Történetek

Ne sírj lelekecském! - simogatta meg a fejem.
A könnyeid elolvasztják az édes arcocskádat...

A tündér szemérmes pillantással eltakarta viszonylag lapos mellkasát.
– Rajta! – noszogatta a favágó, miközben lazán kigombolta saját ingének maradék gombjait.
Megfogta Anna csuklóit, és lassan lehúzta őket, hogy a szűk ruha könnyedén lecsúszhasson a vékony kis nő testéről. A szövet egy pillanatra megakadt a tündér kis hegyes melleinél, majd elcsúszott a csupaszra borotvált punci mellett és még azelőtt a padlóra esett, hogy Vanda elengedte volna Anna csuklóját.

Csak emlékek kusza, összegabalyodott, szabálytalan, nehéz halmaza, amit leteszek itt örökre. Talán...

Iszonyatos zavarban érezte magát és egyben rettentő izgalom is fogta el, ahogy a férfi lehúzta a zipzárját. Teljes behódolással kötelességtudóan letérdelt és teljesen merevre szopta. A férfi ezután felállította, megfordította, Giulia fájának támasztotta és hátulról megdugta. A mások szeme láttára, idegennel való szexelés rövid idő múlva vad orgazmust váltott ki a nőből. Miután a pár távozott, azt hitte hogy ennyi volt ez az éjszaka.

Ironikus hangvételű üzenet a sorsnak.
Önmagunkról alkotott képünk humorral leíró esszéje.
Olyasféle konfrontáció, amiben egyszerre sírok és nevetek, amitől a lélek kissé megkönnyebbül.

A falu férfiai felsorakoztak előtte. Az első közülük elismeréssel nézett a szűk, csupasz nőiességre. A hagyományok szerint ő volt a falu legfiatalabb férfija és még sohasem hált nővel. A lány gurgulázott miközben szűzhártyája átszakadt. Úgy érezte hogy szétszakad ahogy magába fogadta a fiút. ‘Istenem...ez mindig ennyire fáj?’-kérdezte gondolatban. A fiú nem tartott ki sokáig. A második férfi közel sem járt akkora fájdalommal mint az első… és mire a harmadik is végzett, a lány szinte élvezni...

Egy halott öregasszony követelt tőlem valamit, amit a saját családja megtagadott tőle és ezzel az én életem teljesen romba dőlt. Álmomban, már ha ez valóban álom volt megtudtam, hogy a feladatom alól nem bújhatok ki, a halál sem oldozhat fel. Csak azt nem értettem, miért engem büntetnek ezzel,

Kivettem a néni szerszámait és a virágokat, amiket magunkkal hoztunk, aztán csendesen követtem befelé a temetőbe. Szorongva léptem be a kapun. Pontosan olyan volt, mint álmomban. A gyönyörű, napos nyári időben a temető tele volt emberekkel. Bözsi néni pedig kilencvenéves korát semmibe véve olyan gyorsan szedte a lábát, hogy alig tudtam követni.

A társalgásuk Niobe ártatlan kérdésével kezdődött, amivel tanácsot kért arra hogy mit vegyen fel.
-Valami könnyen levehetőt. -jött a válasz a telefonvonal másik végéről.
-Álljunk csak meg! Lehet hogy számodra meglepetés, de nem mindenki gruppenszex-szel kezd amikor új embereket ismer meg. Lesz ott egyáltalán szexmentes társasági érintkezés? -kérdezte Niobe.
-Egyértelműen vacsora…. de egyértelműen lesznek ott olyanok, akik szeretkezni fognak, úgyhogy ha szeretnél csatlakozni…...

Ott álltam a babával a kezemben és valahogy ellenszenvessé vált körülöttem az egész ház. Olyan érzésem volt, mintha betolakodó lennék, akinek ugyan joga van itt bármit tenni, de erkölcsi alapja az nincs. A sok holmi járt az eszemben, amit gondolkodás nélkül dobtam a szemétbe.