Történetek

A nő szíve nagyot dobbant. „Hát eljött…”- gondolta magában. A férfi lassan, nagyon lassan közeledett... Majd integetni kezdett. A nő megijedt. Rájött: hiba volt találkára hívnia a férfit. A nőt megrohanták az emlékek. A frissen vágott fű illata, a csillagok kivételes ragyogása, a szél dala, a férfi vörösbor-ízű csókja, és minden, ami az első randevújukon történt. A meglepő kézkérés, és a –nő szerint- magától értetődő kikosarazás...

Azok a bizonyos pillangók a gyomromban eszeveszett száguldásba kezdtek, már attól féltem, a plafonon fogok kikötni a repkedésük miatt. Szerencsémre azonban a helyemen maradtam, amíg csodafickó kerített valahonnan egy elsősegélyládát és bekötözte a kezemet. Még mindig nem szóltam semmit, de láthatóan ez őt nem zavarta, mert finoman mosolyogva a pult felé fordult és rendelt valamit...

- Nem gondolod, hogy jobb lenne Norbival? Minden, amit most elmondtál, arra mutat, hogy nem Gábor az igazi neked.
- Egyetértek – mondta Brigi.
- Emlékezzetek arra is, amit Norbi mondott. Nem kell nekem még egy pasi, aki megcsal fűvel – fával. Márpedig tőle nem számíthatok semmi hűségre, megmondta.
- De ha ennyire fontos vagy neki… - kezdte Brigi.
- Kutyából nem lesz szalonna. Nem alapozhatom erre az életem, bármennyire is vonzódom hozzá vagy sem. Zárjuk le mára...

András felpillantott a mellek közül, megpillantva az érzékien vastag ajkakat, amiket eddig elhanyagolt. Pedig imád csókolódzni, a nyelvek játékát, a nedves ajkak puha érintését. Ennél már csak azt szerette jobban, ha a vastag, nedves, puha ajkak férfiassága körül játszanak. Kissé erőszakosan tolta le a nőt a földre, aki egyáltalán nem kelletlenül hámozta ki a férfi hímtagját a munkásnadrágból...

Még egy szokatlan dolog van, amit elsőre nem vesz észre.
Ez a síri csönd.
És most, hogy jobban belegondol, ez az egyetlen lényeges különbség az emléke között. Hiszen akkor hallotta az alváshoz készülődő lovak nyihogását, a tücskök ciripelését, testvérei beszélgetését, nagyapja nevetését, aki kihozta őket ide csillagokat lesni, sőt, még a szellő lágy susogását is. Fortis megrémül. És ahogy hangulata változik, úgy alakul a táj is: nyoma sincs már az idilli környezetnek...

Milli érezte, hogy nedvesedik, de ezúttal nem a szokásos módon. A fiú vizes ruhája őt is átáztatta, és egy pillanat alatt visszatért a józan esze. Ellökte magától a fiút, és átrohant a női mosdóba. Belenézett a tükörbe. Arca kipirosodva, ajka vastagon és csábítóan fénylett a csóktól. Szíve a normális kétszeresével vert. Megszárította magát és próbált lenyugodni. Pár perccel később kilépett. Norbi ott várta...

. – Uraim! Azért hívattam össze a két kapitányság és a vízirendészet valamennyi vezető beosztású tisztjét, mert a megyénk területén az elmúlt egy évben jelentősen elszaporodtak az erőszakos jellegű bűncselekmények. Emiatt tárom önök elé azt a javaslatot, amelyen eddig csak, mint ötleten gondolkodtam. Az ötletem, ha kezdeményezhetem egy új, speciális, támogató alosztályszintű egység felállítása lenne a városi kapitányság szervezetén belül. Ha létrejönne, gyakorlatilag egy második csoport...

Kedves olvasó! Először is szeretném megköszönni, hogy kezedbe vetted és valószínűleg el is olvasod az én kis történetemet. Ez a regény egy igaz történetet dolgoz fel igaz eseményekkel. A neveket és a helyszíneket némileg megváltoztattam a személyiségi jogok miatt. Egy pár helyen talán az események hiányosak egy kicsit, ugyanis mint bárki memóriája az enyém sem tökéletes. Ha elolvastad ezt a kis művet, utána gondolkodj el egy kicsit azon, hogy az igaz szerelem mit képes tenni az emberrel,...

- Hogy kerülsz ide? – ámult a férfi.
- Fontos ez? Tiéd vagyok, az a lényeg.
- Köszi, de ahhoz még nem ittam eleget.
- Ennyire csúnya lennék? – szontyolodott el a lány huncut szemekkel.
- Jaj, dehogy! Ne érts félre, pocsék napom volt, és a szerelmem is elhagyott. Semmihez nincs kedvem.
- Idáig senki nem utasított vissza…
- Nagyon sajnálom...

Egy év telt el azóta az éjszaka óta, az életem gyökeres fordulatot vett. Nem tudtam kiheverni a történteket, gyakran felriadok éjszakánként, és minden neszre paranoiásként fordulok hátra az utcán. A gyilkosságok abbamaradtak, a rendőrök szerint a támadóm megijedt attól, hogy még a helyszínen értük. Én féltem… Egy ideig a nyugtatók rabja lettem, egyszerűen remegtem, ha nem volt a szervezetemben pár tabletta. Letettem. Egy okom volt rá…