Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Történetek
- Hatalmat adok Ben. Végtelen hatalmat. Csak gondolnod kell rá és kész a matek házid, minden játékod meglesz, amit akarsz, mindent megkaphatsz. Csak egy gondolatba kerül, és a tiéd a világ.
- És mi ennek a hátulütője, lesz ennek valami hátránya?
- Használd a fejed Ben! Nem mindegy neked mi a hátránya dolognak, hisz csak kívánnod kell, és a hátrányok eltűnnek! ..
- És mi ennek a hátulütője, lesz ennek valami hátránya?
- Használd a fejed Ben! Nem mindegy neked mi a hátránya dolognak, hisz csak kívánnod kell, és a hátrányok eltűnnek! ..
- Azt állítja, hogy egy varázsló, és hogy sereget akar toborozni Necron ellen. Ezt adta, és ez volt nála. - átadta a zsákot, és az újságot. A férfi elvette, és átolvasta.
- Toborzás Lirien megmentésére? Necron ellen? Ő tette ezt a várossal...
- Hallottam hírét – húzta ki a kezét az őr kezéből a fiú.
- Mit kapunk fizetségül?
- Sok ismerősöm van, akik segíthetnek régi pompájára visszaállítani Northernt. Amúgy James Seitnek hívnak...
- Toborzás Lirien megmentésére? Necron ellen? Ő tette ezt a várossal...
- Hallottam hírét – húzta ki a kezét az őr kezéből a fiú.
- Mit kapunk fizetségül?
- Sok ismerősöm van, akik segíthetnek régi pompájára visszaállítani Northernt. Amúgy James Seitnek hívnak...
- Tudod, én nem hiszek az égben, nem akarok hinni benne, de sokszor már azon kapom magam, hogy komolyan azt hiszem, hogy tényleg van fent valaki, aki beszélget a lányommal. De ha így van, akkor miért éppen ő kell neki? Nem tudna keresni magának valaki mást, akivel kevesebb fájdalmat okozna a világnak - pár másodpercre elhallgatott. - De tudod, ha mégsem létezik, és tényleg nincsen fent senki, csak a felhők és a szél, akkor még szomorúbb a valóság, mert akkor van egy őrült lányom, aki a...
Miután Velence kiharcolta függetlenségét és a visegrádi békében elfogadták független királyságnak, a király, és mögötte a tanács, hozzáláthatott a belügyek tisztázásába. Itália az idő tájt a bűnözés melegágya volt. Ezért a félsziget vezetői együttesen hoztak létre egy egységes törvénykönyvet. Ám a törvények itt már nem segítettek. Így hát IV. Hugo király megépítette az Undeverde szigetet egy az Adria fenekéből kimagasló hátságra...
Ránézett a nőre, aki láthatóan kellemetlenül érezte magát, talán a tétlenségtől, de inkább remélte, hogy miatta. Persze jó értelemben. Szerette volna hinni, hogy a lányban is megmagyarázhatatlan érzések kavarognak, azt, hogy ő is érzi ezt a megfoghatatlan, de igenis valóságos szikrát. Nem tudja a nevét - döbbent rá hirtelen...
Most pedig itt áll, kezében egy késsel, melyre a vörös vér már rászáradt. Arcáról semmiféle érzelmet nem lehetett leolvasni. Csak szemében csillantak meg a téboly első jelei. Vissza akarta idézni az elmúlt egy napot, de az agya, mintha valami falat épített volna köré. Próbált visszagondolni, mi is történt az elmúlt két napban, de nem sokra jutott. Mikor becsukta a szemeit, halvány emlékképek villantak fel előtte, de többre nem futotta...
- Fú, még jó, hogy időben ébredtem különben..., mit akartál tenni? - még mindig a hátam mögött állt.
Nagy nehezen én is szóhoz jutottam:
- Semmi..., semmit – mentegetőztem - csak egy kis friss levegőt akartam szívni, semmi rosszat nem akartam tenni, különben is túl gyáva lennék az.... arra, hogy netalán kiugorjak - még mindig úgy álltunk...
Nagy nehezen én is szóhoz jutottam:
- Semmi..., semmit – mentegetőztem - csak egy kis friss levegőt akartam szívni, semmi rosszat nem akartam tenni, különben is túl gyáva lennék az.... arra, hogy netalán kiugorjak - még mindig úgy álltunk...
Magányos- volt az első gondolata. Körbenézett. A nappalit egy fekete bőrkanapé uralta, előtte üvegasztal állt, azon pedig hegyikristályszobor pegazust formázva, mellette kulcscsomó hanyagul ledobva. Az ágy mögött hatalmas könyvespolc húzódott. Vele szemben tévé és hifitorony, mellettük virágálványon minipálma. Ahogy közelebb lépett lába belesüppedt a puha hófehér szőnyegbe...
- Mi történik velünk, uram? Mi ez az egész? - mondta elfúló hangon.
- Nem tudom pontosan kisasszony, de ne féljen, én vigyázok önre. - feleltem, és igyekeztem hangomra határozott hangszínt erőltetni, hitem szerint sikerrel, mivel Janet kissé megnyugodni látszott. Úgy gondoltam, az lesz a legjobb, ha beszélek hozzá, és tudatom vele, amit eddig megfigyeltem.
- Úgy tűnik, valami különös oknál fogva, egyre rövidülő időközönként kiesünk az időből. Vagy a többi utas számára áll meg...
- Nem tudom pontosan kisasszony, de ne féljen, én vigyázok önre. - feleltem, és igyekeztem hangomra határozott hangszínt erőltetni, hitem szerint sikerrel, mivel Janet kissé megnyugodni látszott. Úgy gondoltam, az lesz a legjobb, ha beszélek hozzá, és tudatom vele, amit eddig megfigyeltem.
- Úgy tűnik, valami különös oknál fogva, egyre rövidülő időközönként kiesünk az időből. Vagy a többi utas számára áll meg...
Újból rám néz, és mosolyog. Most először. Sosem láttam még őt mosolyogni. Nem egy boldog ember, rossz családi körülmények közt nőtt fel és nem is egy olyan, aki bármilyen érzelmét is kivetíti a világnak. De most nevet, és mosolyog rám. Szeretem őt, és ő is szeret engem. Nagyon rég nem érezte már ő ezt. Őt nem szerette senki, nem számított az eddigi életében csak a pénz és az érdekek. A legszebb nyár, legszebb és legrövidebb éjszakája volt a mai. A mi búcsú éjszakánk. Ma vége. Mindennek....