A pillangó különös állat. Rejtélyes, megfoghatatlan – de ha mégis megragadod -, olyan beletörődve emelgeti szárnyait, ahogyan csak egy szelíd és varázsos lény képes. Körbezáródnak az ujjaid. Érzed, ahogy szárnyai esdeklően csiklandozzák a tenyered. Megesik rajta a szíved. Szétnyílik a tenyered. De már nem akar sehova sem repülni. Finom por csillog a bőrödön. Nem érted miért maradt ott, a kézen ami elvette a szabadságát. Azt hiszed megszeretett. Elégedett vagy. A mozdulatlan pillangó emlékeztet arra hogy van hatalmad. Büszke vagy, hogy megszelídítettél valamit. Újra összezárod a tenyered, élő húsból álló börtönt képezve. Hazáig hurcolod a mozdulatlan pillangót, vidáman és dudorászva. Hazaérsz, becsapod magad mögött a bejárati ajtót. Megigazítod megsárgult gallérodat. Leteszed a pillangót egy asztalra. Merev akár egy fadarab. Felteszed az orrodra régi szemüveged, fütyörészve közelebb hajolsz, hogy megszemléld. Elakad a lélegzeted.
A pillangó szénfekete akár az éjszakai égbolt. Szárnyain szürke árnyékokként rajzolódik ki egyszerű mintázata. De nem is ez a legkülönösebb. A pillangó hátán egy apró, fehér arc van. Fehér mint a hó, olyan akár egy álarc. Finoman végig simítasz rajta. Halkan felsikolt, földöntúlian. Magad mellé ejted a kezed. Lassan elindulsz a szekrényedhez. Előkotorsz egy gombostűt. Megtorpansz, aztán úgy döntesz, megteszed. Beleszúrod a tűt a pillangóba. Az élesen és tüneményesen felvisít. A szíved majd megszakad. Aztán a sikoly halkan elhal. A pillangó meghalt. Megölted. Tudtad hogy megölöd, de hisz olyan gyönyörű! Olyan különleges. Nem bírtad elengedni.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Michel a következő hullám tetejéről vette észre a sziklát. Tudta, hogy vége van. A következő pillanatban a hajó pozdorjává tört alatta, ő pedig csuklóin a szétszakadt kötéllel elsüllyedt a hullámokban. Fuldokolni kezdett, de aztán rájött, hogy kap levegőt. - Biztosan valami légbuborékba kerültem - gondolta, de ekkor meglátta ismét a női arcot. Kék szemek, gyönyörű telt ajak, hullámos haj, mely egybefolyt a tengerrel lassan az alakja is kirajzolódott. Tökéletes keblek, lapos has vékony...
Hozzászólások