Történetek

Adam már teljesen összecsomagolt. Hétköznapi dolgai között, a varrókészletben lapult a két piros fejű gombostű, az elsősegély ládában pedig két ampulla méreg lapult jódnak álcázva.
Most kivitte a két táskát a kocsiba, majd visszament az aktatáskájáért...

Elkezdtünk beszélgetni, kiderült hogy a neve Laci, és hogy 21 éves. Nagyon megtetszett nekem, és úgy éreztem, hogy én is neki. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak a keze a lábamon volt, és simogatott, nagyon jól esett, már akkor éreztem, hogy köztünk nem lehet csak egy kaland, ennél több kell nekünk...

Hirtelen ágrecsegést hallottak. Felkapták íjaikat, hogy rögtön lőni tudjanak a medvére. De a bokrokból három ló tűnt elő. Az egyiken Nabaha, a másikon Jeny ült a harmadikat meg kötőféken vezették. A két lány teljesen ki volt pirulva. Ruhájuk rendezetlen volt...

Az erdő csendes volt. A kannibálok falujában is véget ért a reggeli „szertartás”. A felfalt angyalok és amazonok maradványait lassan eltakarították. A vadászok az erdő felé indultak amikor dübörgés rázta meg a falut. A két helikopter tűnt fel az égen és véget nem érő golyózáporral támadta a „védtelen” kannibálokat. Az erdőből géppuskás katonák rohantak ki. Az angyalok is fegyvert kaptak és lőtték a néger szörnyetegeket ahogy csak tudták...

Eva is látta a híradót előző este. Nem csak Adamot tartóztatták le, hanem a főnökét is. Mind a kettőjüket vád alá helyezték tiltott fegyverviselésért, és kémkedésért. Az asszony úgy gondolta, hogy az egész csak koholt vád, hogy ellehetetlenítsék a bizottságot...

Láttam, a kocsmáros is türelmetlenül törölgette a mahagóni színű pultot. Fizettem, és elindultam hazafelé. Lassan, kényelmesen. Jólesett “begőzölt” fejemnek a hűvös, őszi levegő. Elgondolkozva sétáltam a szűk utcákban, észre sem véve, hogy követ valaki. Gondolataimból egy éles fájdalom térített észhez...

Egyszer csak egy hűvös kéz érintését érezte és fölébredt. Egy kedves srác hajolt fölé és mosolygott. Susan hatalmast felsíkoltott. Egy percre azt hitte, Richard az.
A srác kedvesen rámosolygott, majd nyugtatgatva fektette vissza a lányt az ágyra...

- Terhes vagyok. - nyögte ki nagy nehezen.
- Nem baj, majd vigyázok. - mondta kedvesen a rendőrnő. - Van benne gyakorlatom.
Eva összerázkódott és a könnyeivel küzdött, hogy ne adja ki magát mennyire fél. A nő tényleg ügyes volt. Mikor végeztek elnézést kért, és kiment a szobából. Eva felöltözött és átment a vámtiszthez...

"Az ember akkor jön rá milyen fontos egy állat, vagy egy ember, ha elveszíti." Már nem tudom ki is mondta ezt, de igaza volt. És ha valakit nem szerettünk, vagy úgy éreztük nem olyan fontos, rájöhetünk hogy ez még se így van...

Másnap minden a terv szerint ment minden. A gyors reggeli után lement a közeli parkolóba, ahol a mentőt hagyta előző este. Könnyű nadrágja és pólója fölé hosszú csadort húzott. Egy kis tokból elővette a gombostűt, és a ruha ujjába tűzte úgy, hogy aki a keze után nyúl, az pont ráfogjon a kiálló hegyre...