Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Norbi.79: Elnézést de nem tudom hogy sik...
2026-05-13 18:23
Gábor Szilágyi: Lesz folytatása?
2026-05-08 19:50
Nagymakkos: Fosva okádás az egész
2026-05-06 11:50
CRonaldo: Várom a folytatásokat!
2026-05-05 13:22
wisnia: Elmegy egynek.
2026-05-04 09:40
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

A "" kifejezés eredménye:

17 871-17 880 megjelenítése a(z) 21 812 elemből.
2265
Különös regények íródtak azokban az időkben, mikor még kietlen volt a föld, s liánok sem lengtek alá az őserdő fáiról. E távoli emlékezet vásott fogakkal mart belé egy nap. Elveszítve szerettei kegyét, asszonyai gyöngédségét, az öröklétet kapta osztályrészül. Eltorzult arccal, vicsorogva szelte a dzsungel alaktalan éjszakáit. A napvilágot nem szenvedhette, a fény megölte, rothadása megviselte volna… de elrejtették!...
2458
Hirtelen halál kúszott végig a tájon. Nem lehetett látni, csak érezni, behatolt az elhagyott üregekbe, barlangokba, végigkarcolta a fák leveleit, és felkavarta a száraz homokot.
Fájdalmas, üres érzés követte. Mintha sose jönne új hajnal, mintha az éjben sose gyúlnának csillagfények, mintha sose kelne fel újra a Hold.
De a halál megállt, és testet öltött, egy fiatal, vékony lány testét...
1656
Sötét, mint az éjszaka,
Lábamnál ül és hallgat.
Elmondom minden bajomat.
Ő csak ül, figyel és hallgat...
2977
Ez itt a város, benne félszegen ődöngő pár a szeretet burkában. Gőzölgő fénygömbök ívet vonnak a tornyok és a park ágyásai között. A kelyhek és a tulipánok - szökellő vágyak, a délelőtt csókjai talán? - a lávaöblöket ringatják, míg vaksi tengerszemek az achát és az olaj színeiben fortyognak...
1976
Egy éve immár, hogy istenem a neved,
Őszintén, feltétel nélkül szeretlek minden nap.
Közös terveink holnapunk ágyát vetik meg,
Hol minden álmunk ezredévvel halad.
De...
1203
Engedj közelebb, engedd, hogy megérintsen a tűz!
Még látni akarom, az emléked, mely hozzám fűz.
Hiába keresem, ami nem volt nem lelem.
Mért vagy keserű? Miért fordulsz ellenem?
1358
Mint ragyogó est hajnalán,
pislákoló lámpa fénye,
úgy ragyod testednek gyönyörüsége...
2606
Mikor kicsi voltál, nem törődtél a magánnyal. Persze nem is törődhettél vele, hisz egy három éves emberke a játékai között egy felépített és népes világban mindent megtalál. Szüleid mindig későn értek haza, este már nem találkoztál velük. Reggel sem, hisz mire apró szemeid kinyitottad, már rég nem voltak otthon. Csak hétvégén láttad őket, akkor mindig korábban végeztek. Próbáltak neked mindent megadni, de ilyen időbeosztással ez lehetetlen volt. Egy kolonc voltál, egy fölösleges teher...
2494
Amiben van is valami, hisz olyan ez a beigli, mint a novemberben kivágott luc, mire a szobába, vagyis az asztalra került, egyformán hullatja magát, ki levelét, ki morzsáját.
A gondos asszony tehát beiglit süt, mégpedig Szenteste délelőttjén, hogy a kelt tészta illatában díszítsük a fát, ami magától persze nem öltözik, segítenünk kell neki, és amire a férfi már nem ér rá, hisz ő a dermesztő hidegben megfaragta a fa törzsét, talpba erőszakolta, becipelte és kikötötte...