walesz adatai

- Na és... miért vagy itt? - tudakolta.
- Én csak... ide jöttem gondolkodni.
- Charlie miatt, igaz? Figyelj Walesz - mondta becsukván a könyvet - , nem a te hibád. Én is tudom milyen ez. David lelőtte, és ennyi. Vége. Nem tehetünk már semmit.
- Bassza meg! Én csak... annyira nem értem. Odaértünk, és beszéltünk a tettessel. Az meg egyszerűen...

- Mi baj? - kérdezte, miközben a nagy tölgyfát bámultuk az ablakból.
- Fogalmam nincs. Nem tudom - mondtam. Csönd honolt, miközben egymást bámultuk.
- És mi fáj a legjobban?- tette fel a kérdést a nagy csöndben.
- Hogy itt kellett hagynom ezt az iskolát egy szarabbért. Elvesztettem egy hadsereg tanárt, akik sokat jelentettek az életemben. Elvesztettem az iskolával együtt a barátaimat is. Mindenkit. És nem tudom őket visszahozni, SOHA...

- Ishida?- kérdeztem meglepődve, aztán rápillantottam. Ő volt az.
- Szia Walesz - mosolygott rám. - Azt hiszem, ezt elejtetted.
Ezután odaadta nekem a földről a könyvet. Teljesen elpirultam.
- Köszönöm... Ishida... - rebegtem.
- Halálos keringő? - kérdezte, a könyvre pillantva.
- Igen. Egy fiúról és egy lányról szól - kezdtem el magyarázni -, akik vámpírok. És mind a ketten szerelmesek egymásba, de... nem tudják. És egy nap az iskolában rendeznek egy bált,...

Megittam a teámat, és pont akkor toppant oda Reid.
- Öhm... Szia! - köszönt, majd elmosolyodott.
- Szía! Épp készülni indultam...
- Ó, értem. Egész nap téged kerestelek. Olyan volt, mintha... mintha kerültél volna...
- Nem, dehogyis! - tiltakoztam, pedig igaza volt...