Történetek

Aztán kitárultak a szárnyas-ajtók és beengedték a sajtó képviselőit.
Mondani sem kell, hogy Tónink a kérdések kereszttűzébe került. Ő pedig csak állt csendesen a kérdések záporában és szerényen mondogatta:
–Uraim, én csak egy kis szürke egér, egy feltaláló vagyok, aki ráadásul pechjére magyarnak születék. Hisz országomban ősi jelszó „ej, ráérünk arra még” Én csak szerettem volna megmutatni, mit tud a magyar. Mér', kell ebből ekkora ügyet csinálni? Kihúzzuk Amerikát a szarból,...

A szőnyegen Ferdy magzatpózban feküdt, meztelenségét csak fürdőköpenye maradékai takarták, fölötte meg egy férfi állt, lihegett és zihált, és a lábát rúgásra lendítette.
Nem gondolt arra, hogy öregebb, hogy gyengébb, minden erejével nekitámadt az idegennek: egyetlen ütéssel feldöntötte, „az” a váratlan csapástól a szoba sarkába repült, hatalmasat roppant a feje a falon. Talán egyetlen perc alatt magához térhetett volna, s ellentámadásba lendül, de Damnát nem adta meg ezt neki. A...

Óracsörgés szakítja meg kellemes álmom, hajnal van, sötét még a reggel, csillagok meg csak lemosolyognak rám, mint parányi lámpafények kik mutatják az utat a hold mellett...

Gyűlölöm mind a kettőt. A férjemet, akitől akár meg is dögölhetek, akkor sem érdekelném. Minden más igen. A barátok, a család, az anyósom, minden igen, de rám soha nem figyel. Egyszer bosszúból zöldre festettem a hajamat – azt hiszed, észrevette? Annyi éve vagyunk házasok, s talán egy fél évig szeretett. Aztán csak házicseléd és használati tárgy éjszaka. Nem, ne hidd, hogy nem tettem meg mindent, hogy megmentsem a házasságunkat. Ne tudd meg, hogy mivel próbáltam meg elcsábítani, hogy mit...

– Szóval, itt vagytok! - állt meg apa előttünk. - Várom a magyarázatokat, hogy miért lógtatok egy szó nélkül az iskolából?
- Én is kíváncsi vagyok! - csatlakozott anyu is. -A matek tanár úr azzal a hírrel hívott fel minket, hogy mindketten szó nélkül eljöttetek az óráról.
- Az a helyzet, hogy… - akarta kezdeni Raffaell, de a szavába vágtam, mint mindig.
- Anyu... apu… Az egész az én hibám!
- Várjuk a magyarázatod! - nézett rám anya a zöld szemeivel.
- Három...

Ferdy belépett a lakásba, nevetett, amikor a férfi kávét főzött neki – tudod, amikor egy férfi kávézni hív, mindig más lesz belőle és a végén kávét sem kapok… - kacérkodott, de leült mellé és apró kortyokban felhörpintgette. Vannak, akik a kávét különös szertartással isszák, ismerik a titkát, hogyan lehet apró falatokban ízlelgetni, kristályvízzel oldani az ízét, vannak, akik a munkakezdésben egy hajtásra felhajtják, de Ferdy egyik utat sem követte. Látszott rajta, hogy legszívesebben...

Tóni hazament panelkuckójába, és miután elfogyasztotta hűséges neje paprikás krumpliját, lefekvés után megekecselte az asszonyt,és lefordulva róla, mély álomba merült. Úgy fújtatott álmában, mint egy kiszuperált keshedt gőzmozdony. Álmában, a paradicsomban járt és a mennyország legszebb huriival szeretkezett a végkimerülésig.

Lehunyt szemmel áll mezítelen tudatom, már szégyen nélkül, a gyötrő szélben. Levetkőzve félelmeit, elszaggatva önnön ráaggatott bűntudat láncait.

Létezik két világ, egy külső, és egy belső. A belső arra szolgál, hogy
önmagunkat értékeljük folyamatosan, kövessük mivé leszünk, lelkünk
és szívünk , hogyan veselkedik neki annak, ha probléma van.

A tavaszi napsugarak tompán csillantak a szalmaszőke fonatokon. A levegő bár hűvös volt, a napfény mégis meleget adott, előcsalogatva mindenkit a szabadba. A hétéves forma kislány vidáman szaladt az erdőbe megnézni a fát, ami sosem hullatta le a leveleit.