Történetek

Ezt azoknak ajánlom, akik utálják a hétfőt.

Angyalok. Bukott angyalok. Kiejtem ezt a szót és mindenkinek egy izmos félisten bukott angyal jut az eszébe. Ez a történet más. Főhősöm angyalokhoz, képest... különbözik.. nagyon is...

Az erdő. Egy békés, nyugott hely, kis állatkákkal.
De mi történik az vele, mikor eljön az este?
Tudjátok meg most!
(Az első irásom, kérlek, ne öljetek meg ha nem jó, de kérek kritikát, hogy mit jacitsak:D) F/14

Az észak-karolinai Wilmingtonban egy brutálisan megkínzott holttest kerül elő a tengerparti fövenyről. Az áldozat egy prostituált volt, aki a közeli leszbikus bárban dolgozott. Johnetta Green nyomozónő és társa, Pizo Petrillo azonnal beleveti magát az ügybe, az azonban nehezebbnek bizonyul, mint arra bárki számított volna.
Az áldozatok száma növekszik. A titokzatos elkövető modern hasfelmetszőként gyilkolja a leszbikus prostituáltakat, a rendőrség pedig látszólag tehetetlen. Johnetta...

Ez az utolsó előtti fejezet, s bár már rég megírtam a történetet, szinte én is izgulok a vége miatt!

A történet egy teljesen átlagos fiatal pár újonnan vásárolt otthonában kezdődik minden úgy történik ahogy az egy átlagos ódon épületben szokott felújítás, takarítás... mígnem egy éjszaka működésbe lép egy ősi erő amely tán nem is emberi.
(Elnézést az esetleges szerkesztés béli hibákért.)

A hatodik órám töri. Utálom. Nem is nagyon figyelek. Az ablakon túli világot figyelem. A nyáron még vadul burjánzó tölgyfa most kopaszon, és siváron álldogál. Egy holló száll le a csillogó, fehér hóval borított talajra. Éj fekete színével kivirít a tájból, amivel megbabonáz. Fénylő tollbundáját nedvesnek vélem. Bár ezt ilyen távolságról - minimum két méter - nehéz megállapítani. Éles karmával néhányszor beletúr a hóba, és miután nem talál semmi élelmet, tovább áll. Szép volt ez a pár pillanat,...

– Mindent megadok, amit kérsz! Csak vesd le fátylaidat és jöjj kerevetemre! – kérlelte a felajzott király. Salomé azonban felugrott öléből és középre perdülve táncolni kezdett. Egymás után dobálta le fátylait. Már csak egy fátyol volt rajta, amikor Heródes elé lebbent és így szólt hozzá incselkedve:
– Azt mondtad, mindent?
– Igen! Jól hallottad kedvesem. Kérhetsz bármit, megkapod, csakhogy bíborlándzsámat beléd helyezhessem! Siess, mert már ágaskodik bennem a férfierő! – dürrögte,...

Sziasztok! Kis történetem 4 éve kezdődött, és a napokban végződött! Olvassátok el, érdekes, és tanulságos!

Felruházva azokkal a tulajdonságokkal, amiket én adtam neki. Nem ismerem, soha nem beszéltem még vele, hangja csak egyszer ütötte meg a fülem. Nem tudni, milyen a természete, mit szeret, mit gyűlöl, mitől undorodik, mire vágyik, mi bírja őt nevetésre vagy éppen lehangoltságra. Mégis, a maga teljes homályában, van benne valami magával ragadó. Valami gyenge. Valami erőteljes. És egyetlen pillantásából kiolvashatom a világ minden apró titkát. Ez az én Anyeginem.