Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
kyria: Izgalmas! Lehet, hogy egy szim...
2025-05-25 10:00
gezu98: Lehetett volna egy izgalmas tö...
2025-05-24 20:40
gezu98: Kicsit furcsa, de nekem bejött...
2025-05-24 20:38
gezu98: Jól indult, de a végére leeres...
2025-05-24 20:37
gezu98: Nagyon érzéki. Ilyenből kellen...
2025-05-24 20:36
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Történetek

2404
A lány nem szerette őt. Még mindig a másikra vágyott. Már ezerszer megbánta, hogy elhagyta Őt. Sajnos már nem mondhatta meg neki, a fiú nem akarta látni többé. A telefont sem vette fel. A mostani, a pasival igazán semmi érdekeset nem csináltak, így a lány egy hideg téli nap, valami hirtelen ötlettől vezérelve kitalálta, hogy menjenek el a hőforráshoz, egy kis éjszakai fürdőzésre. A fiút igazán nem érdekelte a dolog, csak az számított neki, hogy a lánnyal legyen. Nem is igazán azért, mert...
1682
Mindenki ismeri a városban a két kukázót. A férfi szikár, hosszú bottal, de egyenes tartással jár, mint akinek csak a gerincét nem törte meg még a sors. Meghatározhatatlan színű kalapja alól előtűnik ezer ráncba tört arca, már amennyi a seszínű bozontos szakáll mögül látszik...
2102
A fiú szíve nagyot dobban, de higgadt marad. Egyet akart, megmenti egész életében, egy életet, ha kell a sajátjával, mert szeretni akart, s akarta, hogy őt is szeressék, de nem ezért. Talán egy csinos lány, talán pont az, aki most úgy néz rá, aki annyiszor becsapta. Az első csókra gondol, az első alkalomra, az egyetlen esti mozira…
3372
Nyögdécselve engedte át magát neki, miközben a fiú a feneke alá nyúlt, ő pedig átfonta lábait a derekán. A lány lehunyta a szemét, és elképzelte az olajfákat, egy melegebb világban, amelyben azonban rejtett vágyak, kígyók, szándékok és bűnök kavarognak, és szenvedéssel kél a hajnal…
2743
A sok vérveszteségtől már egyre rosszabbul érezte magát, a pince forogni kezdett körülötte, ám még most is ébren tudott maradni és nem ájult el, de mozdulni sem bírt már. Nem fogta fel, hogy mi történik vele, minden összefolyt számára, a mellette lévő ágy mozdulni látszott, mégis mozdulatlan volt, a lámpa fénye ide-oda cikázott a falon, mégsem mozgott, a hallucinációk teljesen eluralkodtak felette, de azt tisztán látta, hogy a férfi, aki elrabolta őt ott állt előtte, kezében egy fogóval...
2532
Victum, ne gondold, hogy neki könnyű gyűlölnie téged, mert egyáltalán nem az. Hirtelen nem tud más érzést, magába szívni, hibáztatnia kell valakit, és ez pedig automatikusan te leszel függetlenül attól, hogy a dolgok nem a te lelkeden száradnak. De idővel mindenre rá fog ébredni, csak várd ki szépen… Ő is megvárt téged, neked is ugyanolyan türelmesnek kell lenned veled, amilyen ő volt veled...
2623
Gizi sosem tudta feldolgozni a fia elvesztését, és az évek melyek ezután következtek üresek voltak és céltalanok. Egy éven belül eltemette apját és anyját, majd a rákövetkező évben a nővérét is. A férjén kívül senki sem maradt, akihez kötődhetett volna. Titokzatos kór támadta meg ezután, mely belülről emésztette. Azok, akik még törődtek vele és szerették, a csemegés a sarki közértből, a közben cukrászmesterré lett kisinas, vagy azok, akiken ismeretlenül segített és később tartották vele...
2148
Az ihorni csatában segédcsapatokat vezettem a Tündér-hegység égbenyúló, hóval borított ormai közt. Vegyes társaság volt, többnyire elfek alkották, de akadtak köztünk menekült trákok északról, erdei zúzmanók, szerencsét próbáló, szegény családokból származó, a nélkülözés elől szabadulni próbáló, parittyás, fejszés, botos, elvétve kardot forgató parasztok, kedvesükért dobogó szívű, hőstettekre vágyó, csillogó páncélú lovagok...
2924
Már elvitte a tetemet, de a szag megmaradt és ott bűzölgött a levegőben, amitől a lánynak még jobban hányingere támadt, és nem tudta magában tartani és kiadta. Hosszú sugárban hányta végig a padlót, közben arcára is fröccsent bőven és félig őt is beterítette, majd mikor már nem jött ki belőle több, ereje végleg elhagyta, és a földre fektette fejét, bele a saját hányásába. Ettől még büdösebb lett, de már nem érdekelte, kezdte megszokni az undort és nem vágyott másra, minthogy elmeneküljön...
3048
- Sajnálom, ha az előbb megbántottalak…Tudod milyen hülye tudok lenni. - Döngicsélte oda Mia fülébe, aki erre kissé reménykedve nézett fel rá.
- Nem szeretem a kitöréseidet… Főleg nem karácsonykor… - Szusszantotta mosolyogva a lány, mire a gitáros egy bűnbánó arckifejezéssel jutalmazta. A fiú körülnézett a sötétségben és mikor látta, hogy a pár még elég távol van ahhoz, hogy ne vehessék ki, mit is művelnek az ajtó előtt, lassan megfogta a lány gallérját és óvatosan megcsókolta......