Történetek

Anyám szerint vészesen fogyom. Nincs időm enni. Kedvem sincs. Nem érdekel a testem. Álmodni szeretnék. Nem tudom, mióta nem álmodtam. Csak üzeneteket fogadok. Emberéleteket teszek tönkre a hipotéziseimmel és az összeesküvés elméleteimmel, jobb vagyok bármelyik írónál. Megijesztem őket, válogatás nélkül mindenkit. Félelmet gerjesztek, és közben élvezem a kicsapódó veríték szagát...

- Szóval, hova is mész ekkora batyuval? - kérdeztem.
- Nem tudom, világgá, ameddig elviszel, addig elviszel, onnan meg majd lesz valahogy tovább! - felelte szomorú hangon.
- És miért mész világgá, ha szabad érdeklődnöm? - faggatózzam tovább.
- Elegem lett mindenből... A családból, a suliból... Új életet kezdek!
- Ha azt mondom, hogy én is hasonló cipőben járok? ...

Lassan hozzászoktam a stílusához. Hozzászoktam ahhoz, hogy ritkán akar velem beszélni, hogy általában átnéz rajtam, semmibe vesz, mintha nem is léteznék. Nekem például sose terített, csak egyedül volt hajlandó az asztalnál enni. Ezért én sose ültem oda, amikor evett, az ajtóból figyeltem. Néha arra gondoltam, hogy nem bírom így tovább, hogy elmegyek...

Egy ügyfél nagy mérgesen bemegy Budhához a mennyország reinkarnációs irodavezetőjéhez.
- Jó napot, panaszt szeretnék tenni, valami itt nem működik jól.
Azt még értettem, hogy a föld kialakulásánál tízszer egymás után csillozóként születtem újra, sőt mi több azt az egymás utáni húsz szúnyoglétet is elviseltem, ami cirka összesen tíz percig tartott, mert minden esetben az első akciómkor lecsaptak, de az hogy már kétezer év óta, vagy kurvaként, vagy buziként születek újjá az...

Sajnálatos módon ötvennégy év elteltével a Föld lakossága nem haladta meg a háromszázmilliót. A tiszta levegő már csak elérhetetlen legendaként kering. Végső kétségbeesés lett úrrá mindenkin. Végezetül a borúlátók száznyolcvannégyen elhagyták bolygónkat és más földek után kutattak. A régi csapat nagy része feljutott az űrhajóra, leszámítva Raliont, ő a végsőkig kitart nézetei mellett, ez tisztelendő...

Világszenzáció!

Dr. Gasper Andersen neves agytudós, fizikus, földrajzkutató tegnap a délelőtti órákban elveszett.
Egy nagyon fontos előadásra indult a kora reggeli napsütésben, de a harmadik utcasarkon már nem fordult be a szükséges irányba, mert elgondolkozott egy, az agyában épp ekkor felvillanó problémán...

- Kérem, jöjjön le, nem szeretném ha...
- Mi lenne a baj?
- Tudja régen mindig veszekedések voltak mikor Wolen úrfi, herceg itt volt. Még vér is folyt. Kérem, menjen le! - a szobalány majdnem könnyekben tört ki...

- Mondjad öreg, miben segíthetek?
Ekkor kapta az ütést, aztán a hátra szaltó után a fejrúgást.
Kezdett egy kicsit megsértődni, nem emlékezett arra, hogy bunkó lett volna, vagy balhézott volna velük, nem is szólt hozzájuk.
- Figyusz barátom - szólt ekkor a taxishoz- ismerős vagy ugye a BJ-ben? Ha arra jársz, mond meg annak a jóembernek, hogy kerüljön el, mert kitekerem a nyakát ezért a plekniért...

Lajost nemrég engedték ki a börtönből. 10 évet ült emberrablásért és gyilkosságért. Ezen felül, mielőtt lecsukták volna, társaival még egy bankot is megpróbált kirabolni, de az kudarcba fulladt és később társai elárulták őt. Ekkor bosszút esküdött, ha egyszer kiszabadul, csúnyán megtorolja ezt az árulást...

„Legalább nyaral, és világot lát.”- gondolta Angela. Tessa érdeklődve vetette bele magát a régészet világába. Tavaly egy inka romtemplom feltárásánál voltak Dél-Amerikában, most pedig a világ másik végén, Ausztráliában. Ezek mind nagyon szépek és érdekesek voltak a lány számára, akinek tetszett, hogy minden földrészen más és más emberi civilizáció és életforma volt az uralkodó...