Történetek

Rátapadt a nyakamra és belemélyesztette, hegyes fogait. Hiába ellenkeztem volna, teljesen megbénultam, azon gondolkoztam az öl meg aki teremtett, milyen ironikus. Mikor már majdnem minden erőm elhagyott, eresztett egy kicsit, végre megértettem mit akart. Adott a saját véréből...

Letérdelt a fiú elé a csempézett padlóra és kicsatolta az övét. -Gondolod, hogy képes lesz megtalálni? -kérdezte Lucy kuncogva Tiffany-tól. De Beckynek semmi gondja nem volt, mivel a sztriptíz és a csókok igencsak felhúzta a fiút. A szájába vette és szopni kezdte a hímvesszőt, miközben felnézett Ollie szemébe. –A barátnőimmel kipróbáltunk ezt-azt és mind azt mondták, hogy én vagyok a legjobb!

Lelépett a vonat lépcsőjéről. Megállt, szeme csodálkozva derítette fel a sosem látott tájat. Lába alatt a lassan hűlő beton, s feje fölött az ég ismerős volt, de valahogy mégis. Nem a megszokottan egyhangú, hanem valami más illatú, más hangulatú. Igaz, csak egy picit, de szíve mégis a torkában dörömbölt. Hetek óta erre vágyott, ezekre a percekre, hogy elinduljon, hogy végre itt legyen...

Először arra gondolt, hogy nem fogadja el az ajánlatot, de aztán eszébe jutott hogy a hűtő üres, és hogy máskor fél év alatt sem kapott ennyi pénzt, mint amennyit most egy hónap alatt megkereshetne. Úgy gondolta, hogy megnézi mi is ez a munka, aztán legfeljebb nem fogadja el...

Gini, a szőke, vállig érő hajú nő kinézett a Holdbázis ablakán, úgy ahogy csak a matektanárok tudnak. Valkoci, a fekete, rövid hajú nő is odalépett.
– Szép a Holdi táj. - mondta Gini és érezte, hogy Valkoci átöleli.
– Cicám, most ne, főznöm kell.
– Akkor majd este folytatjuk. – mondta Valkoci. Majd megkérdezte. – Mit főzöl?
– Toros káposztát csülökkel. – válaszolt Gini és megigazította a haját.

A Menedék vége

Amy története

Ez a több részes írás a címével ellentétben inkább lelkizős, "testnedvek cseréje" nem történik.

Az összetartozó fejezetek, egyben.
(Mihály Laci szerző)

Kapcsolat,- család, barátok