A barlangban játszok a sárkánnyal. Általában megperzseli az őt háborgató fickókat, de engem rendes tagnak tart, mert hoztam neki szaloncukrot és a sárkányok valójában nagyon érzékenyek főleg karácsonykor. Esteledik. Búcsút intek neki, és haza felé tartok, mikor középkori lovagok állítanak meg.
- Hol van a sárkány - kérdezik tőlem. - Miért - kérdezem gyanúsan.
- Csak ajándékot viszünk neki.
- Ja akkor forduljatok balra majd jobbra végül csak egyenesen és ott lesz a barlangjában. Különben miért vagytok ilyen buzis rózsaszín páncélban?
- Legjobb tűzálló szerkó
- Aha. Különben rendesek vagytok, hogy meglátogatjátok. Nagyon egyedül van.
Másnap mondják, hogy egy tucat rózsaszínes lovag felkoncolta Paffot.
- Kérem doktor úr, most már érti, miért nem bízok meg az emberekbe?
- Ugyan kérem, bennem megbízhat.
Odaad három narancs színű tablettát. Ezektől azonnal elalszom. A doktor úr különben egy büdös kannibál. Alighogy, hogy beájultam, fogja a fotelja alatt ellrejtett szerszámosládát és felnyitja a koponyám. Az agy a kedvence. De az agyam helyén én vagyok és Paff egy elegáns nappaliban szalonnátsütünk. Paff adja a tüzet.
- Látja doktor úr, engem nem lehet még egyszer csak úgy átbaszni!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Hozzászólások
Remek! Egyszerűen nagyszerű, értékelem az ilyen kis bolondságokat. :smile: