Történetek

Sokszor magamban azt játszom le, hogy a velem szembe jövő mit gondolhat. Elviccelődök magamban, hogy talán épp a feleségére gondol, vagy hogy milyen unalmas volt a legutóbbi foci meccs, hány éves Cher satöbbi. Magamban jól elszórakozom, de sokszor eszembe jut a múltam. Visszhangoznak fejemben a sikolyok. Éjjel a legrosszabb. Álmaimban minden újra lejátszódik a fejemben. Vér. Vér és tűz. Ezt látom mindenhol...

A lány hangját egy csók zárta el a külvilágtól, és lágy érzéki ölelés, ami nem akarta elereszteni, akármennyire is tiltakozott, erőtlenül engedett a csóknak és ön tudatlanul adott át mindent, amit a szíve eddig rejtegetni akart, őszintén. A kezdetben ártatlan puszinak indult jelent, egymás tökéletes rabul ejtése lett, hosszú kínzás volt ez a három hét, a lelke hol a szerelmes érzésekkel, hol az eszébe jutó másik nővel harcolt, képtelen ellenállni a pletykánál sokkal masszívabb vágynak......

Lihegve roskadt a rendezői székbe, azután vég nélkül osztogatta az utasításait. Üvöltözött, siránkozott, de úgy, hogy még a főszereplőt is felülmúlta. Oscar díjas alakítás volt.
Én egész nap csak tébláboltam itt-ott, mert az én jelenetemet csak pénteken forgatjuk majd. Addig is a 10 „kivénhedt” snauzerral ismerkedtem. Ilyen vadóc, eleven kis dögökkel még nem volt dolgom. Még hogy ezek vének! Legfeljebb, 2 évesek lehetnek. Teljesen egyformák, mind a tízen, ráadásul a nevüket képtelenség...

- És most mi lesz?! – kérdezte egy egyik.
- Kiugrott az ablakon?! De hát halhatatlan, vagy nem?
Ezt István kérdezte, aki ijesztően sápadt volt, és nyugtalanul pislogott Diára.
- A Lagerfeltes mesterek akkor tudnak meghalni – fordult felé Bowel -, ha öngyilkosok lesznek...

- Minek mentél be a sötétbe?
- Ihletet ad!
Kamuzott.
- Igen! A sötétben sokkal jobban tudok összpontosítani a rajzolásra!
Mialatt Emma bújik, Erik jön, szokás szerint nagy lendülettel, a ceruzák meg szanaszét hevernek, Lilla alig győzi felszedni őket!
- Nem segítenél?
Szólt rá erélyesen.
- Miért?
- Mert jönnek a… mindegy.
Lilla is beköltözött a lépcső alá, mintha érezné, itt baj lesz.
- Jobb, ha nem álljuk el az útjukat! ...

- Rose, mit csinál az ott? – bökött a kislány felé, de a hintó már a következő házak előtt járt. – Mintha a bögréjét akarná odaadni az embereknek, de senki sem fogadja el tőle… - mondta értetlenül a fiú. Mindenesetre sajátságos megfogalmazása volt ez a koldulásnak.
- Micsoda, Clinton úrfi? – kérdezett vissza a nevelőnő s megigazította fején a kalapot.
- Jaj, már nem látom őt! – felelte dacosan a fiú, azután hirtelen átugrott a szemben lévő ülésre, de olyan lendülettel, hogy...

Az óriások erre megrohamozták őket, és vad viadal bontakozott ki köztük. Antonia is keményen harcolt, és pár óriást a másvilágra küldött. Ám az egyikkel nem igazán tudott elbánni, és több súlyos sebet is beszerzett, ám a Teiwaz segítségével kitartott. Az óriás épp halálos csapást akart méri a lányra, aki leesett a lováról, mely Azgard fölött lebegett, mely már lángolt, s a nővérei holtteste is szanaszét hevert Azgadron. Az ifjú harcos hatalmas veszélyben volt, mivel körülötte a tűz, előtte...

Meg sem vártam mit mond- valami hálálkodó intonációja volt a hangjának - mert berobogott a taxi és a hatalmas bőröndöm, szinte dobtam a csomagtartóba. A visszapillantó tükörben még láttam a férfi megmerevedett testtartását. A tekintetünk találkozott. Majd a tükör hatalmas csattanással kitörött és darabjai villámsebességgel szanaszét repültek...

- Készülj Mirshann! - dörögte - Ma megfizetsz minden bűnödért, melyet elkövettél...
Seyun hátrálni kezdett, a félelem és harag jelei jelentek meg arcán. Egy igébe kezdett, majd kezeiben neki is megjelent egy kard, melynek pengéje a hatalmas energiától karmazsin vörös színekben ragyogott.
- Állok elébe Halálosztó... - mondta álcázott határozottsággal Seyun.
- Pusztulj! - üvöltötte Sheichi, s gyors támadást indított Seyun ellen. Hatalmas energiahullám rázta meg a teret...

Amikor a buszon ültem, és egy idős ember fellépett mellém, akkor udvariasan megkérdeztem tőle, hogy nem akar-e leülni. Igent
mondott...