Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Történetek
Nem tudom, hol rosszabb összefutni vele. Mondjuk a legjobb az lenne, ha sehol nem ütköznénk az emberi faj eme megcsúfolásába, illetve a túlzott önbizalom ilyetén elfajzott fizikai manifesztációjába. Fúde szépen írtam...
Közben a lombikbébi program is beindult. A mesterségesen megtermékenyített petesejteket életvízben nevelve a harmincadik napon agykezdeményeikbe beültették az értelem génjét. Utána, pedig implantálták a nőstények méhébe. Hagy fejlődjenek természetes közegben tovább. Ekkor kezdődtek a gondok. A terhesség alatt leálltak a petesejt érlelő peteműködések. Nem tudtak több érett petét kinyerni az anya majomember nőstényekből. Ezért a további bővülésen gondolkodtak...
Gyuri és Sebő le voltak döbbenve. Bénultan figyelték, ahogyan a lény, aki talán valaha Viktor volt, feléjük csoszogott.
Viktor feje olyan volt, mint egy paprikaszínnel lelocsolt traktorbelső. A száj feketén csámcsogott ebben a reménytelen ábrázatban, gurgulázva szólongatta a szeretőjét. Szíve szaporán vert nyitott, véres inaktól csöpögő mellkasában...
Viktor feje olyan volt, mint egy paprikaszínnel lelocsolt traktorbelső. A száj feketén csámcsogott ebben a reménytelen ábrázatban, gurgulázva szólongatta a szeretőjét. Szíve szaporán vert nyitott, véres inaktól csöpögő mellkasában...
— Nos, uraim, mi a helyzet?
— A helyzet teljesen világos — kezdte Pucong, majd így folytatta —, jövő héten elkezdjük a munkálatokat. Röviden vázolva. Az alapokat kijelöltük, betájoltuk. Óriás markológépeinkkel kimélyítjük a gépházak, és a mőbiusz generátor gépházának helységeit. A kitermelt homokkal, mészkőzúzalékkal, mésszel kizsaluzzuk a piramis kváderköveit. Anti gravitációval felépítjük a már elkészült gépház és erőmű fölé a piramist. Aztán elektrikusaink felhelyezik a piramis...
— A helyzet teljesen világos — kezdte Pucong, majd így folytatta —, jövő héten elkezdjük a munkálatokat. Röviden vázolva. Az alapokat kijelöltük, betájoltuk. Óriás markológépeinkkel kimélyítjük a gépházak, és a mőbiusz generátor gépházának helységeit. A kitermelt homokkal, mészkőzúzalékkal, mésszel kizsaluzzuk a piramis kváderköveit. Anti gravitációval felépítjük a már elkészült gépház és erőmű fölé a piramist. Aztán elektrikusaink felhelyezik a piramis...
LYáLY, de hideg van! Kár, hogy ez a köldökig érő kabátka a trendi, meg a csípőnadrág, nagyon fázik a köldököm meg hátul is a derekam, megint véreset fogok pisilni... sajnos a Béla nem tudott elhozni a nagy béemvéjével, más dolga van, most gyalog kell átmennem a zebrán a túloldalra a plázába...
Derült égből, villámcsapásként landolt az észak afrikai sivatagban a huszonhét űrkompból álló inváziós flotta. A végtelen sivatagban nem fedezhették fel figyelő szemek őket, mert a homoktengeren kívül életnek nyoma sem látszott. A vezérkomp pallóként lehajló ajtaja kipattant és homokot ért. Az ajtónyílásban megjelent Kukulkánnal az élen a törzs. Pár bizonytalan lépés után felnéztek a csillagos égre és búcsút intettek a Teremtő Atyának: Itzamnának. Ezzel megkezdődött a hatalmas munka......
— Barátaim, közvetlen és közvetett munkatársaim! Óriási felelősség terhe nehezedik ránk. A Nagy Tervnek, melynek elvi alapjait tudósaink lefektették, gyakorlatban, a terepen, idegen környezeti viszonyok közt való kipróbálása, most még hazárdjátéknak tűnik. A mi dolgunk, az, hogy a Föld nevű bolygón az IQ-234-es gén manipulálásával megteremtsük a gondolkodó, alkotó, kommunikálni képes emberfajt. Elsőnek szólítom a projektvezető főmestert, Zanza Mukli professzort! A tiéd a pálya szeretett,...
Kezemben füstölgő cigaretta, előttem sokadik söröm. A melóval úgy másfél órája végeztem. Ahogyan a körülöttem ülök többsége is. Talán menjek haza, és igyak kólát? Van hova mennem, tudom fizetni az albérletet. Egyelőre. De amióta a barátnőm otthagyott, nehéz. Nehéz minden. Bizonyára sokan ismerik ezt a problémát. Itt a restiben mindenki hallott már róla...
Most gyere velem az ágyhoz... előtted megyek a szobában és csak egyszer nézek vissza Rád, hogy követsz e...
Furcsa vagy, ahogy a szemedbe nézek. Egy pillanatig átfut az agyamon, hogy talán félnem kellene Tőled?... .Igen azt hiszem igen, de most ez így jó most ezt akarom, mert ez izgat fel. A tudat, hogy nem ismerlek nem tudom milyen vagy és milyen leszel...
Furcsa vagy, ahogy a szemedbe nézek. Egy pillanatig átfut az agyamon, hogy talán félnem kellene Tőled?... .Igen azt hiszem igen, de most ez így jó most ezt akarom, mert ez izgat fel. A tudat, hogy nem ismerlek nem tudom milyen vagy és milyen leszel...
Ahogy haladtam előre, a villanyoszlopokhoz közeledve egyre világosabbá, elhagyva őket pedig egyre sötétebbé vált az éjszaka. De a leghátborzongatóbb, még is a csend volt. A nagyvárosi hangzavarhoz szokott fülemnek idegen volt ez az érzés. Hallani a saját lépteimet, hallani a saját lélegzetem. Mintha egy horror filmben lettem volna...