Történetek

Ki ne ismerné Athost, Porthost, Aramist és D'Artagnant, a négy elválaszthatatlant? Ebben a fanfictionben egy ötödik barát is csatlakozik hozzájuk.

1629. Franciaország, Párizs. Éppen olyan zsúfoltak voltak az utcák azon az őszi délutánon, mint mindig. Asszonyok mentek a piacra, jöttek a piacról, urak sétálgattak, mutatványosok szórakoztatták a népet. Ám eme tarka népek közül kilógott egy úr.

Joshua egy gazdag ember életét tudhatja magáénak, minden ezzeljáró privilégiummal együtt. Viszont tudást, és újraélesztést/feltámadást nem vehet a rengeteg pénzén sem...

Egy kis egyperces, kis groteszk jellemmel.

Ültem a buszon, kissé felfordult ez a világ. Az emberek szemtelen kis talpak voltak, az arcukon jártak. Néhánynak imitt-amott leégett a bőr az orcájáról. A hajuk? Az, hát, nőnek nem látott senki ekkora bundát a hátsótáján...

Kicsit hátborzongató ez a novella, bár nem annyira durva. Egy különös testvér pár, egy különös falu, egy különös éjszaka.

A Shadowmoon nevű angol falucskában minden este különös árnyak táncoltak, valószínűleg a hold fénye miatt. Mégis Halloweenkor keringtek a legfurcsábbak.

Joshua egy gazdag sznob ember, aki fényűzően éli hétköznapjait. Egy saját szigete van, ahhol megváltozik a felfogása.

Joshua világéletében gazdag és befolyásos ember életét tudhatta magáénak. Kisebb korában az apja és anyja által összeharácsolt vagyon büszke költekezője volt. Felnőtt éveiben pedig már a saját vagyonát élte fel.

Ismeri mindenki a disznók orgazmusát? Ugye milyen irigylésre méltó? Hát én megpróbáltam elképzelni, hogy milyen lenne ha mi emberek is képesek lennénk erre. Mindet egy posztapokaliptikus sci-fi részeként. Ez a fejezet az első téglája egy új világnak ahol számtalan újdonság és izgalom várja a kalandozni vágyókat. A történet több szálon fut, több izgalmas kalanddal és életúttal. Jó szórakozást az olvasáshoz.

Tovább folyattam magamra a vizet, amikor megéreztem a változást.
A víz. Sötét lett. Fekete.
A megdöbbenéstől megszédültem. Végignéztem magamon, és láttam, hogy mocskos feketeség csorog végig a testemen, ami már nem is tisztán víz, hanem valami ragacsosabb anyag…

Apám sokat mesélt önről. Tudja, ő volt a harmadik azon az úton...

Annyi csapástól megtörve, meglátogatta őt a Szentlélek; és mert a csapásoktól nem lett keményebb, és nem küzdött önfejűen Isten jogos igazsága ellen, hanem amikor megérezte a nagy irgalommal büntető Isten kezét, vétkeit emlékezetébe idézve föl-jajdult, és - amennyire emberi ítélettel helyesen meg lehet ítélni - szívének töredel-mével és vezekléssel bánta meg vétkeit. Valóban boldog kényszerűség, mely a javulásra ösztönöz. Mert valójában szükségszerű dolog, hogy akit a világ gyűlöl, azt...

Ha szakadékkal találkozik, akkor ne essen bele. Ha patakhoz ér, akkor forduljon jobbra. Ha úthoz, akkor balra. A világ valójában sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. Csak a mai korban próbáltuk meg barbár módon leegyszerűsíteni, megtisztítani minden feleslegesnek tűnő titoktól és mesétől, így viszont érthetetlenné válik a nagy leegyszerűsítésben.