. Különben vége. Egyenesen ült a helyén, arcán eltökéltség és dac tükrözödött, várta mikor indulhat el végre. Nem tudott nyugodt maradni, tisztában volt vele hogy olyan messzire kell eljutnia, ahol eddig még nem járt, egy veszélyekkel teli út vár rá , amelynek során bármi megtörténhet. Egyedül indult útnak, társak nem kísérték útjára. Ez egy egyszemélyes küldetés.

Nemsokára elérkezett a pillanat, az űrhajó előrelendült, ő pedig fokozott izgalommal figyelte, amint a környezete másodpercek alatt törpévé zsugorodik. Mennyire ismerte már ezt, a rengeteg bevetés, amin részt vett megedzette, de ilyenkor sose tudott nyugodt maradni. Az űrhajót végül kiköpte magából a légkör, és ő végre elindulhatott.

Elérte a célgalaxist. Már vártak rá a Skeleton-ok. Nem ijedt meg tőlük, mosolyogva figyelte, amint a hat fehér űrhajó megpróbálta eltéríteni útjáról. A sok kis ügyetlen naiv! Egy aprócska manőverbe kezdett, akár csukott szemmel is megcsinálta volna, de most biztosra akart menni, nem akart hazaradirozni. Pillanatok alatt leszedett két gépet, majd két kisebb csavar után még kettőt. A maradéknak esélye sem volt. Pár perccel azután, hogy észrevette támadóit újra nyugodtan vezethette tovább hajóját.

Egyre beljebb hatolt a csillaghalmazba és itt már nehezebb feladat várt rá. A SkyRider-ek pilótái jóval felkészültebbek és tapasztaltabbak voltak, mint a korábbi csapat tagjai. Nem is várták meg, míg a közelükbe ér, azonnal alakzatba fejlődtek, és támadni kezdtek. A nyolc hajó már eleve iszonyú túlerőt jelentett, de ő nem adta fel. Igaz, a mosoly is eltűnt az arcáról. Ismerte már ezeket is, de mégis volt benne egy parányi félsz. Tudta, az ellenséges pilóták jól vezetik az űrhajókat, és remek összhangban dolgoznak. Körbe akarták venni, hogy esélyt se adjanak neki. De ő se maradt rest, ezt a trükköt már ismerte és miután kitért pár lézersugár elöl, azonnal rávetette magát a tüzelő gombra. Két ellenséges hajó bánta, a roncsok pörögve, forogva keringtek a levegőtlen térben.

Már csak hatan voltak, de az előző siker magabiztossá tette. A SkyRider-ek továbbra is gyűrűbe szerettek volna zárni, de nem engedte, ismét támadásba lendült és nemsokára újabb két űrhajóval kevesebb rajzott körülötte. Ö és valószínűleg az ellenséges pilóták is tudták, itt már csak ö nyerhet. De azért nem adták fel, becsületesen küzdöttek, habár az utolsó pár hajónak esélye sem volt. Pillanatok alatt megsemmisültek.

Megizzadt, kiszáradt a szája, de tudta, nincs idő arra, hogy bármit is tegyen. Tovább kellett mennie, mert bármelyik pillanatban rátámadhatnak. Nagy sebességgel haladt, a következő naprendszert hamar elérte. Itt már tudta, oda kell figyelnie, nehogy valami hiba történjen, mert abból nagyon nehezen tud majd kikászálódni. Ráadásul keményebb ellenfelek is várják, itt terpeszkedett a Meadow Of Hell, amely már a neve alapján is rosszat sejtet. Felkészült, minden idegszálával várta az elkövetkező összecsapást. Nem tudta mikor és hogyan támadnak rá, és főleg azt nem, hogy kik. Ismerte ugyan a legtöbb hajót, de itt bármi megtörténhet. Ahogy meg is történik...

Jobbról jött rá kettő. Először nem tudta mik azok, de aztán megnyugodva állapította meg, hogy csak két SkyRider lepte meg. Nem volt elég fiúk? Szerencsére nem találták el, ö pedig egyből ellentámadásba kezdett. Utánairamodott az elsuhanó gépeknek és tüzelni kezdett. Az egyik támadó azonnal megsemmisült, a másiknak csak a szárnya vált le, de ö tudta, ez elég ahhoz, hogy ne folytathassa a harcot. Nem is törődött tovább velük, inkább megpróbált felkészülni a következő váratlan meglepetésre.

Ideje sem volt, hogy visszatérjen az eredeti útvonalra, mert két hatalmas SpaceButcher vágódott elé. Nem szarakodtak, azonnal tüzelni kezdtek. Ez már nehéz diónak ígérkezett. Nemcsak a méretük és páncélzatuk jelentett gondot, hanem az elsöprő erejű ágyúik és fedélzeti lézerfegyvereik is jóval erősebbek voltak a legtöbb űrhajójénál. Csak egy pillanatra esett kétségbe, de aztán eszébe jutott, amikor egyedül négy ilyen böszme nagy állatot semmisített meg. Nehogy már ez a kettő most itt kifogjon rajta!

Szerencsére a SpaceButcher-ek a nagy méretükből következően lomhák voltak, így a leghatásosabb taktikát alkalmazta: gyorsan manőverezni kezdett. Látszólag rendszertelenül vezette hajóját, ám ö tudta mit csinál. Berepült a két hatalmas ürhajó közé,hirtelen irányt váltott, majd alulról támadta meg őket. A hosszú lézersorozat az egyik fémszörnyet szinte teljesen magatehetetlenné tette, de tüzelni azért még tudott. A másik ellenfelét is hasonló módon akarta kiiktatni, de közben találatot kapott. Megrémült; mikor a fedélzeti kompjuteren az egyik hajtómű meghibásodását jelző narancssárga felirat villogni kezdett, majdnem kétségbeesett. De aztán összeszedte magát, és még nagyobb vehemenciával vetette magát a harcba. Kiabált, üvöltözött, szidott mindenkit, és úgy látszik ez segített. Még kétszer támadta meg őket alulról és mindkétszer sikeres rohamot hajtott végre. A két hatalmas fémdög fényes robbanások kíséretében szórták szét roncsaikat. Az egyik leszakadt szárny majdnem el is találta.

A meghibásodott hajtómű ellenére sem fordult vissza. Nem teheti meg, már nincs messze a vége. A maradék három motor még bőven el tudja repíteni a hajót bárhová. Igaz, hogy a sebessége csökkent, de az irányítóberendezés és a lézerágyúk rendben működtek továbbra is. Újból inzultálták, szerencsére most csak három elkóválygott Skeleton próbálkozott, de másodpercek alatt elintézte őket. Érezte, hogy a gépe nem gyorsul annyira, mint régen, de az előző csatának végkifejletében ennek semmi jele nem mutatkozott.

Tovább ment, patakokban folyt róla az izzadság, megtörölte kézfejével a homlokát, de mást nem engedélyezett magának. Most már minden pillanatban figyelni kell, ezentúl a leszakadt hajtómű miatt bekövetkezett sebességcsökkenéssel is számolnia kellett.

A Killerek sokan voltak, legalább húszan. Tény hogy a Killer az egyik leggyengébb űrhajó, de ott zúgott a fejében a mondás: sok lúd disznót győz! Nem tudott ellazulni, odafigyelt, minden érzékszervével a csatára koncentrált. Rengeteg ilyen kis úrhajót lelőtt már , kívülről tudta az összes harci paraméterüket. A mostani csata ujjgyakorlat jelentett számára; igaz párszor eltalálták de egyik sérülés sem okozott nagy gondot.

Pár pillanat múlva újabb harcra kényszerült. Egy SpaceButcher és egy BlazingThroat állta útját. Ez volt az egyik legveszedelmesebb űrhajó. A két ellenséges vadász nyugodtan lebegett előtte, nem támadtak csak várták. Egy pillanatra elgondolkozott, ne forduljon-e vissza, de végül úgy döntött, hogy megvívja a csatát. Átváltott plazmafegyverre. Eddig tartalékolta, nem akarta elpazarolni, mert igaz ugyan hogy jóval hatásosabb a lézernél, de a fegyver utántöltése nagyon hosszú ideig tart és az a fél perc egy fontos csatában a vesztét okozhatja. De nem volt más választása. Ha most sikerül jól felhasználni a négy töltetet, akkor van esélye. Tudta hogy a BlazingThroat nem kegyelmez, erős és mindent elsöprő fegyverének semmilyen hajó nem képes ellenállni.

Tüzelt. A lövedék a A SpaceButcher-t találta telibe, az űrhajó nagy része a felismerhetetlenségig összeroncsolódott. Időben kitért az egyik halálos tűzcsóva elöl, de ideje sem volt arra, hogy használhassa újra a plazmát. A BlazingThroat folyamatosan lőtte, csak arra volt ideje hogy hajóját elráncigálja a halálos sugarak elöl. Lassan közelebb manőverezett az ellenséghez, minden idegszálával figyelt mikor jön az alkalmas pillanat. Aztán hirtelen háromszor egymás után elsütötte a plazmaágyút. Hatalmasat ordított. A BlazingThroat óriási darabokban repült szanaszét az űrben.

De nem figyelt eléggé a SpaceButcherre. A megrongált ellenséges űrhajó maradék egy ágyújával tüzelni kezdett és az első lövedék telibe találta hajóját. A gép megperdült vele, csattanásokat hallott. Szerencsére a kormány még működött és azonnal ellentámadásba lendült. Visszaváltott lézerre és vadul, eszeveszett dühvel nyomta a tűz gombot. Az ellenség már rég megsemmisült de ö továbbra is folyamatosan lőtt. Végül lenyugodott és megpróbálta felmérni a károkat. Még egy hajtómű gallyra ment, a plazmafegyver használhatatlan lett, a hidraulikus berendezés alig-alig működött.

Azon gondolkodott, hogy visszafordul, de erre nem maradt ideje, mert egy újabb csapat SkyRider támadt rá. A kis genyák! Persze most könnyen aláznak. Menekülni próbált, vadul rángatta a kormányt, de a hajó úgy mozgott, mint egy lomha vasbálna. Nehezen fordult és ráadásul iszonyú lassan haladt. Érezte, hogy nincs sok hátra. Pár támadót sikerült ugyan megsemmisítenie, de ez nem bizonyult elégnek. A lézernyalábok egymás után találták el űrhajóját, füst borított mindent, lángok csaptak fel a fémtest legkülönbözőbb pontjain. Minden elveszett. . .

A kurva életbe! A pirosan villódzó GAME OVER felirat még jobban felidegesítette, csapkodta a klaviatúrát, odavágta az egeret a falhoz és dühöngve vonult ki a konyhába. Az öccse már rég túl van ezen a pályán!