A "" kifejezés eredménye:

A megrészegült idő egyre lustább,
Tiktakot üt az óra lomhán.
Egyre jobban fájnak az újrametszett sebek,
Minden dobbanásnál megfeszülnek az erek...

Köveken,
Hosszú, fekete köveken
Kopog a szerelem.

De kiismeri,
Ki ismeri a patákat,
Melyek ily hangot adának? ...

Segítened kell, bajban vagyok. Az életemre törnek, szeretnék valamit rád bízni. A borítékban lévő kulcs egy West-River-i bank 21es számú kazettáját nyitja, ha bármi történne velem, vedd magadhoz a benne lévő iratokat és a dobozt, és kérlek, bosszuld meg a halálom. Tudom, számíthatok rád, régen is mindig Te voltál a „nagy testvér” aki megvédett, amikor meg akartak verni az utcán a többiek, vagy amikor 18 évesen megmentettél a börtöntől…

Mindent adtam
te elfogadtad,
Ha én többet akartam-
megtagadtad
azóta sem értem miért...

Rómeóm a kanapét vizslatja sanda szemekkel. Hipnotikusan. (Hátha a kanapé ráugrik?)
Mikor családi állapota felől érdeklődöm, úgy csinál, mintha le akarna fordulnia fent említett tárgyról. Mégis válaszol:
- Te teremtettél, neked kéne tudnod…
- Én teremtettelek?
- Igen, a gondolataiddal...

...Cseresznyevirág,
Szentebb, tisztább vagy
Őnáluk,
S minden szónál.

Elhullván is
Alázat, tisztelet,
Becsület lakik Benned.

Álom a világ, álom az élet
S bennem szerelemben álmodik a lélek.
Álom a nappal, s álom az éjjel
Álmodjunk együtt kérlek...

A barlangban játszok a sárkánnyal. Általában megperzseli az őt háborgató fickókat, de engem rendes tagnak tart, mert hoztam neki szaloncukrot és a sárkányok valójában nagyon érzékenyek főleg karácsonykor. Esteledik. Búcsút intek neki, és haza felé tartok, mikor középkori lovagok állítanak meg...

Este volt, fekete éjjel
Álmom ez a feketeség tépte széjjel
És én hinni akartam benne
Mintha komondatlan jajjom
Néma könyörgés lenne
Hogy Rád találtam akkor
Véletlen...