Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Egy távoli világban, ahol az idő olyan, mint egy hatalmas, bonyolult kert, létezik egy titokzatos...
Károly, a barna rövid hajú férfi belenézett a visszapillantó tükörbe.<br /> Majd kikapcsolta...
Szűz (és nem annyira szűz) lányok és fiúk áldozati oltáron, kereszten, vesztőhelyen vagy egy...
1986 nyara. A felszabadulás óta először látható vérfarkas a Fővárosi Állat-és Növénykertben!...
A történet egy fantasy paródia, elsősorban az 1920-30-as évek amerikai fantasy szerzőinek...
Friss hozzászólások
Gábor Szilágyi: Akinek ráadásul saját kecoja v...
2024-06-17 07:44
The reál Kagemusha: 18 éves lánynak van egy tíz év...
2024-06-16 17:21
Rémpásztor: Némi irónia volt ebben, valójá...
2024-06-15 22:00
Titti26: Ezek szerint ami neked jó, az...
2024-06-15 00:17
Rémpásztor: Ha neked nem lesz meglepő a vé...
2024-06-14 10:16
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

MÚLTUTAZÁS, NYÍLMADÁR, IGOR

                                              


                                                                                              *        MÚLTUTAZÁS, NYÍLMADÁR, IGOR  *    


                                                                      *           


                2253-ból vissza 2024-be.          *


                        2024, Ukrajna. 


 


   " 2250 környékén már szinte teljesen kész volt az óriási program, amibe ha bepötyögtük a múltbani kor évszámát, beléphettünk a  távoli múltba.  Virtuális valóság-szerűen láthattuk a kor eseményeit, az akkori életet.  Persze komoly intelligencia, program, felfoghatatlan képzelőerő, adatmennyiség foto, video lett betáplálva amit a gép, felhasznált, és generálta a csekekményt. Mi utazók nem vehettünk részt a történelemben,  csak SZEM voltunk."     (Idézet egy akkori hírből.) 


 


2253-ban járunk. Én, a magyar kommunikációs tiszt, csak figyelek , jegyzem fel a legérdekesebb Bétás történeteinket.   Már két  bolygón él az emberiség. A beteg földön, és a rejtélyekkel teli Béta bolygón. Ez volt a helyzet.    


*/ Az izgalmakkal, drámákkal teli előzményeket már  leirtam  az       " Újbolygóra költözünk    " Érkezes új bolygónkra"    "Életünk új bolygónkon"  18 részes novellafolyamban,  itt ezért már egy két dologra csak úgy hivatkozom, hogy azt hiszem, olvastátok. /  *


 


Már 2,5 éve laktunk  a  távoli Béta bolygón.


Tejútrendszeri ez is, de más csillagrendszerben találtuk.  És ugye nincs két egyforma világ, a különbségek, a jelenségek, az ottani lények virusok, nagy ijedelmet okoztak sokszor.  Haltak meg sokan,  embereink, állataink is,.. nem tudtuk az okát.  Tudtuk  a mi "immununk" nem idevalósi ! 


A Béta bolygó, sziklás óceánparti fürtlakásában laktam még mindig. Társaim, mondhatom őket barátaimnak, a magyar Bendegúz, a török Hakan,  az erdelyi Hunor, az angol Laura, és az orosz Iván.


Felosztottuk  egymás között a bolygó megoldan- dó rejtélyeinek feladatait.  Iván a Delta szigeteki "krokodárok" kutatását vállalta.  Laura Cool és Hakan  a delfinidákkal kivánt sok időt tölteni,  Hunor az okos fák es a lebegő kocsonyák tudora akart lenni.  Bendeguz a computerzseni az ufóinkat kutatja, pláne  amióta átadtam neki a fekete kockát..., amit az Ufóűrhajón kaptam. 


-" Őrizd és legyen veletek!" - mondta az öreg szürke ufótestvérem* ott fenn az égben a Béta mellett. Jómagam, érintettségből,  dacból,  és fájdalmas szerelemből is,  a gyönyörű  orosz Kátyámat gyerekeimet nyomoztam.  Ugyanis az nem lehet hogy egy gonosz 250 éves, de isteni tudású genetikus, az Igor,  fogva tartsa a nőt, aki  szeret és szeretem. Ja és az iker fiaim....*


                                        *


Na ez volt az alaphelyzet 2253 ban  mikor is a Béspa clubban  ejtőztünk. Az űrhivatal clubjában volt minden. Billiárd, póker, fallabda,  focizás, stb. koktélozás, szexboxok is.  A legféltettebb, terem, persze a legdrágább is, a   MÚLTUTAZÓ   volt.  Itt virtuálisan  "sokan"   vissza  mentek már  a  kivánt  dátumú múltba.   Őrült nagy, és csodás program lett ez,  még a XXIII. sz. - ban is.  Látni a múltat élethűen,    benne lenni a történelemben.


Komoly engedély kellett hozzá mert félelmet, megrázkódtatást, lelki károkat okozhatott...           A minap  éppen a koktélbárban voltunk barátaimmal.,  amikor feldobta Bendegúz hogy  : ki akar múltba menni, és hová.   Vidámnak tünt a kérdés de szinte mindenki kért egy nap gondolkodási időt a múltbautazás helyszinére.  Igen,  nem volt vicces  átgondolni mit is szeretnenk tudni a múlt titkaiból. Akarjuk-e tudni,  nem lesz-é fájdalmas...   Meg aztán lehet hogy nem kapunk az életben több múltutazó lehetőséget... 


Másnap is találkoztunk, Bendegúz kérte  a leirt elkepzeléseket, ő volt hivatott sorba rakni ki, mikor, hová repül az időben. Laura Cool a jó csaj, Mezopotámiába menne, abba az időbe amikor a Guik*   sokadjára    - pár percre ugyan-    de tálálkoztak a sumér emberekkel.  Ez 4000 éves múlt. 


Iván 2024-be  Ukrajnába menne vissza, kiváncsi arra tényleg volt-e atomháború, és miért alakult ki végül, az elképesztő helyzet.    Én i.u. 500 ba mennék vissza a sztyeppei magyar törzsek es Csaba királyfi találkozásának idejébe.   Hakan az ufók emberrablási akcióira kiváncsi a régmúltban, Hunor, új világának múltjára kiváncsi, a delfinidák és a krokodárok 5000 évvel ezelőtti hirhedt  történetére. 


Bendegúz is kért most egy napot,  mondta, aki nála győz, ő ahhoz csatlakozik. Másnap Iván nem volt ott, de megérte volna neki, ő győzött. Először a kiscsapatunk tehát kettőjüket leküldi 228 evvel ezelőttre.


Az ott a földön a 2024. év volt.  Akkor ott véres, komoly háború dúlt Ukrajnában az orosz és az amerikai katonai hatalom  között.  Nagyon régen volt már ez Ivánnak, meg nekünk is, de tényleg nem egyszerű megérteni mi okozta a nagy háborút. Azóta sok törtenelmi magyarázat álcahír született, de a nagy titkok rejtve maradtak.   Most majd lemegyünk az  "időgéppel"  és meglátjuk megértjük, mi történt akkor, ki volt a bűnös. Iván pontosan kideritette hogy nagy valószinüséggel mikor es hol volt sok információt adó helyszin ott a régi múltban,   éppenhogy a háború  végén. Kikutattuk az időpontot  a  helyszint,   na ezt programozzuk be a  "Múltjáróba". 


 


Iván es Bendegúz mindenre felkészült. Tudták hogy benn a múltban mit kell nézni, hogyan lehet mozogni, hogyan lehet a fontos látottakat saját célra kimenteni.Tudták hogy ez nem a valós múlt, hanem virtuális, a  gép által  kikövetkeztetett. 


Ám élethüsége miatt, nagyon veszélyes, el lehet hinni hogy ott vagy, nagyon kell figyelni megőrizni a valós éntudatodat. 


Beléptek a terembe ahol   homály volt, de ki lehetett venni hogy    egy kb 10 m átmerőjü tejüvegszerű gömbben vannak.  A közepén az alján 2m - nyi rész,vizszintes terület. Talpuk alatt valami fura szőnyeget láttak. Felvették a fejkészülékeket.  Ekkor, a körülvevő gömb helyett egy csodás tájat láttak körbe körbe.    Amott a távolban egy nagyobb zöld hegy,   másfelől hullámzó tenger. Ez a főcím lehetett. Lenéztek a saját lábukra... Nem látták!    Őrület.  Csak az rontotta a  varázst  hogy  előttük megjelent   (úgy érezték 10 m re)   egy nagy térhatású   felirat. 


" Üdvözlünk a Múltjáróban. Hamarosan 228 évet repülünk  vissza az időben.  Helyszin a Föld, az akkori Ukrajna, Zaporizsja város katonai központ utcája." 


Iván és Bendegúz  becsatolva állt  a Múltjáró közepén. Nézték a kezdő  látványt. Rövid idő múlva sejtelmes, olyan utazunk az időben effekt kezdett villogni,   majd megállt.  A sötétből folymatosan  világos, tűéles  kép  alakult ki.  


A  múlt világa vette őket körbe.    Mint utólag  elmesélték,  teljesen hihető volt  hogy egy erdő szélén álltak.  Felhős derengő idő,  jobbra a település,  lépni próbáltak.   Sikerült.   Közelebb jutottak a Zaporizzsja táblához. Persze, most még tudatukban volt hogy egyhelyben vannak, a gömb közepében, csak a szőnyeg alattuk mozog


A kis házak között egyenlőre nem láttak embert. Hátrébb már látszott  az atomerőmű  teteje. Kormos feketének tünt igy messziről.  Elhúzott felettük egy katonai helikopter.  Ám  nagy csend volt. Kérték a sugárzásmerőt.  Vártak kicsit és ránéztek a mért eredményre.   Mivel egymást sem látták, csak átszóltak egymásnak. - Azta...!! 


Ugyanis az tökéletes volt, semmi jele hogy ebben az időben atomprobléma lenne.     Ez jó hir a múltból, nem igaz hát  egy két mendemonda,


hogy az erőmű kisebb katasztrófát okozott. 


Mentek tovább a kisvárosba befelé.   


Nem látták egymást, saját testüket sem, csupán a fejükre erősitett  monitor és  parancsézékelő szabta meg mit tesznek. Alattuk a mozgó kör - szőnyeg  a sétálás futás érzetét adta. De lehetett  gyorsitva közeledni,      ilyenkor a "görkör" állt.


                                       * 


A kisváros közepén két tank.  A trafóház mintha bombatámadást kapott volna. A kukasor mellett szeméthalmaz, mintha egy hónapja nem járt volna erre kukásautó.  Egy hajlott   görbebotos  öregasszony totyogott ki a  hosszú  orosz parasztház elé. Majdnem szólt hozzá Iván, de rájött,... őt nem látja  az öreg néni. Az a múltban létezett,   ő meg itt van a jelenben,   a Bétán... 


                            **


Iván és Bendegúz meglátta az orosz népi ruhás öregasszonyt. Régies  parasztháza nagy palánk kapuján jött ki az utcára.  Nem félt, de óvatosan körülnézett.  Az öreg postás már elment, 2 házzal arrébb csaholt egy kutya.   Benyúlt a csőbe, kihúzta a napi ujságot, és bevitte az udvarba. 


Iván es Bendegúz 5 m-re állt tőle, de felkeltette érdeklődesüket a nénike  és látták hogy friss hirujságot kapott.   Szinte egy rugóra járt az agyuk, figyeltek mit tesz a néni. A ritka farácson át látták leteszi az ujságot  a fészerben egy fonott asztalra, majd a hátsó udvarba ment zajon


gó baromfiaihoz.  Ivánék csendben benyitottak az udvarba és az asztalhoz mentek.  Bendegúz figyelt a hátsó udvar felé,  Iván mohón elkezdte olvasni az újság hireit. ...   A friss, majd a  tegnapi és az egy héttel ezelötti lapba is  hosszasan beleolvasott.  Utazóink, egymást láthatták  !   Bendegúz Iván arcát figyelte.  Az falfehér, de rezzenéstelennek tűnt.   


A múlt heti hireknél   Iván keresztet vetett,  ösztönösen ennyit mondott halkan:  


  - - Bozsemoj, Bozsemoj ...!!  


A néni udvarából úgy 20 perc után tempósan távoztak, mert már hallották hogy  az bezárja a nyikorgó baromfikaput.  Gyorsan lépdeltek a kis városka központja felé, de le kellett egy kis padra ülniük.   Iván beszélt,  Bendegúz  kérdezett.   Látszott, nagyon izgatottak mindketten.   


A városka külső részén  falusiasak a házak,  


a kis központban a  néhány 4 emeletes koszos,  tömbház.   Itt-ott  fekete, égett belövésekkel, robbanásnyomokkal.   


A felhalmozódott ócska kukák teli szeméttel.  


Csak pár embert láttak. Azok üres tekintettel mentek a dolgukra.  Két katona  (vagy rendőr),   ment a túloldalon,  nagyon furcsa ruhában,  de az akkori kortól modernabbnak tűnő fegyverekkel,... fekete mellényben... 


Ivánék tudták, nekik mit kell tenniük.  A címeres városházára kell bejutniuk, ha lehet ott figyelni, kihallgatni  az ülést.  A múlt emberei között jártak,   azok nem tudtak róluk,  nem láthatták őket.  Hisz ők a jövőből jöttek, 2253 ból.   Iván es Bendegúz  tudták,  ők testben nincsenek ott a  2024-es  Zaporizzsjában,  de azért arréb léptek,  kikerülték az embereket.   Na  és ösztönösen csak ajtókon át közlekedtek. )))  Feljutottak az első emeletre, hamar megtalálták az  


" Ülésterem"   feliratú ajtót.  Az ajtó éppen kinyílt.  Egy  ukrán katonatiszt lépett ki rajta, majd három orosz tiszt. Nyugodtan beszélgettek. Ivánék szája tátva maradt.... Mi van most? .... 


                                      *


Tudni kell az előzményeket!   Iván és Bendegúz , meg hát mi,   fenn a Betán  2253 ban, gondosan, részletesen utánanéztünk annak,   mi volt a helyzet  a múltban  2023-24 - ben,   a földön, Zaporizzsjában az atomerőmű környékén, és persze Enerhodár városkában.  Csak igy küldtük a "Múltutazó gépbe" barátainkat Ivánt az oroszt, es Bendegúzt.   Ivánt persze mindig is nagyon izgatta  mik voltak a titkok,  a rejtélyek a távoli múltban  228 éve .  A ősi felmenői valahol itt laktak annak idején.   Tehát múltutazóink felkészülten várták mit hallanak, mit látnak a réges-régi múltban, lenn a föld bolygón !! 


                                    *


Utazóink a kinyillott ajtón át bementek  a folyamatban levő ülésre. Körben párnás székek, 


a vendégeknek,  középen nagy ovális asztal. Húszan ülték körbe. Heves tényszerű vita folyt. 


Pörögtek a felszólalások,  szinte rövid idő alatt mindenre választ kaphatott két  múltutazónk. 


Akik tátott szájjal, néha megrémülve hallgatták  az ott beszélő múltbeli embereket. 


Beszélt több orosz tisztségviselő,  amerikai mezőgazdász, ukrán atomfizikus, orosz bajszos iskolaigazgató,  kinai történész is.   Döbbenetes részleteket árult el egy ufókutató is. A látottakat hallottakat  utazóink  rögzitették. Távoztak az ismert erdőszélre, majd szomorú búcsúpillantást vetve az atomerőműre, megkezdték a gyors kilépést a  szorongató múltból....


                                     *


A jövő volt a mi jelenünk, a Béta bolygón.  Már vártuk  Ványát és  Bendit, hogy meséljen, milyen volt.   Körben kényelmes fotelokban ültünk, figyeltük, arcukat,   észrevételeiket,  és azt, vajon megfejtették a múlt ezen  fejezetét... ??    Felváltva beszéltek,  sokszor indulattal,  szenvedéllyel,    átélve minden szavukat. 


                                       *


  "... Elmondták hogy mi volt a háború  fő oka,   mennyire vérre ment az ottani  nemes ércbányák gabonaföldek értéke,...   hogy az indiánok kiírtása óta nem lehet kétségünk hogy hol vannak gonosz erők... hogy nem mindig győz a nyugati technikai fölény, és váratlanul olyan fegyvert dobhat be egy egy szegényebb, de sok űrhajóst adó,  nagy  ősi nép,  ami véget vet a gyilkos háborúnak.   Az ufókutató     hátborzongató furcsa mondatait megrökönyödve  mesélték el :   Az égen csillámló "ezüst gömbök" jelentek meg, és bénitották le szinte napokra, a harcoló felek fegyvereit, a netet, a rádióhullámokat, mindenféle telekommunikációt. 


Ez volt a  nagy csend kezdete." 


                                       *


Az élet ment tovább a Béta bolygón.  A  bátor tudóscsoport  a Delta szigetek felé tartott. Itt laktak a krokodárok.   A delfinidák szerint totyogók. A krokodárok krokodil fejű madártestű


vad rideg lények,  múltban 200 évre teljesen eltüntek.  Iván helyett Hunor és én akartunk nyomába eredni a krokiknak, ha kell a tudorka időmasinába is beszállunk.... 


 


FELJUTOK EGY CSÉSZEALJBA  2022


 


             (Idézet saját naplómból) 


"Nagyon sokszor álmodom hogy hatalmas erőtérrel védett ürhajóban utazom, hibernálva ugy 50 évre, hogy kibirjuk az utazást, és közben ne öregedjünk. Ugyanis óriási sebességü ürhajóval is kb ennyi az idő és távolság a legközelebbi lakható bolygóra. Aztán az automata gépek az érkezés előtt fél évvel felébresztenek, kiképeznek, és több ezer társammal. " Valóság ez, egy más időben...? 


                                     **


Igen, ezt már leirtam, most ismét ezen rágom magam, hogy talán két idősíkban élek ? Élem életem a XXI. század első negyedében, meg történnek velem az események a jövőben, 2253- ban, Bétabolygón is.   De ez... nem lehet... !!   Biztosan szárnyal a fantáziám.. , amikor aludni keszülök, vagy amikor álmodom. Azt gondolom valóságnak. 


Szóval jól összekeverednek bennem a dolgok. 


Szoktam viccelődni, hogy a "Gui lények" az ufók rángatnak engem az időben, talán mert megirtam titkukat... és ezt ők megtudták.   Szóval,  leirom amit átélek, nem kétkedem hogy mi a valóság, és mi az álom.  Szóval nem  tépelődöm   hogy miért is időugrálok,   ide- oda.


Történetemben 43 éves vagyok,  végzem a napi munkáimat. PR cikkeket irok, vicces reklámokat  tervezek,   rendezvényeket szervezek össze. Amikor időm engedi,  irom  a jelen világunkra


adott válaszaimat,  és a jövőbeni sztorijaimat , izgalmas kalandjaimat.  Már nem csoda hát, hogy azt hiszem eltévelyedtem  a  térben, és az idő végtelenjében.........


                                  **


Nagyon furcsa, ijesztő események játszótak le velem az utóbbi  két hétben.   Lenn voltam a pihenőkertemben.  Itt  vannak a szép magas tujáim,  most épp szépre vágtam a gyepet. A kis kerti pergolám alatt, fotelban ülve,  irtam az asztalon.  Városközepi kert ez, de jó messze a nyüzsgő főutcától, a parkom végén kis patak, utána megint hosszu, nádak, fákkal teli kertek következnek.   Szóval  diszkrét, nyugodt csendben lehetek itt a madaraimmal meg a brekegő békáimmal.  Itt nekem megszűnik a civillizáció minden baja. Most éppen leirtam az utolsó mondatot :


" A Gui lények,... bármikor felvehetitek velem a kapcsolatot. Most kellene,  mert választ akarok a köztünk levő testvéri kapcsolatunkra.  Erről irni  akarok. Halljátok? " - és felnéztem az égbe....


A fotelban elbóbiskoltam, révedeztem, amikor is örvénylő mély morajra kaptam fel a fejem. Kigrottam a pergola alól, hogy mi az.   A kispark közepén álltam.   Mélyen  búgott  az örvénylő hang,  és forgott, villódzott körülöttem a park is.   Szinte lebegni kezdtem,  és lassan elkezdtem emelkedni, fel és feljebb.  Mintha egy csendes kábitó orkán közepében, valami szivott volna egyre magasabbra.  Szinte elszédültem...  Hogy meddig nem tudom,  de  egyszer csak egy sötét térben,  valamiben  találtam magam.   Hamar megjelent két gui lény, (szürke gülüszemű ufó) a halványan derengő,  áttetsző nagy tejopál  asztalnál. Szemben leültek velem.  Már ismertem őket,  azt hiszem mindig ők kommunikálnak velem, amikor kapcsolatba lépünk.  Most a 2022- beli énem, tudatom vezérelt,  de tisztán bennem vannak a 2253 évbeli  távoli bolygón velem történt  eseményeim is.  A Gui lények, (mint a jövőben kiderült),   a mi világunk- ufónak nevezett - földönkívülijei.  Már tudjuk, nem idegenek ők nekünk.  Az élet az ő világukban, és a földön is  szinte  egyszerre alakult ki.   Az "Y" aszteroida  darabja csapódott be az ő bolygóikba, meg a földünkbe is.  Egyezik az életcsíránk, igy persze hasonlóak, humanoidok vagyunk.  Ők a sokkal fejlettebbek, ők figyelnek minket, ez igy a logikus is.  Tudom, be tudnak hatolni  a föld óriási nagy üregébe, ott bázisuk is van sokezer év óta,   az  úgynevezett  belső földben. 


Most elmondták hogy a veszélyes virusok, háborús veszélyek miatt  figyelnek ránk. Én ugye persze senki vagyok, de a jövőbeni tálalkozásunk miatt kiváncsiak rám. Mit mondok, egyszerű, de gondolkodó  2022-es emberként ?? 


Mint megtudtam tőlük, már kiemeltek  veszélyes embereket,  bénitanak fegyvereket,  és jönnek beavatkoznak az "ezüstgömbök",  ha kell !! 


"  A Guik már bevetésre készen tartják  a jelen időben,    a Béta bolyóról kiszedett  harci krokodárokat.  Igen tényleg,   tudtuk  2253- ban, hogy akkor már 200 éve tüntek el a krokik.  Na Most itt a földön 2022 van. Stimm. Lehet hogy be lesznek dobva.  Most.   A krokodárok  szinte sérthetetlen  biológiai harci "gépek".  Itt, a földi múltjukban még karcsú,  áramvonalas, erős borzasztóan fürge,   gyorsan repülni tudóak .   Mint egy élő, erős, brilliánsan manőverező hiperdrón.  A Guik képezték ki őket.  Ahol ők a krokik megjelennek,  nem marad ellenfélnek    hírmondója sem ". . 


                                       *


Egy kutya csaholt a szomszéd  buja kertben. Felkaptam a fejem, a parkom nyugalma ismét áthatott,  majd tovább szundikáltam a szaletli alatt... 


                                       *


... Fenn az hajóban megint tudatosult bennem, hogy felszivtak most megint, felteleportáltak a csészealjukba. Jött most  Nevadából,  Moszkva mellől,   és Britanniaból is   egy egy ember.  Mindnyájan azon tünődtünk, hogy mi ez, miért? Talán álmodunk? Talán ez nem igaz? .  


De,   hát olyan élethű.... 


A Gui ufók mindenkivel kommunikáltak. Külön külön. Ez  fontos volt nekik.... 


Én nem tudthattam hogy a többiekkel  miről beszélnek.  Az ő viáguk már átélte a  virusok, betegségek,  a kapzsiság,  a bankármány,....   a háborúk  minden válfaját.   Hiszen millió  vagy több  évekkel előttünk   indultak  a "gondolkodó" élet utján.  ( igen, előttünk, mert  nekik nem voltak jégkorszakaik,  kihalásaik  ). 


Ezert ők találtak meg minket, és nem forditva.  


Ezért van rejtett bázisuk nekik a belső földben Aghartha, mert oda biztosan nem tudunk lejutni.  Mint ahogy a hold túlsó fele is védett tud lenni nekik. Ha úgy akarják, nem fogjuk látni őket soha.


 


Mivel felteleportáltak  a csészealjukba, biztosan ismerik bőszen hangoztatott róluk szóló ütős teóriáimat. Csak ezért tartanak velem több idő - síkban kapcsolatot !   Nem hagytuk őket békén, nyaggattuk mindannyan, hogy hol vannak, hol élnek amikor itt vannak a föld közelében?   Tényleg a Holdunk hátsó felén van a bázisuk? 


Csak kedves hallgatás  volt a válaszuk,  de igéretet kaptunk hogy a mi átvilágításunk után elvisznek  Agarthába,   a titkos Holdra,   s talán


a  sejtelmes Gui bolygókra is.   


Ováció, borzongás töltött  el minket.  Ha minden megfelel nekik akkor nem is sokára, innen 2022 ből egy más világokba utazhatunk.  Egy dolog izgatott  a legjobban.  Ha innen, ebből az időből visznek el, és megismerjük az Ufóink életét, akkor miért nem tudtuk ezt mi  a jövőnkben, 2253 ban,  amikor a  Béta a  bolygó mellett találkoztunk ??    Valami nagy baj történt? 


Valami  ijesztő  történhetett....? 


                        ***


 


           Új bolygónk élete 2253 :


 


  A VAD LÉNYEK  ÉS NYÍLMADARAK  A


           REJTÉLYES DELTA SZIGETEN 


 


A  mániás, őrült orvos,   amúgy zseniális genetikus hírében állt. Már 2030-ban a földön is, meg most is 2252- ben, egy csillagrendszerrel arrébb, a Bétabolygón. 


A legnagyobb bajom az volt hogy még az ideúton a szálguldó űrvárosban,  az én Orosz Kátyámat szúrta ki magának.   42 évesnek hitték, de ugye számunkra kiderült a rejtély.  Igor már  250 éves volt akkoriban de mivel önmagát genetikailag is kezelte,   igy  max.  negyven évesnek,   fittnek látszódott.  Bétaváros idilli zöld parkrészén gömb villában lakott,  szeretteimmel  (Kátya, meg a két ikerfiam) ,  az " intelligens fák"  közelében.  Már kutattunk utána,  amikor pár hónapja egyszer csak eltűnt,  nem láttuk sehol...  


 


Aztán...  most lett gyanús nekünk egy érdekes dolog, amikor a vad lények szigetére készültünk. A stáb az  elindulás  előtti napokban a BÉSPA épületében infózni, tervezni gyűlt össze több alkalommal . Ott kétszer is kivert a hideg,   hát... megborzongtam.  A kontingens nyüzsgő  tagjai között kétszer is láttam felvillanni egy hideg, rideg, magas alakot.  Sajnos csak messzebbről, és inkább hátulról.   Valakire nagyon, ijesztően emlékeztetett....


Ejj...már képzelődöm,..rögeszmézem, öregszem. 


                                     *


A nagy lészámú csapat, nagyobb drónokkal,  és siklórepekkel indult útnak a  Delta szigetek felé. 


Fő feladatunk  a  nagy szilárdságú de  rugalmas csodaanyag, a  betaxium  bányájának feltárása, és  persze a   vad-torz , kroko lények megismerése kellett legyen.  A mi kis gárdánk  persze ott volt. 


Hakan, Hunor, Laura Cool, Bendegúz és jómagam


Jöttek orvosok, biológusok, geológusok és erős technikusok, testőrök is. Négy tizszemélyes drón és kettő villámgyors siklórep sok felszerelessel,  úgy ötven emberrel, és  tiz robottal.   A terv az, hogy berepülünk a  Delta sziget közepebe, nem konfrontalódunk a vad krokókkal a parton. Ugyanis nekik az óriási sziget partvidékén van az életterük, majd belülről kezdünk kifelé közeledni hozzájuk.   A betaxium elnevezesű, hőn áhított ásvány lelőhelye a sziget szivében van, egy kék széthasadt, dombszerű kiemelkedő hasadékban,  és mély barlangban.  Körülötte a magas  sárga fákig, szinte körszerűen hatalmas tisztás, szilárd zöld talajjal,  oda  simán landolhatunk  erőteres villámgyors drónjainkkal.  


A fegyelmezett és feszült válogatott kontingens  villamgyorsan leért a Delta szigetig, az 5000 km repülés után. A sziget, előtt 5 km-el lelassultunk és   50 m magasan  repültünk a felszin fölött.  Hirtelen borult  sötét lett az ég, nagy erős  szél kezdett fújni a kisebb kontinens felől.  Szinte dobálta a repjeinket,.. mi barátok összenéztünk.


"Mi ez? Nemkívánatosak vagyunk?"  


Mindenki izgatott lett, elkezdtünk aggódni.  A parton lemaradt  tőlünk az egyik drón,  és ereszkedni kezdett a homokos part közelében. Tudtuk hogy az orvosok itt fognak leszállni.  Izgatottan néztünk le rájuk,  vajon a torz lények mit tesznek,  de nem láttunk krokodárokat... 


A csapat  többi része repült tovább  befelé a sziget közepébe. Közvetlenül a 30m magas fák fölött szálltunk,  borongós félelmetes volt a táj.


A növények szine, a sárgától  a lilán át a zöldig , tarkállott. Hirtelen nagy lökéseket kaptunk.  Vagy nekünk jött valami?  De nem ütésszerűen hanem tompán, mintha mágneses mezővel ütköznénk.  Minden drón érezte ezt. Nem is egyszer. Hang és videokapcsolatban voltunk, repjeink audiovideó infórendszere precizen meg van csinálva.  Ráadásul  a Kolumbusz 1 űrvárosunkból, már Bétaváros  többezer km-es  körzetét frankón beműholdaztuk.  Igy egymással és Bétavárossal is szuper összeköttetésben véltük magunkat. 


Véltük. Ugyanis a körszerű óriási tisztás fölött elveszitettük a kapcsolatainkat, videón rádión is. Úgyhogy  minden rendben volt, azaz semmi nem volt tökeletes. Csak őrült nagy szél fújt, csak kézi iranyitással tudtunk leszállni,  és erős lökéseket éreztünk. Egymást láttuk ,  mintha hullám dobálta volna  a másik drónokat.  A miénk nehezen ugyan


de leért a felszinre.  A biztonsági emberek repje  majdnem nekiütődött himbálózva egy magas sziklához. A kapcsolat akadozva néha, időnként helyreállt. Az óriási sziget közepe kopárnak tűnt,  néhol fűcsomók apró kövek,  - a sűrű erdő kezdetéig.  Onnan mintha el lenne barrikádozva  körben sűrűn felrakott fadarabokkal kövekkel.  Ezt valami,   vagy valakik ellen épitették, valakik.   Meggyőződtünk egymás épségéről  és  alkalmas helyen elhelyeztük a felfújható stabil,  pár napra megfelelő lakhelyünket.  Villámgyorsan felfújta az  magát  a bőröndnyi nagyságból, lett egy kis lakhely.   Amely rugalmas,  de nagyon erős gumisvászonból keszült.    Mint bemértük a  mágneses sugárzás a betaxion nyílt repedése felől jött.  Erős mágneses erő de szervezetünkre nem veszélyes.  Lehet hogy a csodaanyag,   a betaxion teszi mindezt??     42 - en voltunk a tisztáson.  Az ásványosak tizen, négy biztonsági emberrel a telephely felfújása után, a repedéshez mentek.  Mi húszan  nyolc állig fegyverzett izmos  testőrrel elindultunk kifelé a körből. Majd igy  találkozni fogunk a befelé jövő vakmerő orvoscsoporttal. 


Vajon köztül lesz-e  a félelmetes  és általam gyűlölt,   vékony  magas  fagyos arcú kisértet  ?? 


 


Laura megszerezte az orvoscsoport listáját, nem találtuk rajta Igort.  De ez azért nem nyugtatott meg minket.  Betájoltuk a krokodárok partján leszállt csapatrészünket,   majd kerestünk egy átjárót,  ahol ritkább volt a fatorlasz,  ott áttörtünk  a sűrű bokros erdőbe.   A fák, bokrok furcsa szinűek, és formájúak -mint sok helyen itt a bolygón.    Nem olyanok mint az édes földanyánkon,   de hasonlóak mint a Bétaváros környéki növényzet.  Itt is voltak hajladozó, szinte nekünk utat nyitó hosszúlevelű 2m magas karcsú bokrok.  Alig haladtunk befelé az erdőbe, azaz kifelé a part felé, egyszercsak elsüvitett  suhant felettünk két vékony zöldesszürke lény. Gyorsan repültek , háromszor átcikáztak felettünk. Iszonyatos rekedt sikitó hangot lőttek felénk, amikor éppen a fejünk fölött húztak el.   Mint két villámgyors  harci vadászgép,...   de ezek élő,  tudatos  lényneknek tüntek.       Aha..... Észrevettek,  figyelmeztettek, jó ha tudjuk hogy itt ők az urak.   Csak baj ne legyen!!   Laura meg a másik biológus hölgy félni kezdett.  Nem kellett sokat előrehaladnunk a növények között amikor a sziklák közötti szabad tér felett megállt a levegőben hat madárlény, függőleges helyzetbe fordultak  és lassan  leszálltak a földre.  Testük ellazult  a vékony hegyes-kapszula szerű feszes formájukból  kiengedték valós mivoltukat. Szárny, furcsa fej, kacsatalp.  Rettenet.  Ezek a krokodárok szuper változatai. Vagy az ősei, vagy a roppantul fejlődő fajtársai. Egyik előrelépett es normális  "krekegéssel"  mondotta el nyugodt figyelmeztetését.   Annak véltük.    Bendegúz a hang-géppel azonnal megkezte a forditást. Majd utat nyitottak, hagyták hogy folytassuk utunkat.  Ők függőlegesen fel, aztán elhúztak mint az  élő vadászgépek....    Megálltunk, összerezzenve egymást  néztük. Leültünk a kövekre és mindent megbeszéltünk.  A hiperszuper hangradar és tolmácsgép forditása szerint ezt közölték velünk:


            A   NYÍLMADARAK   ÜZENETE


 


Megtaláltuk a fejlett krokodárok hirmondóit.  Tudják, hogy mi emberek,  ( ahogy ők hivnak "simabőrűek")     itt  vagyunk a Béta bolygón.   Kétszáz eve * nagy járvány tört ki a szigeten, sorra hullottak  az akkor még életerős okos egészseges krokodárok.    A  "Nyilmadarak".   Sugárzás, és borzasztó erős virus támadott akkoriban.  Sok Nyílmadár elpusztult,  sokan lebutultak, tétova, demens, torz  vad lényekké alakultak nehány évtized alatt. Ezek a torz lomha, immár repülni nem tudó,  földönjáró esetlen lenyeket hivták  a delfinidák *   "totyogóknak".


Akik közülük túlélték,  megúszták a torzulást, megmaradtak okos nyílmadaraknak. De ez csak pár családnak sikerült.   A letunyult lomha totyogó krokodárokból vittek el gyógyitani,  és egyéb dolgokra a Gui ufóink ezelőtt 200 évvel *.   Ezt Bendegúz tudta meg a fekete kockából*!! (*kontakt a Guikkal) 


 


Most hogy a 2253-as Bétás kutatók a Delta sziget közepéből az őserdőn keresztül kifelé haladtunk, figyelmeztettek minket  a  formás megmaradt   jóeszű  Nyilmadarak  :


"Vigyázzatok, a totyogók veszélyesek, betegek ! 


Feljetek a totyogoktól,  támadnak, ölnek es fertőzhetnek. Simabőrűek ! (ezek mi emberek lennénk)  Szeressétek világunkat. Ti csúnyák vagytok,... nem baj,  de segithettek is ennek a világnak!  Óvatosan!   Mi is figyelünk."


 


Háromszori nekifutásra átjutottunk a partra, ahol megtalaltuk az orvosokat. Rájuk úgy 200 m ről leselkedtek a krokodárok.   Egy orvos meghalt,  kettőt éles kövekkel meglőttek*...  Hát,  a legnagyobb gyógyitó a mieink közül ki más,  a   "magas rideg kisértet"  volt. Persze ő nem tudta hogy  én, Laura, Hakan, Bendegúz, ismerjük sötét múltját... 


 


...Később...,   egy év múltán kiráz a hideg, ettől, de attól is, hogy egy haragos,  sérült beteg krokit, izolálva , drónon  elszálitottunk egy  elzárt Bétavárosi laborba. Veszélyes volt . 


Igor gyógyitotta,  és láss csodát,  a totyogó elméje kezdett tisztulni, mozgása egyre javult. Lehet hogy tudunk segiteni, a  beteg, torz, elvadult madarakon.... ?


 


Mindenesetre  Kátyát és kissrácaimat,  egyelőre nem szakithattuk ki onnan ahová  Igorral került.  Igazából nem is tudtam,  Kátya mit szeretne.


De hogy a 250 éves  orosz orvos nagyon tud,... az újra bebizonyosodott....


                                                                                                                                                                                      IGOR ÉS A KROKODÁR  


A Betaxium anyaga megrengeti majd az új világunkat. Nagyon erős anyag de rugalmas, áttetsző és könnyű, irdatlan jól jön az épülő  Bétavilágunk  dolgaihoz.  Sok mintát szedtek össze a fiúk. A bánya mélyéről  azonban ismeretlen periódikus sugárzást észleltek. A védőruháik biztonságosak mindentudóak,  ám  fájó szivvel de kis  plasztik ketrecekben egereket hagytak ott sugárzásmérő regiszterekkel. Ismeretlen eredetű radioaktiv sugárzásra gyanakodtak. Ha baj van,  akkor ők, a kis fehér lényeink lesznek a feláldozhatók.  Okos, nagyon találékony egereket hagytunk ott...


 


Bétaváros, különlegesen és  hermetikusan  elszeparált távoli erdejében álló, kisérleti titkos csúcs laboratóriumába, kórházába szállitották a súlyosan sérült  krokodárt. Hát..  itt  (is) dolgozott,  sok segéddel, és orvosokkal  együtt, a számunkra hirhedt Igor.  Dolgozott, kutatott, s mint mondták, kiemelkedő volt a tudása, valamint a szorgalma is.   A  krokodárt a legmodernebb eszközökkel  átvilágították, vizsgálták,  elemezték,  gyógyitották sebeit.  Ellenőriztek  agyát, szivét,  minden szervét.


A lebutulás, torzulás okát  is próbálták a Bétás orvostudósok megfejteni. A krokodárok vékony csontjaiban elsilányosodtak a légzsákok, mint ahogy a testükben is. Az őseik, a nyílmadarakhoz képest agyuk mérete, kihasználtsága csökkent, szárnyaik kisebbek tunyábbak lettek, na és sokat


hiztak. Valamiért visszafejlődtek, ez kiderül majd.


 


Kettős érzés támadt bennem.  Igor rettentően sokat es jól dolgozott, ez elismerendő. De  Laura elmondása szerint elnyomva, terrorban tartja volt vágyott Kátyámat ,  és két iker kisfiamat.   Ez viszont ha igaz, felháboritó büncselekmény. Nem avathatok be semilyen felsőbb szervet,  amig nem tudom biztosan mi van. Nekem kell a rejtélyt pontosan megfejtenem,  megoldanom.  Laura Cool a barátunk, ő megesküdött arra hogy  Kátyát lelki terrorral rávette, legyen a társa,  megtűri  a két pici gyereket is.  Asztalra csap, üvölt, felemeli a kezét, Kátyám meg csak megremeg, nagyon fél tőle, és van még egy titkos dolog is amivel maga mellett tartja. Ezt készpénznek vettem Laurától. Tehát Kátyától kell megtudnom mit akar,  meg aztán  el kell gondolkodnom, én mit akarok, vagy hagynom kell az egész dolgot a francba.  De az apai jogaimat nem fogom hagyni.   Kell találnom egy zseniális megoldást, hogy kettesben talalkozhassak vele. Talán nőgyógyásszá kell válnom, de átalakitott fizimiskával, hogy Igorban véletlenül sem keltsünk gyanút...))) 


 


Igor belépett a müszerekkel teli terembe.  A krokodár ágyához sietett.   Ledöbbent. A tegnap este még gyenge erőtlen, buta totyi eltünt.  Bár már napok óta egyre jobban gyógyultak a sebei, Igor is sajátos kezeléseket adott neki, erre nem számitottak.  Elhunyt?  Láthatatlan lett? Elröpült? Vagy ellopták?   A biztonságiak a folyosón nem tudtak semmit.  A nagy parkra nező ablak tárva nyitva...  Igor az ablakhoz sietett, es kinézett a kertre.  Mozgolódó emberek,  többféle földi és Bétai állattok-lények kapták lenn a rehab sétákat gondoskodásokat  az ápolóktól.  Lerohant.  Az amúgy nagyszerű bokrokkal fákkal, óriási szirmú virágokkal teli, kutató intézeti parkba.  Izgatottan cirkált a sétányokon  a lények között.   Volt ott kutya, medve, oroszlán, teve, ló,  de sokféle abszurd kinézetű ijesztő bétai lény is.  Persze  emberi kiséretben, őrizve és védve a lényeket, és a személyzetet. Egy 3m magas gyikszerű "szöny"  hatalmasat üvöltött, vicsoritott a medve felé. Az őrző ápolók azonnal lenyugtatták egy kis ütős sokk-kal.  Az erős, de ártalmatlan  áramcsípés  azonnal rendre utasitotta  a "momorát".  Igornak ez cseppet sem volt félelmetes, de azért kicsit kikerülte a bétalényt.  Egy ápolói csoportosulásra lett figyelmes.  Többen ámulva figyeltek valamit. A nagy kerités mellett a vastag puha füben egy  új beteg,   kb. 3 m magasakat  ugorva- röppenve  játszadozott röpködött ide - oda...


Meglátta Igor az elképesztő dolgot. Egy borzongató gyógyulást,  mert az ő beteg totyi krokodárja volt az attrakció sztárja.  Közelebb ment  és önkéntelenül rákiáltott :


--Totyi hát te...?!  - - A krokodár meghallotta,  és odaugrott gyógyitója elé.  Arca nem volt bárgyú, buta, nem volt vad,   szinte mosolygott. 


  "Hát bejött a genetikai trükköm, és a csodasugaram is!" - mondta magában a 252 éves orvos, es megsimogatta az 1,5 m magas  Delta szigeti Totyi krokodár buksiját.   Egyből úgy döntött,  a gyógyitó beavatkozás  hatékony. Bizonyitása vegett a másik sérült krokodárt is el kell hozni a  rejtélyes Delta szigetről ....!! 


 


Igor szive kétszázzal vert  ezekben a napokban.  


Engedélyt kapott hogy kisérleti gyógyításra ujjabb totyogót hozzanak fel Bétavárosba. Mindenhol ott akart lenni, ő is lerepült Deltára, mindent látni akart, mindent elemzett. Tehát ebben az időben 3 napig nem volt Bétavárosban.  Kátya pont ebben az időben ment őrző  kisérettel a  kiválasztott nőgyógyászához.  Persze a diszkrét  vizsgálóba csak egyedül mehetett be orvosához.  Mindenki gondolhatja hogy alapos szervező munkára volt szükség hogy minden klappoljon. Hunor meg én voltunk a mozgatórugók.  Kátya nem sejtett semmit.  A vizsgáló hangszigetelt, kivülről nem nyitható csak az orvos volt benn.  Tisztelettel köszöntötte a hölgyet, és átment a kicsi privát szobájába.  Onnan szinte azonnal belépett egy szakállas, bajuszos, fehérköpenyes másik orvos.  Nagyon vigyáztam, hogy ne ijesszem meg Kátyát levettem az állszakállamat. Először megdöbbent, majd szinte azonnal utána mosolygott, örült. 


- - Istenem te hogy kerülsz ide..?? - kérdezte. 


- - Csak 5 percünk van, az életünk múlik rajta. 


    Figyelj és őszinte legyél!! - - mondtam remegve


 


Eközben Igor és társai a másik krokodárt próbálták biztonságosan a drónra feltenni... 


 


                         EMBERRABLÓ KLÓNGORILLÁK


                           


Sápadtan állt előttem Kátya. Majd öröm jelent meg az arcán, s.. mintha szeme fátyolossá vált volna.  Azonnal a karjaimba ugrott.  Elcsukló hangon beszéltünk. - - Te vagy?  A gyerekek..??


Felboritsam érted a Béta bolygót?   Várjak rád? Az öt percbe  belefért egy világ,  sok kérdés és válasz, sok viszontkérdés is.  Rémülten ijedten mondta el a sok hajmeresztő dolgot, de még 1 évet várjak,... az élete  függ rajta.....


 


"Igor csodagenetikus.  Hosszan fiatal lesz ez a gyönyörű szerelmem ?  Klónozni is tud Igor, de én az eredetit akarom... !    Pici kisfiaim... 


Várok,  várok,  várok   !!!" 


                                      *


Huuu... Hosszú év vár rám.    Bendegúz hivott menjünk a fekete kocka titkos szentélyébe.  A kockát a Gui ufóktól kaptuk, újra látni akartuk, mit is tud adni nekünk ez a mélyfekete cube. A Béta űrkutatási hivatal védett kis termében ,egy fehér asztalon erős átlátszó búra alatt várta hogy egyszer eljöjjön az ő ideje.  Guik, amikor ideadták, nyomatékosan közölték: mi, és ők is csak nagyon életbevágó helyzetben használjuk.  A kékes, búgó derengő villogást igy sokáig nem is fogjuk látni.    Elég lenne többünknek  körbeállni,  behunyni szemünket és az üzenetre koncentrálni.     "Látni hallani fogtok minket ,    az  agyatokba vetitjük a képet  és a hangot." (Telepatikus kapcsolat) Ha mi hívjuk őket, akkor a kontaktornak a két kezét a kocka két oldalára ,  homlokát a kocka tetejére kell tenni. Erős gondolattal kell küldeni ! A Béspa vezér feszülten mutatta meg,  és magyarázott nekünk.  Én már tudtam ezt.  A kocka állt, várt, kisérteties nyugalomban.  Engem megint kivert a veríték. E kocka  lehet az infókapu , szuperfejlett humanoid  testvéreink felé... 


Hunor, Richárd, Bendegúz, Hakan percekig csak néztük a misztikus műszaki csodát.


Behunytam a szemem. 


Eszembe jutottak az ufóinkkal történt találkozá-


sunk alatti dolgok. Pörgött előttem a tökéletes "film"...... ahogy három részre szakadt óriási aszteroida darabjai elérték a szerencsés, éledező bolygókat.  A Gui bolygón is kialakult az élet, nagyon fejletté váltak, persze kutatták önmaguk származasát. A déli majmok idején, majd a sumér korban jöttek le a földre.  Az ember  már fejlett épitményeket emelt akkoriban, de a pórnép igen


tanulatlan. Sok emberfiát vittek magukkal  a Gui bolygóra. A szomszéd csillagrendszerben isteni magas intelligencia és technikai szintre fejlődtek a guik. A milliónyi tejútrenszeri csillagrendszer 


viszonylatában mi nagyon közel voltunk hozzájuk


Szomszédok a csillagrendszereink. De ez is  50- 100 évnyi, szupersebességű utazás űrhajóval.  A guik már régen használják a hiper térugrást.  Igy tudtak nekünk segiteni  a Kolumbusz 2 űrhajó- város, Bétához való érkezésekor.Megborzongtam


mindig annak tudatában, hogy egy tőről fakadunk mi emberek, és a guik. Az "Y" aszteroida hozta el nekünk a közös  "életsarjat" .   De mennyi   más kinézetű,  és más rendszerű élet  lehet még a  tejútrendszerben?  Pláne a végtelen idejű, terű, univerzumban,  és jajj...   más dimenziókban...?


Visszacsöppentem a 2253-as jelenbe. Az ufóink egy ideje elmentek,  talán időben is  térben is  nagyon távol járhatnak.   De itt ez a mélyfekete kocka,  ami mostmár ha kell,  velük összeköt.... 


                                       *


Azért is kiváncsiak voltunk a kockára, mert a többfokozatú védelme,  őrzése hasonló,  mint a tervezett kiberkormámyzási computerek  abszolútbiztos őrzése lesz.  De az még jobbra, erősebbre van tervezve. Bendegúz részt vett Bétát koordináló kormányzó,  extra program- rendszer megírásában.   Minden törvény, élethelyzet, körülmény be lett táplálva, majdnem tökéletes irányitás, törvényhozás volt várható, drága kormányzóemberek nélkül. 


A repgömbömből Hakan es Bendegúz kiszált a kormányzati épületnél.  Én tovább röppetem, de sajnos  a város végén két kisebb drón fogott közre,  és leszállásra kényszeritett a sűrű erdő közepén,   egy fentről alig látható tisztásra. Kirángatott négy, sötétruhás  szuperkütyükkel teli maszkos ember. Vagy android. Veszélyes furcsa fegyvereikkel egy keskeny ösvényen belökdöstek az erdőbe.  Hatalmas mély üvöltést hallottam, majd elém toppant két rettentő rondafejű szőrös, hatalmas gorillaszerű lény.  A gorillák  azonnal megmarkoltak de olyan durván, hogy belefájdult a két karom. Valami elkábitott.  Mi történik most? 


Akkor még el sem tudtam képzelni.... 


                                      *


Az információs tréningen az óceán parton sokan voltak. Javarészt most a várostól 10 km re levő sűrű erdő volt a téma. Az épitők, szerelők lesznek gondosan képezve a növényzetről, a lényekről a virusokról,  különleges itt talált  épitőanyagokról.  Épül az új lakókolónia, meg új üzemek.   Hunor előadása után,   Hakan jött,  de már hiányolta  a Leslit  (Lacit) . Hol lehet ez az ember?   Szinte soha nem késik.   Már csak 10 perc volt a kommunikációs előadásáig, és Hunor mostmár ideges lett.  Kommunikátoron kereste,  de nem tudta elérni.  Elérési helyét  nem lehetett sehol megállapitani.  Hunor szólt Laura Coolnak, hogy keritse elő  Leslit, van rá negyed órája.   Laura ugrott,  bízott benne hogy ő azonnal megtalálja. 


Laura nagyon közel állt  Leslihez... furcsán közel.  A baráti kör tudni vélte hogy többször szexelnek, mint azt a "gyermekáldási vállalás" megkivánná...


Laura most nagyon aggódott,  Laci nem szokott eltűnni, előadásról késni,  meg pláne nem...


                                     *


3 nap múlva.


Mostmár mindenki teljesen kikészült. A baráti  körön kívül,  kereste a Leslit   a  Béspa VIP biztonságiak  speciális csapata,   úgy tűnt bevonják a Bétaváros rendőrségét is.  A "ludas" repgömböt a Laci fürtházának dokkján találták meg, útvonaladatok törölve rajta. Laura Hunorral aprólékosan lekövette a repgömb útját,  infókat gyűjtöttek a kormányzati épülettől  egészen Laci lakásáig. Sem minikommunikátor,  sem netes jel.   A zsebkomputer sem volt meg.   Hát igen, karcos emberrablás foroghatott fenn.   Az elkövetők jól eltüntették, a nyomokat.   Lesli valakinek nagyon az útjában van.  Válságstáb állt össze, melyen a baráti kör,  és a biztonságiak végig elemeztek  minden lehetséges történést. Lesli több oldalon irt  leleplező cikkeket.  Nagyon pártolta a kiberkormányzás létrehozását. Védte a gyönyörű erdőt kivágás ellen, Bétaváros mellett.  Ellenezte  a kereskedelmi hajózás beindítását a  delfinidák vizein.   Ezekkel üzleti érdekeket sérthetett. Aztán van - a nő-,   a nagyon szép barátnője  a - Laura Cool-  aki sok férfinak nagyon tetszett.  Irigyelték tőle, igen fontos emberek is.   Laura kissé meglepve hallgatta ezt a felvetést, lehetőséget,  és ennyit mondott szomorúan :


-- Lesli nagyon jó barátom, a  "gyermekszületési szerződésünk"   miatt ugyan többször  voltunk együtt. Ez csak rutin, talán egészséges szex. De  nem szerelmes belém, kedves, tisztel, szépnek tart, és ennyi... Viszont az igaz,  hogy én többet szerettem volna tőle,  de ugyanezt nem láttam rajta .  Épp ezért ezt nem mondtuk el senkinek...


Laura hosszasan eltűnődött, majd folytatta :


-- Kátya viszont beszélhetett Igornak a Lesliről.  Bár... Igor  - úgy tett-  mintha nem érdekelné, és nem is  tudna Lesliről... 


                                        *


Egy hét múlva. 


Mindent megmozgatott Hunor, Hakan, Bendegúz es  Laura. Nagy szerencse  hogy Bendegúz  a Béta műholdak adatait is lekérte.  Nem a Lesli repgömbjét  tették a háza dokkjára. Kicserélték, ezért nem találtak benne semmi adatot és készüléket. Viszont a műholdfelvételen  látszott hogy,  az eredeti repgömb letér az útjáról két drónnal kisérve,  és leszáll az erdőben.   Nagy szerencsére találtak egy biológust aki ott épp élőlényeket videózott.  Ő két óriási  majomlényt  fedezett fel nagyon messziről a felvevőjével. Épp akkor szállt le oda a három repülő tágy. Az ijedt biológus, természetkutató elmondta,   szerinte ilyen gorillaszerű lények álltak őrt egy Bétai intézményben.  Ezt ő egy Bétai hírben látta az infóhálózaton. A szálak kezdtek bajlósan összefésülődni!!   


                                *                                      (          * szerző:mihálylaci *)


 
Folytatások
678
A csodakockák, az otrombiánok tamadása,párhuzamos világaim, Bűnözőkklőnoznak.
Hasonló történetek
4377
Ezután mérte föl a testet. Karcsú volt, de nem sovány. Testhezálló kezeslábast viselt, ami talán túlzottan is kidomborította bájait. A derekán keresztülfutó övet inkább csak díszítés kedvéért viselhette, mintsem célszerűségből, ugyanis egy övtáskán kívül semmit nem hordott rajta, azonban szép mintákat véstek bele.
Összhatásában szép lánnyal hozta össze a sors, aki elég ostoba ahhoz, hogy szolid, de kihívó ruhát öltsön amúgy is feltűnést keltő testére, és ilyen helyre jöjjön fegyver...
3146
- Ugyan, ugyan tábornok! Ön túlságosan is elhamarkodott. Elfelejtette azt az apró tényt, hogy mind a romulán mind a klingon hajók el vannak látva álcázó pajzsokkal. A hajónk álcázópajzsa egy véletlen meghibásodás miatt már jóval előtte aktivizálódott. És mivel a vezérlőrendszere tönkrement a legénység nem tudta lekapcsolni azt.
- Véletlenül mi! – jegyezte meg Ke’Bokk parancsnok inkább csak magának, mint sem a jelen lévőknek...
Hozzászólások
Anna69 ·
Sziasztok! Keresek egy férfit egy kellemes találkozóra. Részletek a honlapon -> www.teensfk.site

Materdoloroza ·
Jól látom? Pásztó? Ott születtem. Üdv a Földön utazó!

Miriam ·
Mint sci-fi egész érdekes. A meseszövés jó. Amit talán tanácsként mondhatok, próbálj valami figyelemfelkeltő motívumot beírni történetbe. Ez lehet akár a humor, akár érzelmi motívumok, akár valami konfliktus vagy társadalomrajz. Ez olyan, mint a jó fűszer az ételben. Ettől válik a jó alapanyag igazán élvezhetővő. És persze arról sem feledkezzünk meg, hogy a ’Történtek’ alapvetően egy erotikus oldal (hogy finoman fogalmazzak).
Apropó: érdekelne a véleményed az itt publikált műveimről, pl. az Istenes Balambérről, az Oklahoma storyról, vagy a Jószolgálatról. Megteszed, hogy elolvasod?

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: