Történetek

Boldogan ültem be a kocsiba. Végre megkaptam a jogosítványomat és egyedül vezethetek. Évek óta készültem erre az útra, de mindig féltem levizsgázni. Most végre sikerült. Indítok. Minden megy, mint a karikacsapás. A kocsi elindult, ja, az index, most már úton vagyok.

Tét nélkül nagyon uncsi a játék!

Ki mondta, hogy a jó tündérek csak nőből lehetnek? Nos, ez óriási tévedés! A fiúk éppen olyan jól tündérkednek, ha nem jobban. Ebből kiderülhet számodra, hogy ez egy mese. Ha nem ilyenre vágysz, kérlek, lapozz.

Ez egy játék részemről a szavakkal. Mintha férfi lennék... Ez esetben a férjem helyébe képzelve magam. Talán így mesélné el ő, egy álmát.

Olyan jó, amikor otthon vagyunk. Igaz Gábor az öcsém mindig nyűgösködik és vele sokat kell foglalkozni, de Anya valahogy mindig úgy csinálja, hogy olyan mintha játszanánk. Apa sokat dolgozik, de mikor ő is hazajön akkor nagy a hangzavar nálunk.

Jill (vajon tényleg ez a neve?) halkan beszél és azt mondja, ideje elkezdeni. Mögém sétál és a ruhámon keresztül megsimogatja a vállaimat, a mellem felső részét és a mellbimbóimat. Azután a lényegre térve nagyon lassan lehúzza cipzáramat és lecsúsztatja a ruhámat a vállamról. A kezét a fenekemre és a combomra csúsztatja, mielőtt elengedne. Az érintés hatására egy kicsit megrándultam és arra számítottam hogy kioldja és eltávolítja a melltartómat, de semmi mást nem vett le.

A "Paradise City" egy rock kocsma Alabama államban, a Mobile folyó árterének lagúnái közelében, ahol érdekes mesék születnek.

Anna és Dani szerelmének története.

Semmit nem várok érte, ha teszik had olvassa a közönség! Ha valami nem jó, formáld át.

Mivel Franket elszólítja a kötelesség, így Soton hétköznapjaiba nyerhetünk betekintést