Köveken,
Hosszú, fekete köveken
Kopog a szerelem.
De kiismeri,
Ki ismeri a patákat,
Melyek ily hangot adának?
Hol járnak,
S hol nem járnak
Repkednek fura szél-árnyak.
Lebegnek,
Lebegve szeretnek,
Mint istent az eretnek.
Meg-meg kapnak,
De MEG sose kapnak
Igazán nem hatnak.
Égetnek,
Utadon mindent felégetnek,
Köszönve az Életnek.
S csípnek,
Mint éjjeliszélbecsípnek
A részegek, a csikkek.
Hangzanak,
Távoli paták, hangzavar
Egy macskát az Út elzavar.
S a köveken
Már messze kopog a szerelem,
S én tovább, mereven követem…
2002. február 17. –hajnal
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Ami a képeimet illeti... igencsak megosztotta a fórum olvasóit. Erre a versre mondjuk nem érkezett túl sok reakció (gondolom a karácsony is befolyásolta ezt), de a novellákról elégge eltérőképp nyilatkoztak.