Történetek

Az Úr 2008. esztendejében történt. Minden oldalról megtalált a baj. A szegény embert az ág is húzza mondás rám teljesen igaz volt. Kereskedelmi szektorban dolgoztam, és mint minden céget, minket is érintett a válság. Nagy volt a fluktuáció, és tudtam, hamarosan rám is sor kerül. A tizedik és a tizenegyedik hónapban nem hoztam a minimumot, így elég erősen célozva volt, hogy az új évvel távoznom kellene. A közvetlen munkatársaimat egyesével elbocsátották. Egyedül maradtam, és mivel az nem...

Tátott szájjal álltunk, Meriel meg én. Először éreztem azt, hogy mindkettőnk ereiben egyazon vér csordogál, s ez volt az első alkalom, hogy elhittem – ugyanazt a levegőt szívjuk mi ketten. A sikolyai elhaltak lassan, a becsapott, alsó konyhaszekrény ajtajának visszhangjával együtt. Mi van ott, Meriel? Mondd, mi ez a holtra vált arc...? Gyerünk… nyisd ki...

Dobhártyám szinte érzékelhetetlen remegése indította el a végtelen kis reszketések áradatát, fejem búbjától a lábam ujjának legapróbb szegletéig. Rémes hangzavar zúzta szilánkjaira az álmomat, s ez éktelen haragra gerjesztett. Kedvem lett volna ujjaimat szorosan a kis rohadékok nyakára fonni, oly erőt kifejtve, hogy lélegzetüket tüdejükbe fojtsam. Örökre...

Nyár volt. A Nap és a Hold szinte egymást kergetve szaladtak az égen, hogy minél többet lehessenek a hegyek közt, a patak völgyében, a szépséges leány háza felett. A Nap a leány gyönyörű alakjával ébredt, és este ezzel az álomképpel tért nyugovóra. A Hold felhőtlen éjszakákon szinte nappali fénnyel világította be udvarát és a házat. Időnként a leány ki is jött a nagy fényességre, és hálás mosollyal tekintett fel az égi vándorra...

Egyszer régen, amikor még a nappalok és az éjszakák a Földön mindenütt egyforma hosszúak voltak, a Nap és a Hold mindig pont ugyanúgy ragyogott az égen. A Nap reggelenként elindult a távoli hegyek mögül égi útjára, hogy délben a legmagasabb pontjáról nézhessen körbe a Földön...

Nem értette, mért nem bassza meg inkább, vagy szopatja le magát, neki kisebb erőfeszítésbe telne, a tagnak meg hát mégiscsak jobb lenne, hiszen Orsi, tudta magáról, elég ügyes lány mindezekben, nem szoktak panaszkodni rá. Mégis, a fickó csak ritkán gerjedt be annyira, hogy egyáltalán a bugyiját levetesse vele, akkor is leginkább csak az ujjaival sóhajtozott bele a lányba. Orsi már egész beleszokott a lakótelepi kurva szerepébe, és a lakótelep is megszokta, hogy ő a sarkon áll, időnként...

Egy kiló alma 78 forint, 15 kiló hagyma 1000 forint. Egy pernyi boldogság megfizethetetlen. Ismertem egy gyermeklelkületű ifjút, ki életéből körül-belül 70 napot harcolt azért, hogy csalódhasson valakiben, kit annyira szeret még most is. Ez mennyit ért Neki? Sokat. Felfogása e nemes vaddal szemben megváltozott és most már csak egy lecke, melyet megtanult és megbukott belőle. Megérte? Igen, mert mindent egy lapra tett fel és elhibázta. Megérte? Igen, mert az abszolútot elrontotta...

Ma van 44 napja, hogy Langer Marietta először visszautasított engem, Nagy Péter, ki e sorokat írja az OKTV versenyen. A földrajzzal nem sokat foglalkoztam, mert nem igazán foglalkoztam vele, pedig kellett volna. Az élet néha kegyetlen, mondta egy nagy ősöm, és teljesen igaza volt...

Éreztétek már, hogy a boldogságtól sikítani tudnátok, amikor azt mondja nektek, hogy „szeretlek”?
Nekem ő ettől volt herceg és azt hittem ez az életben egyszer adatik meg.
…Nem tévedtem, így is van.
Viszont kevés embernek adatik meg, hogy ez az egyszeri örökké tartson. Nekem sem adatott meg, de mégis megtaláltam a saját hercegem...

És mi van akkor, ha már egy herceg sem herceg?
Tudod, milyen érzés mikor a herceged már nem is hasonlít egykori önmagához?
Mikor kiszabadulsz a tornyod fogságából, és akit daliás hercegnek hittél hirtelen jobban hasonlít a sárkányhoz?
Mert velem ez történt…
Annyi szép mesét láttam már...