Újabb szösszenetek

Jill maga volt a megtestesült ártatlan csinosság ahogy Mike háza felé közeledett. Odaérve kopogtatott, de nem kapott választ. Kinyitotta az ajtót az extra kulccsal, amit a fiútól kapott és belépett. Mike nem volt otthon. A lány leült a kanapéra és körülnézett. A pillantása Mike számítógépére esett. “Ez is megteszi időtöltésnek”-gondolta.
Bekapcsolta a gépet és fotókat kezdett keresgélni remélve hogy olyanokat talál, amik felidézik az együtt töltött idők emlékeit. Az egyik mappa neve egyszerűen “fotók” volt. Elmosolyodott és kinyitotta. A mosolya gyorsan lehervadt. Egyáltalán nem olyan képek voltak mint amikre számított.
Az első egy rajz volt és egy telt keblű nőt ábrázolt, akit éppen lefejeztek. A második egy manipulált kép volt. Egy modell fotóját alakították át úgy, hogy a feje a földön heverjen, a nyakcsonkjából pedig spricceljen a vér.
Jill szeme tágra nyílt ahogy átlapozta a mappa képeit. Mindegyiken nők vesztették el a fejüket, többnyire erősen szexuális környezetben. Sokok meztelen volt, némelyik szexelt a halála közben -a guilotine-on fekve a hóhérát szopta vagy orgazmus közben fejezték le dróttal. Mike-nak ezek szerint titka volt - nők lefejezéséről fantáziált. Észrevett egy szöveges dokumentumot is a képek között. Megnyitotta. Egy történet volt, amit Mike írt. A lány leesett állal olvasta végig: Mike volt a főszereplő és a történet arról szólt, hogyan vágja le Jill fejét.
A lány meghallotta a bejárati ajtó nyitódását. Gyorsan bezárta az ablakokat és felugrott a székből. Zakatoló szívvel Mike felé fordult amikor az belépett. “Olyan édesnek és ártatlannak tűnik...hogy izgathatja ilyesmi?” -töprengett a lány.
-Helló! Nem számítottam rád. -mondta a fiú vidáman.
Azután a mosolya megszűnt amikor észrevette hogy Jill bekapcsolta a számítógépét.
-Használtad a gépet? -kérdezte.
Mielőtt Jill válaszolni tudott volna, tudatosult benne valami. Fel volt izgulva. Szinte elviselhetetlenül fel volt izgulva. Tűzbe hozta annak gondolata, hogy végképp kiszolgáltatja magát a barátjának. Széles mosollyal a szerelméhez lépett és kezeit annak vállára téve a szemébe nézett. Ki akarta mondani. Ki kellett mondania.
-Mike… megteheted velem...ha akarod…
A fiú néma maradt. A lány folytatta:
-Láttam a fotóidat a gépen. Tudom a titkodat. És szeretném hogy tudd: felizgat.
Mike átölelte és azt mondta:
-Tényleg belemennél?
-A tied vagyok szerelmem.
-Már régóta el akartam mondani, de féltem a reakciódtól.
-Nem kellett volna. Örülök hogy a barátom ilyen messzire hajlandó elmenni a szexuális életében. Sok fiúnak lehet hozzád hasonló fétise, csak elfojtják félve attól hogy a barátnőjük helyteleníti. Ahelyett hogy őszinték lennének magukhoz és a társukhoz.
-Igazi mazochista vagy. -mondta mosolyogva a fiú.
Jill visszamosolygott:
-Ha így akarod megfogalmazni, akkor az vagyok. De nem annyira, hogy próbálkozásokat elviseljek. Egyetlen csapással kell boldogulnod!
Mike kiszabadította lüktető hímvesszőjét. Jill értette a jelzést. Letérdelt és a szájába vette.
Napokig beszéltek róla, gondosan tervezgettek, a fiú pedig gyakorolt. A kitűzött nap reggelén korán keltek. Mike néhány szükséges eszközt gyűjtött a hátizsákjába és hűtőtáskába innivalót pakolt. Jill piknik ebédet csomagolt és szintén berakott néhány számára szükséges dolgot a hátizsákjába. Amikor elkészültek, elindultak a kis farm mögötti erdős hegyekbe. Hosszú út volt és lassan haladtak hogy gyönyörködhessenek a tájban, de valamivel dél után a tervek szerint elérték a kívánt helyet. Leültek pihenni, majd megebédeltek. Egy kicsit el is szunnyadtak az evés után. Felébredve Jill a fiú fölé hajolt, gyors csókot nyomott az ajkára és elkezdte vetkőztetni a párját. Mike hasonlóan reagált, így nemsokára mindketten meztelenül feküdtek egymáson és versenyeztek hogy ki tudja hamarabb kielégíteni a másikat a szájával.
Mint rendszerint, Mike vesztett. A lány elmosolyodott majd felállt. A fiúra kacsintott és hátizsákját felkapva elindult egy közeli patak felé. Mike felöltözött és nekilátott a terv rá eső részének végrehajtásához. Pár lépésnyire az erdőben megtalálta amit keresett: egy öreg fa kettétörve kidőlt és most pár lábnyira a talaj felett feküdt keresztben a tönk és egy földkupac között, amin estében megakadt. A fiú szépen egymás mellé kipakolta a magával hozott eszközöket. Egy plédet, egy kis fűzfavessző kosarat, egy fenőkövet és a gondosan kiválasztott kézzel kovácsolt fejszét. A kidőlt fa mellé leterítette a plédet, a kosárkát pedig a törzs másik oldalára helyezte. Azután fogta a fenőkövet és fatörzsre ülve a fejsze élezésébe kezdett. Hosszú percekig dolgozott, amíg elégedett nem lett az eredménnyel.
Jill visszatért a felkészüléséből. A gyalogláshoz felvett régi farmer és póló helyett most könnyű, krémszínű nyári ruhát viselt. Mezítláb volt és a haját laza kontyba fogta össze a feje tetején. A szemében vágyakozás csillogott miközben gyors léptekkel közeledett. A fiúhoz érve megpördült maga körül és jóváhagyásra váróan nézett. Mike elmosolyodott és megpuszilta, majd a kidőlt fatörzs felé biccentett. Várt amíg a lány a törzs mellé lépett és ráhajolt úgy, hogy a hasa támaszkodott a fán. Ezután mögé térdelt és a ruhát felemelve felfedte a feszes popsit és a simára borotvált puncit. Előbb az ujjaival simogatta a duzzadt csiklót, majd nyelvével kényeztette a legérzékenyebb részt. Jill felnyögött és zihálni kezdve újra meg újra hátralökte a csípőjét. Mike felállt, letolta a nadrágját és az alsónadrágját majd merev hímvesszőjét a lány puncijához dörzsölve újabb nyögést váltott ki Jill-ből. Egyetlen erőteljes lökéssel csúszott be amit meglepett sikkantás fogadott. Előre hajolva megcsókolta a lány tarkóját, majd megfogta a derekát. Jill elégedett sóhajjal elernyedt és hagyta hogy a fiú dugja. A lélegzetvétele hamarosan gyorsabb lett és a teste megfeszült. Az orgazmusához közeledve nyüszíteni kezdett, Mike pedig gyorsított a tempóján. A lány felkiáltott és vadul elélvezett. Az orgazmusa alatt a fiú folytatta a dugását, majd lassított és megállt. Újra megcsókolta a lány nyakát, amire Jill mély sóhajjal reagált. Mike elengedte és hátralépett. A lány elnevette magát és a fatörzsről lecsúszva a leterített plédre ült. A fiú kézbe vette a fejszét és elfoglalta a helyét a törzs mellett. Jill eközben levetkőzött, majd térdelve előrehajolt úgy, hogy ezúttal a nyaka feküdt fel a törzsre. A fejét oldalra fordította hogy láthassa szerelmét. Kacsintott és csókot küldött a fiúnak. Azután összekulcsolta a kezeit a háta mögött és bólintással jelezte hogy készen áll. Becsukta a szemét és arcát -amin továbbra is ott ült egy kis mosoly- lefelé, a kosár felé fordította. Mike nagy levegőt vett, felemelte a fejszét és célzott. Teljes erővel lecsapott a vékony nyakra. A szorgalmas gyakorlás meghozta az eredményét. A puffanás szinte visszhangzott a csendes erdőben. Az idő lelassult és a fiú a következő néhány másodperc minden részletét megfigyelhette. Jill szemei kinyíltak és egyszer pislogtak ahogy a fej szabaddá vált a testtől. A haj libegve követte a leszelt fejet esés közben. A fej majdnem elhibázta a kosarat. Annak peremére érkezett, de befelé esett és halk puffanással állt meg a fűzfakosár alján. A fej nélküli meztelen test elernyedve oldalra dőlt. A nyak csonkjából kilövellő vért mohón szívta fel az erdő talaja. Mike letette a fejszét és kiemelte a fejet. Az elégedett mosoly még mindig ott ült Jill arcán.

********************************************************************
***********
2    .    2    .    2    .    2    .    2    .    2
***********
********************************************************************

Sarah szíve gyorsan vert. Duzzadt kebleit csak egy vékony pamutlepel takarta, ami kemény, rózsaszín mellbimbóihoz nyomódott. A mögötte álló két idősebb nő megfogta a karját miközben bevezették a kőkörbe, de csak azért, hogy támogassák ha megbotlana vagy a lábai elgyengülnének és nem azért hogy megakadályozzák a menekülésben. Végül is erről álmodott és már két éve készült a mai napra, amióta nem sokkal születésnapja előtt a druidák kiválasztották és maguk közé véve megtanították neki, milyen fontos szerepet fog játszani a falu életében és jövőbeli boldogulásában.
Természetesen nem ő volt az egyetlen lány a druidák gondozásában. Mindig hárman voltak, kivéve az évi Nagy Szertartást követő két napot, amikor ketten lesznek. A két lány -akik majd követni fogják- előre ment és szirmokkal szórta be útját, mintha az esküvőjére tartana és nem egy egészen más rituálé várt volna rá. Egy év múlva ezen a napon Martha fogja megtenni ezt az utolsó sétát. Az ő útját Elizabeth és az a lány díszíti majd akit az ünneplés végén kiválasztanak, hogy ismét összeállítsák a triót. Sarah-hoz hasonlóan mindkét lány szőke hajú és gyönyörű volt. Akár testvéreknek is vélhették volna őket, de Elizabeth szeme szürke volt mint a kora esti égbolt, Martha szeme a tenger kékjét idézte, Sarah szemének zöldje pedig a friss fűre emlékeztetett.
A faluban egyetlen lányt sem érhetett nagyobb megtiszteltetés, mint az hogy kiválasztják a Nagy Ünnepségre, és Sarah keble dagadt a büszkeségtől. Amikor pedig arra gondolt, hogy mi fog történni, testének más részein is izgalmat érzett. A falu többi lakója - minden férfi, nő és gyermek- a kőkör belsejében sorakozott fáklyákkal a kezében, amelyek meleg, narancssárga fénnyel világították meg a dombtetőn található ősi szent helyet. A fesztivál első estéje volt és éjfélhez közeledett az idő. Sarah rendkívül élvezte a napot…. nem utolsósorban azért, mert tudta mi lesz a vége. Egész nap ő ülhetett ült a fából készült trónon a mezőn, miközben a többi falu lakója táncolt és lakomázott. Természetesen ő kapta az első és legjobb falatokat, mint a falu tiszteletbeli királynője. Most pedig eljött amire várt. Még két napig tart az ünnepség, amely Martha megkoronázásával és egy új lány kiválasztásával zárul. De most Sarah volt a királynő és ez volt az ő nagy pillanata.
A falusiak halk, kántáló dalt énekeltek miközben besétált a körbe és az oltárhoz közeledett, amely körül a hét druida belső kört alkotott. A többiek zöldjétől elütő vörös köntöséről könnyen azonosítható vezetőjük egy hosszú pengéjű vaskést tartott a kezében. Bár az éneklésben nem volt szünet, Sarah tudatában volt az izgalom és a várakozás morajának, amikor két kísérője elengedte a karját. A két fiatalabb lány levette róla a ruháját, ami igazából alig volt több, mint egy hosszú, vékony pamutcsík, amit lazán tekertek fiatal testére. Meztelenül tette meg az utolsó néhány lépést az oltár felé a falu lakói előtt.
Az oltárt -amely az év többi napján olyan csupasz volt, mint most maga Sarah- virágszirmokkal díszítették és egy kis falépcsőt is állítottak mellé, hogy a lány kecsesen tudjon rá felmászni. Amikor a meztelen lány rátette lábát a lépcsőre, két druida lépett előre hogy felsegítse. Néhány pillanattal később Sarah azon kapta magát, hogy édes illatú szirmokból készült ágyán fekszik, ahonnan soha nem kel majd fel.
Nem voltak láncok vagy kötelek – ez nem kivégzés volt, hanem egy nagyon is készséges alany feláldozása. Sarah megpróbált nyugodtan feküdni, de a szíve vadul vert, a mellkasa pedig szaporán emelkedett és süllyedt mély, gyors lélegzeteivel. Az ágyéka szinte lángolt és nagyon vágyott arra, hogy meglehetősen tapasztalt ujjaival a combjai közé nyúljon, de tudta hogy most nem szabad. Ehelyett karjait az oldala mellett elnyújtva jól nevelten feküdt, miközben testének minden egyes idegszála égett az izgalomtól. A kántálás egyre sürgetőbbé vált és a fáklyát hordozó falusiak köre egyre szűkült. A belső kört alkotó zöld köpenyes druidák megfogták egymás kezét a piros köpenyes vezetőjük és természetesen az oltáron fekvő meztelen lány körül. Sarah tudta hogy a lányok többsége az utolsó pillanataiban lehunyja a szemét, de ő egyetlen dolgot sem akart kihagyni. Mellkasa megremegett, ahogy a lélegzete még nehezebbé vált – ha meg lehet élni az orgazmust anélkül, hogy ténylegesen megérintené magát, akkor tudta hogy csak hajszálnyira lehet tőle.
Hirtelen abbamaradt a kántálás. A fődruida magasan Sarah fölé emelte a kését és egy imát vagy varázsigét mondott egy ősi nyelven, amelyet rajtuk kívül más nem értett, majd mindkét karja erejével lecsapott és mélyen a mellkasába döfve átszúrta a lány szívét. Sarah felnyögött és teste görcsbe rándult, ahogy a szertartási kés a mellkasába fúródott. A fájdalom egy pillanatig hevesen égette, de szinte azonnal átadta helyét egyfajta eufóriának, amely erősebb volt, mint bármely orgazmus amelyet viszonylag rövid életében valaha is átélt. Ahogy kihúzták a kést és vére megfestette a szirmokat amelyeken feküdt, az arcán elégedett mosoly terült szét. Sorsa beteljesedett és nem is lehetett volna boldogabb. Légzése lassan leállt. Elment és áldozata biztosította, hogy a falu egy újabb évig virágozzon. 

********************************************************************
***********
3    .    3    .    3    .    3    .    3    .    3
***********
********************************************************************

Taylor az ágyán fekve ujjazta magát miközben a Bon Appetit magazin középső lapjait elfoglaló fotót nézte. A képen egy nő feküdt arccal lefelé egy tepsiben összekötözött kezekkel és lábakkal. A bőre valamilyen szósztól csillogott. A fotó hátulról készült és a modell arca takarásban volt, így a lány könnyen el tudta képzelni hogy a mostohaanyja van előkészítve sütésre. Elképzelte ahogy olajat dörzsöl annak a ribanc Madison-nak a combjaira és marokszám nyomja a tölteléket a puncijába. Ohh..igen... ez jó lenne... Utána a sütőbe csúsztatja majd feltálalja az apjának. 
Ming –apja második felesége- érdekes módon nem volt ellenére mint mostohaanya. Ahh..a kedves Ming... az első nő volt akivel Taylor ágyba bújt és a lány ezért örökre a szívébe zárta. Ming vásárolt egy felcsatolható műpéniszt és megtanította a szopásra, a mélytorkozásra, önmaga elengedésére és az análszex élvezetére.
Azután jött Madison. A lány nem tudta pontosan hogyan is ismerkedtek meg. Az apja hazatért egy üzleti útról és a sarkában ott volt a telt keblű szőke. Taylor először arra gondolt hogy Madison nemsokára nyárson lesz... de egy este visszajöttek egy vacsoráról és Madison ujján gyémántgyűrű csillogott. 
Kiűzte a rémes pillanat emlékét fejéből és újra a sült Madison-ra koncentrált. Ő az asztalnál ül, Ming az asztal alatt kényezteti az apját aki éppen szel a ribanc barnára sült combjából... Az elélvezés határán volt amikor nyílt a szobája ajtaja. 
-Kopp, kopp... -mondta egy hang és a kéjes pillanat oda volt. 
-Helló! Mi ez? Ohhh... Bon Appetit! Arra gondolsz milyen ínycsiklandóan néznél ki? -kérdezte a szobába lépő Madison és játékosan megszorította Taylor keblét. 
-Csak a fő fotót néztem...- sóhajtotta Taylor, majd felült és tisztára nyalta az ujjait. Miért nem tud Madison a saját szobájában maradni? 
-Semmi rossz nincs abban... -mondta Madison. Leült az ágy szélére, megpaskolta a combját és folytatta: 
-Gyere, ülj ide! 
Taylor fáradtan felemelkedett és a nő ölébe ült. Vonakodva hagyta hogy a mostohaanyja az egyik kezével átkarolja a vállát. Nem csak a személyes ellenszenv volt az egyetlen probléma. Taylor vékony és alig öt láb magas lány volt. Madison legalább tizenöt centit és három mellbőség fokozatnyit vert rá. Az ölében ülve úgy érezte magát mint egy kislány, noha csak szűk öt év korkülönbség volt köztük. 
Madison lehúzta a ruhája egyik felét, megfogta a szabaddá váló keblét és felkínálta Taylor-nak. A lány ezt már kevésbé vonakodva fogadta. Madison-t legalább az ízéért nem lehetett hibáztatni. Meleg, zamatos tej indult meg a bimbóból ahogy a lány szopni kezdte. Madison az egyik ujját a lány hüvelyébe csúsztatta és azt mondta: 
-Nem sok időt töltünk együtt... A lánybúcsúztatóm estéje... az édeshármas az apáddal a születésnapodon...és ennyi. Csak szeretném hogy tudd: nem kell maszturbálnod. Szívesen gondoskodok a vágyaidról... 
A beszéde közben hüvelykujjával lassan körbe-körbe simogatta a lány csiklóját. Taylor nem válaszolt, csak hagyta hogy a mostohaanyja kárpótolja a tönkretett orgazmusért. Amikor elélvezett felkiáltott, megremegett majd elernyedt. Madison hagyta hogy térdelő helyzetben a lábai közé csússzon. A nő hanyatt feküdt, felhúzta a ruhája alját és a combjai közé nyomta Taylor arcát. 
Ahogy magához tért, Taylor nyalni és szopogatni kezdett. Ki nem állhatta ugyan a nőt, de csak így érezhette nyersen a punciját, mert az apja biztosan megsütötte volna. Ming jól kitanította a lányt, Madison pedig felizgult már a szoptatástól, így a nő gyorsan elélvezett.
Felhúzta Taylor-t a padlóról és újra magához szorítva azt nyögte: 
-Ez csodás volt... de nem ezért jöttem fel. Csak elterelte a gondolataimat a látványod az ágyon. Ugye tudod hogy ma van az első házassági évfordulónk apáddal? 
A lány bólintott és közben azt kívánta hogy a nő engedje már el. A mostohaanyja duzzadt keblei olyanok voltak mint a párnák és képtelen volt megállni hogy a sajátjaihoz hasonlítsa őket. Ming is telt volt. Az apja talán pont ezért választotta Madison-t? 
-Nos... mivel ez egy különleges nap, úgy döntöttünk hogy különleges vacsorával ünnepeljük meg. Apád hozzájárult ahhoz hogy téged készítsünk el. Szeretnéd ha azt a receptet használnánk mint a magazinbeli lánynál? 
Taylor megdöbbent. Nem így kellene történnie! Remélte hogy megéri hogy megházasodhasson valakivel. 
-Nekem mindegy... -motyogta. 
-Az jó, mert nem igazán vagy olyan testalkatú mint a modell, úgyhogy a sütő nem neked való. Arra gondoltam hogy grillezve jól mutatnál. Mit szólsz hozzá? 
-Oké.... De beszélhetnék előbb apával? -kérdezte a lány. 
-Személyesen nem, mert szeretném ha elkészülnél mire este hazaér, de felhívhatod. 
-Felhívom. 
-Nagyszerű! Addig megyek és előkészítem a konyhában a dolgokat. Ha végeztél gyere le! 
Taylor bólintott. Madison felállt, megigazította a ruháját és távozott. A lány a telefonjáért nyúlt. Abban reménykedett hogy az apja mégsem egyezett bele, de ha Madison nem tiltakozott a telefonálás ellen, akkor valószínűleg nem hazudott. 
-Helló kicsim! -köszöntötte az apja mély, rekedtes hangon. 
-Helló apa! Mit csinálsz? -kérdezte a lány. 
-Betanítom az új titkárnőt. -felelte a férfi egy nyögés kíséretében. A háttérből halk nyögés hallatszott. 
-Mi történt az előzővel? 
-Üzleti ebéd... Madison beszélt az évfordulós vacsoráról? 
-Arról hogy engem szeretnétek feltálalni? -kérdezte Taylor ‘nem’ válaszban reménykedve. 
-Pontosan! Madison grillezésre gondolt. Van kifogásod? 
-A grillezés jó... Azt hiszem jobb ha most megyek is. Sok sikert a titkárnőddel! Szeretlek! 
-Én is téged hercegnőm! Már nagyon várom a vacsorát! -mondta az apa és bontotta a vonalat. 
Taylor letette a telefonját és a konyhába ment, ahol Madison kavargatott valamit egy edényben. A mostohaanyja felé fordult és azt mondta: 
-Pont most végeztem a szósz elkészítésével. Gyere, ülj ide...felteszem rád a gallért. 
A lány engedelmeskedett. A gallér vaskos, nehéz tárgy volt, hiszen elég erőt kellett produkálnia ahhoz hogy levágja a fejét, amikor eljön az idő. 
-Jó kislány vagy! Ez meg is van... Feküdj a grillre hogy lekötözhesselek! 
Taylor végighasalt a grillezőn. A rács vékony rudak helyett szélesebbekből állt, amik ráadásul kissé ívesen meg is hajlottak hogy kényelmesebb legyen rajtuk feküdni. A lány kinyújtotta a karjait és lábait, hogy Madison a bokáira és csuklóira tehesse a bilincseket. Amikor Taylor biztosan le volt kötve, a mostohaanyja szoros kontyba összefogta a lány hosszú barna haját, majd elkezdte bekenni a szósszal a testét. Taylor remegett, mert a grill még nem volt bekapcsolva és a szósz hideg volt. Az illata viszont mennyei volt...méz és fűszerek keveréke. 
- Tudom hogy ez unalmas... Kapcsoljak be valami zenét? -kérdezte Madison. 
-Rendben! 
Madison megnyomott egy gombot az eszközön és vidám szerelmes dal szólalt meg. A nő keze gyorsabban kezdett mozogni a zene ütemére. Amikor végzett a test bekenésével, újabb gombot nyomott meg. A bilincsek szorosra feszültek, Taylor-t egy mechanizmus a levegőbe emelte, megfordította majd arccal felfelé visszaengedte a grillrácsra. Madison bekapcsolta a fűtést és elővett egy tölcsért a hozzá erősített hosszú csővel. Mivel a bilincsek szétnyitva tartották Taylor lábait, nem volt nehéz a combok között lenyúlva a lány popsijába nyomni a cső végét. 
-Szólj ha kezdene túl meleg lenni! Töltök beléd egy kis vodkát... Ananász- vagy narancslét kérsz hozzá? -kérdezte a nő. 
-Ananászt. 
-Jó választás. Igazán finom falat leszel! -mondta Madison, majd újra kézbe vette a szósz felhordására szolgáló ecsetet. 
Taylor még mindig fázott amikor Madison a karjain dolgozott. Az ecset érzete a keblein egy ideig elterelte a figyelmét a hőmérsékletről és mire a mostohaanyja a hasához ért, a grill kezdett bemelegedni. Madison különös figyelmet szentelt a lány nemi szervének. Benyomta a vaskos ecsetet a hüvelybe, majd kihúzta és a csiklót kenegette vele. Taylor kis híján elélvezett. Mire a combjai kerültek sorra a lány megérezte a sülni kezdő szósz illatát. 
-Összekeverem az italt... Ne feledj szólni ha túl forróvá kezd válni! -mondta Madison. 
Taylor bólintott, a nő pedig ellépett. Egyáltalán nem volt túl forró. Kifejezetten kellemes hőmérséklet volt és valószínűleg egy darabig így is marad. A grillsütő működése a ‘megfőzött béka’ elvet követte: kényelmesebb az alanynak ha a hőmérséklet lassan, alig észrevehetően emelkedik. 
A lány becsukta a szemét és a zenére figyelve relaxált. Csak annyi problémája volt, hogy Madison nem okozott neki orgazmust. A lábait széttárva tartották a bilincsek, így esélytelen volt bármilyen jó dörzsölődést elérni. Maradt a popsijában levő csőre szorítás, de ezzel csak az elélvezés határán tudta magát tartani, a határon nem tudott átbillenni. Próbálkozott erősebben és gyorsabban.... de nem segített. Madison egy nagy üveg itallal tért vissza. 
-Mehet?- kérdezte. 
Taylor bólintott és tovább folytatta a szorításokat. A mostohaanyja a tölcsérhez emelte az üveget és beleöntötte a tartalmát. A lány az alatta levő forró fém ellenére megremegett ahogy a hideg alkohol belefolyt. Pár perccel később a világ kezdett előtte homályossá válni és szétesni. 
-Elájultál vagy csak ittas lettél? Bár végülis nem számít... -mondta Madison majd elfordította a gallér elején levő kulcsot. 
Taylor nem érzett fájdalmat, csak egyféle lélegzetelállító könnyedséget amikor Madison felemelte a fejét a sütőről. Halványan mintha még érezte volna a mostohaanyja csókoló ajkait...azután minden elsötétedett. 
Madison egy tartóra tette a lány fejét. Kiengedte a kontyot és visszafésülte a hajat a korábbi állapotára. Utána hagyta sülni a húst és a szobájába vonult felkészülni a vacsorára. Amikor végzett, visszament a konyhába. A terjengő illat alapján szépen sült a hús és ezt egy villával döfködés is megerősítette. Kihúzta a csövet a mostohalánya popsijából majd visszafordította a hasára a testet hogy egyenletesen átsüljön. Azután töltött magának a maradék vodkából. 
Három pohárral később a férje hívta telefonon és jelezte hogy úton van hazafelé. Taylor ízletesnek bizonyult. Igaz volt a mondás, miszerint a legédesebb hús a csonthoz közeli. A vacsora maradványainak eltakarítása után felmentek a hálószobába hogy tovább ünnepeljenek. A nő hamarosan hason fekve, hátrakötözött kézzel találta magát miközben egy hímvessző járt könyörtelenül a fenekében. Újabb paradicsomi pillanat.

********************************************************************
***********
4    .    4    .    4    .    4    .    4    .    4
***********
********************************************************************

Hadd mondjak el egy történetet!
Lehet, hogy ez a gondolat elborzasztja a köztünk lévő felvilágosultabbakat, de valóban vannak olyan elszigetelt vidéki közösségek, amelyek még mindig pogány szertartásokat folytatnak minden aratási időszak előtt. Jómagam is tanúja voltam egy ilyen eseménynek, sok évvel ezelőtt. Ó, de még mindig olyan frissen és olyan részletesen emlékszem rá, mintha csak tegnap történt volna.
Ezt a falut -amelyet nem nevezek meg- a nyár folyamán nagyon komoly szárazság sújtotta. A vének tanácskoztak és mindannyian úgy vélték, hogy a helyzet elég súlyos ahhoz, hogy az éves őszi áldozati ünnepséghez emberi életet is hozzátegyenek. Erre ritkán került sor náluk, kivéve a legsúlyosabb vészhelyzeteket. Az legidősebbek közül csak hárman láttak valaha is emberáldozatot.
Ez az áldozati esemény szokatlan volt abban, hogy egy fiatal fiú halálát követelte meg, ellentétben a többi hasonló szertartással, ahol szűz leányokat használtak. A falu öregjei úgy választották ki áldozatukat, hogy a faluban élő összes kamasz fiú nevét felírták egy-egy pergamendarabra, ezeket beledobták egy agyagedénybe, majd a legidősebb közülük kisorsolta a szerencsétlen nyertest.
A fiút kirángatták az ágyból és megkötözték, miközben a szülei hiába zokogtak és könyörögtek kegyelemért. Akkoriban vándor voltam és az áldozás napján éppen a faluban jártam. Morbid kíváncsiságból megálltam megfigyelni.
A fiú csak egy ágyékkötőbe volt öltözve és csupasz testfelületét valamilyen olajjal dörzsölték be. Olyan fiús módon egészen jóképű volt. Sovány testalkatú; izmos, cserzett alkarja és lábai kontrasztban voltak a sápadt, krémes bőrével. Egy gazdálkodó fiának véltem, amit megerősített az egyik falubeli, aki azt mondta, hogy a fiú a legfiatalabb a négy közül, abban a családban, ami a helyi folyó torkolatához közeli földet művelte. 
A falu főterén egy oszlophoz kötözték, edényt tettek elé és rengeteg hússal és péksüteménnyel etették, amikből kötelességtudóan harapott. Ahogy az ünnepség véget ért és a nap estébe fordult, a falu főnöke bejelentette az áldozás kezdetét. Szinte egyszerre borult néma csendbe a falu. Egy vonzó idősebb nő, akiről később azt mondták, hogy a falu papnője, odament a fiúhoz. Nem viselt mást, csak egy fátyolt az arcán, gömbölyded alakját mindenki láthatta. A kezében egy korsó volt. Ujját belemártotta az edénybe és kikanalazott belőle valami zöldes pépet, amit erőteljesen belenyomott a fiú ellenálló ajkaiba. A fiú szája végül kinyílt, és lenyelte az anyagot. Néhány perc múlva zihálni kezdett, az arca kipirult és izzadt. A falu lakói halk kántálásba kezdtek. 
Bizonytalanul visszanéztem a fiúra és egy nagy dudort vettem észre az ágyékkötője elején. A zöld pép afrodiziákum volt és elképesztően működött. A fiú hímtagja olyan magasra emelkedett, hogy szinte szétrepedtek az ágyékkötője varratai. A papnő letérdelt mellé és gyengéden lehúzva róla a textilt a világ elé tárta az erekcióját. Megragadta a fiú farkát és  masszírozni kezdte. Óvatos, precíz mozdulatokkal előre-hátra rángatta a fitymáját. A fiú felnyögött és zihált. Ahogy közeledett a csúcsponthoz a papnő megnövelte a masszázs sebességét. A fiú végül elélvezett és vastag, fehér spermalöketek zuhantak az előtte helyezett agyagedénybe.
A kiválasztott kimerülten felsóhajtott. Nem vette észre a a kis íves kést tartó papnőt, amíg a penge a torkánál nem volt. Mielőtt lehetősége lett volna kiáltani, a penge balról jobbra felnyitotta a nyakát. A vágás mély volt és a papnő hátrahúzta a fiú fejét, hogy a falubeliek és én lássuk mindkét artériát, a nyelőcsövet és a csigolyákból egy csipetnyit.
A falusiak abbahagyták a kántálást és csak nézték, ahogy a fiatal legény vonaglott és gurgulázott, miközben friss, forró vér fröccsent végig csupasz mellkasán és törzsén. Lábai és karjai a kötelékeit rángatták, az ujjai vadul görbültek, ahogy vérzett, mint egy disznó a vágóhídon. A papnő felemelte az edényt és úgy tette, hogy elkapja a ritmikusan kilövellő vért. Hosszú időnek tűnt, de csak egy perc lehetett, mire a fiú teste élettelenül elernyedt.
A papnő a vér és sperma keverékét beleöntötte a kifejezetten erre az eseményre készült faragott faedénybe, majd áhítattal a magasba emelte. Isteneik a fiatal fiú lelkén és halandó nedvein lakmároztak és cserébe a falu később bőséges termésben részesült.
A falusiak némán csoszogtak el a fiú lassan kihűlő teteme mellett. Elhaladva mindegyik megborzolta a haját és egy imát mormolt. Odamentem a testhez és megálltam előtte. A fesztiválra gondoltam. Egy fiatal fiú életet adó magját és vérét adta a szántóföldeknek… ennek végülis volt valami torz értelme. Felemeltem a fejét. Barna szeme tágra nyílt, állkapcsa ernyedt volt. Alvadt vér borította az állát és az orrát. A szemeket gyakran nevezik a lélek kapujának. Belenéztem azokba a szemekbe és ürességet láttam. Személyiségének, emlékeinek nyoma sem maradt, csak a halál üres tekintete maradt.
A papnő meglátogatott másnap reggel, amikor indulni készültem. Adott nekem egy kis üvegcsét vöröses folyadékkal. “Ajándék az isteneinktől. Talán életet ad egy nap.” – mondta. Még mindig megvan valahol az a fiola az évek során összegyűjtött apró kacatjaim között.

********************************************************************
***********
5    .    5    .    5    .    5    .    5    .    5
***********
********************************************************************

A Lambert Circle teljesen elhagyatott volt, utolsó lakói 1992-ben hagyták el ezt a kis külvárosi utcát. A zsákutcát körülvevő tíz ház mind romokban állt. A szomszédos negyedekben a gyerekek a régi házakban élő szellemekről, vámpírokról és más szörnyetegekről meséltek.
2021 tavaszán mégis három, húszas éveiben járó nő jött ott össze. Egy vörös, kétszintes ház emeleti hálószobájának porral borított padlóján álltak félkörben, teljesen meztelenül alig harminc perccel éjfél után. A szoba üres volt, leszámítva a pókhálóval borított régi televíziót. A keményfa padlót szürke porréteg fedte és egy nagy, üveg nélküli ablak nézett a járdára és az utcára. Egyetlen fényforrásként a külső utcai lámpák szolgáltak. Egyik lány sem lepődött volna meg, ha egy vámpír feltévedt volna az alagsorból. Persze nem mintha számított volna. Nem tervezték élve elhagyni a házat. Az ablak előtt rögtönzött akasztófa állt – két függőleges gerenda a falakhoz szögezve, és egy nagy keresztgerenda közöttük. Az ablak előtt három kötél lógott le, alattuk három zsámoly állt. A lányok késő esténként többször fordulva osontak be és építették meg a szerkezetet.
– Ki áll készen a kezdésre?
Miranda -egy szőke, masnival és frufruval, amely eltakarta tengerkék szemeit- kinyitotta jobb kezét, benne hat dobókockával.
-Én igen!
Alicia – vállig érő hajjal, rózsaszín frufruval és mogyoróbarna szemekkel – elvett két kockát.
-Én is benne vagyok!
Miranda átadott egy második pár dobókockát Jasmine-nek -egy félig koreai lánynak, gesztenyebarna, csípőig érő copffal és barna szemekkel.
-Akkor még egyszer! A győztes minden körben az lesz, aki a legmagasabb értéket dobja. Ő lesz felakasztva.  Az első kör győztese mindkét vesztestől nyelves csókot kap mielőtt leesik, és nyalni fogják amíg lóg. A második kör győztese vagy csókot kap akasztás előtt, vagy lógás közben nyalják, de nem kaphatja meg mindkettőt.– nézett Miranda a másik két lányra.
– Az utolsó ember, aki a második kör után megmarad szintén lógni fog, igaz? – kérdezte Jasmine.
-Ó, igen, igen! Természetesen meg kell elégednie a maszturbálással, ha el akar élvezni előtte vagy közben.
-Világos! -bólintott egyszerre Jasmine és Alicia.
–Én dobok először.
Miranda eldobta a kockáit. Egy hatos és egy hármas összesen kilencet adott neki.
-Nem rossz, nem rossz!
Jasmine dobott: négy és kettő. 
–Hát nem én leszek az első. -mondta.
Alicia következett. 
-Meg is van a győztes. -mondta a két hatosát meglátva.
– Ideje lengeni! -lelkesedett Jasmine.
Alicia felállt és a zsámolyok felé indult, majd hátranézett. 
– Nem nyertem két csókot is?
Miranda lépett hozzá először. Átölelte Alicia-t és miközben Alicia hozzá hajolt puszit nyomott az arcára, orrára és szájára. Azután Miranda megfogta barátnője arcát és ajkaik összetapadtak. Nyelvüket egymásnak nyomták és a másik szájában forgatták őket. Egy idő után Miranda ajkaival végigsimította Alicia nyelvét, mielőtt finoman hátratolta a barátnőjét.
– Óóó… – nyögte Alicia.
– Sajnálom, de Jasmine-en a sor.
Miranda félrelépett, Jasmine pedig előre jött. Alicia átkarolta, kezét a tarkójára tette és magához húzta. Csókjuk nem a nyelvek tánca volt. Ehelyett felváltva átcsúsztatták nyelvüket egymás szájába és a másik lágyan szopogatta. Közel nyolc percig egymás ölelésében maradtak. Jasmine kezei közben Alicia haját borzolták, míg Alicia a hosszú copfot simogatta. Végül egyszerre szakítottak meg a csókjukat. Egy utolsó puszit adtak egymás arcára és eltávolodtak egymástól.
Alicia felmászott a középső zsámolyra. Miranda tartotta a hurkot amin Alicia átcsúsztatta a fejét.
– Megkaphatod a punciját, Jazzie! Én mindig is az aranyos kis melleit szerettem a legjobban. -közölte Miranda, Jasmine pedig bólintott.
Miranda belerúgott a kis székbe, Alicia pedig néhány centit leesett. 
-Augck!
Lábai vadul kapálóztak, szemei pedig elkerekedtek a rémülettől, ahogy a kötél megfeszült a nyaka körül. A szája ösztönösen levegőért nyílt, de csak szárazon öklendezett. Jasmine megragadta a csípőjét és gyorsan a borotvált puncijára tapasztotta ajkát. Nyalogatni kezdte Alicia csiklóját, miközben két ujja a nedves hüvelybe nyomult és lelkesen ujjazni kezdett. Alicia felnyögött és erőteljesebben vonaglott, miközben Miranda a törzsére vetette magát és együttes súlyukkal még jobban megfeszítette a kötelet. Miranda a szájába vette haldokló barátnője egyik keblét. Finoman megharapta, majd a nyelve hegyével simogatni kezdte a mellbimbót. Alicia tovább vergődött, de mozgása lágyabbá és ritmikusabbá vált, ahogy nyögni próbált. Megrándult, amikor Jasmine összeszorította a fogát a csiklóján és meghúzta.
Miranda és Jasmine érezte ahogy Alicia mozdulatai gyengülnek, miközben az utolsó orgazmusához közeledett. Jasmine még egy ujját bedugta, és mélyre tolta őket. Néhány pillanattal később Alicia rúgott egyet és a teste hevesen megremegett. Jasmine összerezzent, amikor Alicia elkezdett ejakulálni a szájába, de minden cseppet felszippantott. Amikor a nedvek elfogytak, Jasmine felállt. Álla csöpögött Alicia levétől, és nézte ahogy társnője teste tovább rángatózik. Miranda még időben húzódott félre ahhoz,  hogy láthassa ahogy Alicia húgycsövéből pisi folyik a padlóra.
– Él még? -kérdezte Jasmine megfogva Alicia rángatózó lábát, miközben a lógó testét nézte.
–Szerintem ezek már csak post mortem rángások. Gyerünk! Ideje a második körnek!
Miranda visszafordult és felvett két kockát.
–Oké! -felelte Jasmine és ő is felkapott kettőt.
–Te dobj először, hiszen utoljára én dobtam.
-Rendben!
Jasmine egy hatost és négyest dobott.
-Hmm. Lássuk, sikerül-e többet!
Miranda kockái gurultak: öt és kettő. Jasmine élesen levegőt vett.
– Úgy tűnik, te vagy a második forduló győztese.
-Igen.. Úgy tűnik.
Nagyot nyelt, amikor kimondta az utolsó szót.
– Félsz, igaz? Meggondoltad magad? – kérdezte Miranda.
Jasmine megrázta a fejét.
– Nem… még mindig benne vagyok. 
Alicia jobb oldalára sétált.
-Várj! Szeretnél egy csókot? -kérdezte Miranda.
-Inkább nyalj ki! Orgazmust szeretnék, mielőtt elmegyek.
Jasmine fellépett a zsámolyára és a nyakába tette a hurkot. Miranda odalépett hozzá.
– Szeretlek, Jazzie! -mondta.
-Én is szeretlek!
Jasmine a két kezével szív szimbólumot készített, közvetlenül azelőtt hogy Miranda kirúgta alóla a széket. Lezuhant és azonnal kapálózni kezdett. Miranda megragadta a combját és beledugta a nyelvét Jasmine puncijába. Nyalogatta a szaftos nőiségét, miközben széthúzta barátnője popsiját és a mutatóujját belenyomta ánuszába. Jasmine úrrá lett csapkodó karjain és kezét duzzadt melleire téve megdörzsölte ujjai között a mellbimbóit. Alig egy perc múlva elérte orgazmusát, de még mindig rugdosott, így Miranda tovább nyalogatta a punciját. Jasmine még egyszer elévezett, mielőtt eszméletét vesztette volna. Miranda harminc másodperccel később bukkant fel a combjai közül, miközben forró pisi folyama futott végig a lábán. Jasmine ott lógott a kilógó nyelvéről csöpögő nyállal, amit Miranda boldogan nyalt le.
"Én jövök. Pár perc múlva találkozunk kedveseim.” -gondolta a lány. Megpaskolta Jasmine hasát és az utolsó kötélhez lépett. Felmászott és bedugta a fejét a hurokba. Leugrott és jobb lábfejével hátrarúgta a széket, miközben a hurok összenyomta a légcsövét. Jobb mutatóujját bedugta a puncijába és maszturbálni kezdett. Másik kezével közben telt mellét simogatta és szorítgatta. Míg a mutatóujja a hüvelyébe hatolt, a hüvelykujjával a csiklóját dörzsölte. Nemsokára reszelős nyögések hangja töltötte meg a szobát. Amikor érezte hogy közeledik az orgazmusa, egy kicsit lelassított hogy megbizonyosodjon arról, hogy az elélvezés utófénye lesz az utolsó élménye. Percekkel később gyorsan gyengülni kezdett és minden erejét arra használta, hogy mindkét kezével erőteljesen izgassa a punciját. Néhány pillanattal később megérkezett a várva várt orgazmus. Miranda a szájába vette nedves ujjait, hogy lenyalja a puncija levét. Ez az íz volt az utolsó érzése, mielőtt a világ elsötétült. A testük az ablak előtt lógott, mígnem három hónappal később egy turistabusz eltévedve bekanyarodott az utcába.

********************************************************************
***********
6    .    6    .    6    .    6    .    6    .    6
***********
********************************************************************

A Haltom Academy meccsvesztésének legrosszabb része Kaylee szerint az volt, hogy ott kellett maradni eldönteni hogy melyik szurkolólányt választják ki. Legszívesebben már hazament volna Cassiával és Jordannel pizzázni, ám ehelyett egy konferenciateremben ült huszonnégy lánnyal. Amikor Lea visszatért a mosdóból Renee körülnézett és megkérdezte:
-Másnak is ki kell mennie mielőtt sorsolnánk?
Mindenki megrázta a fejét.
–Jó …akkor lássuk ki nem megy ma haza!
Letett egy nagy fekete kupát az asztalra. A lányok izgatottan mocorogni kezdtek vagy a hajukat csavargatták. Renee benyúlt a kupába és elővett egy darab papírt. Mindegyik pomponlány megfogta a mellette lévő lány kezét. 
-Kaylee Bowman! -olvasta fel Renee a nevet.
A lány úgy érezte hogy megáll a szíve. A jobbján és balján álló társnői együttérzően szorosabban fogták a kezét.
-M-mi? N..nem tudnál valaki mást választani? M..ma van a születésnapom. Tizennyolc éves leszek. Kérlek! Hadd ünnepeljem az utolsó születésnapomat! Megígérem hogy legközelebb önkéntes leszek, ha ma valaki mást választasz! -esdekelt.
– Sajnálom, de nem tehetem. Az edződként köteles vagyok gondoskodni arról, hogy az általunk kínált lánykiválasztása véletlenszerű legyen. Ha valaki mást választanék vagy kizárnálak a sorsolásból esetleg megengedném hogy legközelebb önkénteskedj, engem büntetnének meg. -felelte Renee.
Kaylee lehajtotta a fejét, miközben Rosa nevű csapattársa megveregette a hátát.
- Nos, ha elkerülhetetlen akkor remélem a lehető leggyorsabban túl leszek rajta! Utálok várni. -mondta, majd Rosa segítségével felkelt. A lábai kicsit remegtek járás közben.
Nyugodtnak érezte magát mire az emelvényre lépcsőjéhez ért. Miért kellene küzdeni az elkerülhetetlennel? A Haltom pomponlány öltözetét viselte: a csapat fehér nyúl kabalájával díszített fekete felsőt és narancssárga csíkos miniszoknyát. Tudta hogy mit várnak a nézők, úgyhogy amikor felért levette a felsőjét és a sportmelltartóját. Hegyes kis melleit kellemesen simogatta a meleg nyári szél. A durván faragott tömbhöz lépett és kecsesen letérdelt. Közelebb húzta magát amíg a mellei szorosan a fához nem nyomódtak majd a levegőbe emelte a popsiját. Azután ráfektette a nyakát a tönkre. Jobb kezével előrenyúlt, összefogta a haját és úgy rendezte el hogy az álla mellett hulljon alá. "Ha műsort akarnak, hát megkapják. Essünk túl rajta!" – gondolta. 
Ebben a pillanatban légáramlatot érzett és az egész emelvény megremegett. Csengést hallott és egy különös nyomásérzés jelentkezett a füle mögött. Lassú, mennydörgő üvöltés szivárgott át körülötte a levegőben mintha a tömeg ujjongott volna, de lassított felvételen. Az egész teste megbénult mintha minden izma egyszerre megmerevedett volna. „Ez egy kicsit kényelmetlen…miért nem csinálja már?” – gondolta kissé morcosan. 
De már csinálta. A lány látószögén kívül a hóhér megemelte a bárdot és hatalmas erővel lecsapott. A fejsze átvágta a húst és a csontot majd fejszéjét mélyen a Kaylee nyaka alatti fába mélyedt. A lány még mindig ott térdelt. Fenekét felemelve a levegőbe, állát szépen a tönk szélére fektetve. A nehéz fejsze eltűnt a nyakában: egyértelmű volt hogy a lány két, jól elkülönülő részre szakadt. Csak úgy tűnt hogy Kaylee ezt nem vette észre. A lány ujjai kissé remegtek és türelmetlen, bár kissé kábult kifejezés ült az arcán.
Kaylee fejében a csak fokozódott csengés. “Mi az ördögre vár még? Miért várakoztat? Csak végezze már el ezt az átkozott dolgot!” -gondolta. Megpróbálta elfordítani a fejét és gyors pillantást vetni a hóhérra, de nem hajtódott végre a mozdulat. Olyan volt mintha eltűnt volna a nyaka. Megpróbálta megkérdezni hogy van-e valami probléma, de az ajkai rettenetesen kiszáradtnak tűntek és amikor megmozdultak nem jött ki hang a száján. „Miért… miért nem tudom mozgatni a lábujjaimat?” Furcsa észrevételnek tűnt, de Kaylee gondolatai egyre jobban összezavarodtak. A belső csengető hanghoz egy egyre hangosabb zümmögés csatlakozott. Zsibbadtnak érezte magát…meg egy kicsit betegnek..és nem kicsit részegnek. Ekkor vette észre hogy platinaszőke hajának néhány tincse levált és a föld felé lebeg a szeme előtt. És mi az a meleg nedvesség ami hirtelen megjelent az álla alatt és a füle mögött? A hóhér Kaylee vállához tette a lábát és meglökte. A lány teste elterült az emelvényen és a vért lövellt a levegőbe a nyak csonkjából. Kaylee-nek fogalma sem volt arróla hogy a teste eltűnt. Még mindig arra koncentrált hogy megpróbálja mozgatni a lábujjait. A feje a tönkön feküdt és pislogott. Az ajka rettenetesen kiszáradtnak tűnt. És ekkor egy szörnyű, csengetésen és zümmögésen éles késként áthatoló felismeréssel rádöbbent arra, hogy leállt a légzése. Ugyanebben a pillanatban megérezte, hogy az ujjak markoltak a hajába. Az egész világ meglendült és ő a magasba, egyre magasabbra emelkedett. Az egész világ még mindig himbálózott előtte, de megpillantotta az ujjongó tömeget és egy véres fatönköt egy mélyen belefúródó bárddal. A hóhér óvatosan megfordította hogy láthassa magát: egy fej nélküli, vergődő testet. A szoknyája úszott a vérben miközben rángatózott az emelvényen. „Olyan, mint egy csirke.. Majdnem úgy néz ki, mintha egy láthatatlan személlyel szexelne…De várjunk csak..” – gondolta. Megértette hogy önmagát látja és saját lefejezett testét nézi. És akkor Kaylee felsikoltott. De egy hangot sem adott ki.

********************************************************************
***********
7    .    7    .    7    .    7    .    7    .    7
***********
********************************************************************

–El tudom intézni, de sokba fog kerülni.
-Mennyibe? – kérdezte Linda, bár sejtette az árat.
-A szokásos. A tested. – válaszolta a férfi igazolva félelmeit.
-De ezzel megoldódik?
-Természetesen!
“Oké.. végülis nem rossz üzlet. Nem én leszek az első nő, aki ilyen típusú alkut köt.” -gondolta Linda. Még mindig emlékezett rá hogy a szobában volt, amikor az anyja beleegyezett, hogy elpusztítsák. Hangosan csak annyit mondott: 
-Rendben! Megegyeztünk!
-Nagyszerű! Akkor csütörtök este nyolckor találkozunk! – válaszolta a tárgyaló.
Ennyi volt, nem is kellett semmit aláírni. Felállt és megrázta Linda kezét, mielőtt udvariasan kikísérte volna a szobából. Odakint már várt egy másik ügyfél, egy ideges nő az egyik kemény műanyag széken a fal mellett. Linda beszívta a friss szellőt a járdán állva az épület előtt. Ideje tudatni a gyerekekkel, hogy megszűnt a házukon a jelzálog.
**
Linda kilépett a zuhanyzóból és letörölte a párát a fürdőszoba ajtajának hátulján lévő teljes alakos tükörről. Nem először szemlélte meg a domborulatait, mióta megkötötte az üzletet abban a piszkos kis irodában, és próbálta megérteni, mit vállalt. Nem tudta hogy a férfiak miért élvezték az ilyesfajta a látványt, de ez volt az egyik legnépszerűbb szórakozás a környéken. Egyszer járt egy snuff bemutatón. Az akkori barátja vette rá, hogy menjenek el egy női estre a város egyik klubjába. Noha felzaklatta a színpadon lévő nők brutális és elnyújtott kivégzése, igazából az sokkolta, ahogy a nézők fele ujjongott és lelkesen üvöltött a véres látványtól. “Vajon ezek egy kötélhúzásban fognak leszakadni?” -tűnődött miközben megfogta kebleit és addig szorította őket amíg a sötét kis mellbimbók az arca felé nem néztek. Nem tudta kiverni az emlékezetéből a legfájdalmasabb kínokat, amelyeket látott. “Sav fogja kiégetni a csiklómat?” -töprengett. Szinte kívülállóként nézte, ahogy a tükörben lévő keze leereszkedik a szőrös puncijára, hogy megkeresse azt a kis kiemelkedést, ami annyi örömet okozott neki. 
**
–Azt hiszem a lehető legjobban döntöttél. És legalább már tudod hogy ezen a héten lesz, úgyhogy nem kell időtlen-időkig várakoznod. - mondta Cindy nyugodtan, amikor meghallotta a hírt. 
Linda először a lányának mondta el. Udvarias, de érzelemmentes arcára nézve elég nehéz volt leolvasni, mire gondol Cindy. Pubertás kora óta mindig szigorú és megalkuvást nem ismerő arckifejezést mutatott. Ha egyszer nem kapja véletlenül szexelésen a barátjával, akkor azt hitte volna, hogy a lány még szűz. Utána már csak a fiának kellett elmondania. Ryan meglepő válasza csak megerősítette Lindát abban, hogy milyen keveset tud a férfiakról.
– Azt hiszem, elmegyek és megnézem. Egy ideje már gyűjtök egy snuff klubra és ha az anyám a műsorszám, valószínűleg egy VIP fülkébe is beengednek kedvezményesen. – jelentette ki a fiú, egy pillanatnyi feldolgozási  szünet után. 
–Biztos hogy az első látogatásod során engem akarsz látni? – kérdezte Linda, próbálva lebeszélni. 
– Ó, határozottan!
Ryan olyan lelkesedéssel válaszolt, ami azt mutatta, hogy nem is érti az anyja vonakodását.
Linda feladta. Soha nem volt túl jó a finom utalásokban és úgy tűnt, hogy ez nem a megfelelő pillanat a nyílt vitához.
-Rendben! Akkor mindketten ott leszünk csütörtökön.
Abban azért reménykedett, hogy Ryannek nem sikerül a VIP státusz. A klubokban való maszturbálást meglehetősen rossz szemmel nézték, de ha hoztál egy nőt, akkor általában rendben volt, ha egy VIP fülkében leszopott. Vagy biztosítottak egy lányt, aki orálisan kényeztet amíg nézed a előadás. Önmagában elég rémes volt gondolat, hogy a fia egyáltalán ott van, de még rosszabb volt arra gondolni, hogy az ő megcsonkítása és sikoltozása közben elégítik ki.
**
Az utolsó öltözködésével és készülődésével rendkívül sok időt töltött. A haja meglehetősen rövidre volt nyírva, de sűrű volt és szép mély gesztenye árnyalatú. Soha nem volt nagy sminkhasználó így a női átlagnál tovább tartott, amíg gondosan kikente az arcát. Egészen tompa színeket választott, hogy kifinomultabb megjelenést biztosítson. Szinte az egész ruhatárát átforgatta, mire végül kiválasztotta hogy mit fog viselni. Talán tudat alatt abban reménykedve hogy elutasítják a választott öltözékében semmi sem volt szexi. A sima pamut bugyit és a jól fejlett kebleinek kényelmes melltartót egy térd alá érő egyenes szoknya és egy nyakig gombolt fehér blúz fedte. Végül jött egy csinos blézer, ami ugyanolyan faszén árnyalatú volt mint a szoknya. Semmi sem volt öltözetében ami felkeltette volna bárki kíváncsiságát -hacsak nem emelte fel a szoknyája szegélyét.
Amikor végül a tükör elé állt és kisimította a gyűrődéseket a szoknyáján, Linda majdnem elnevette magát. Ugyan kit akar áltatni? Tényleg azt gondolja, hogy ha okosnak és kifinomultnak néz ki, akkor az bármit is jelent? “Tudod jól, hogy mi fog történni. A bájos ruháidat letépik és addig kínoznak amíg a fájdalom könnyei elkenik a sminkedet.” -mondta magának határozottan. 
**
Ismerős volt az arc, de mivel már több mint tíz éve látta utoljára, és csak akkor lehetett biztos benne, amikor a közelébe ért.
-Jimmy? Nahát! Mit csinálsz itt?
–Szia! Amikor láttam a Linda Moretti nevet a ma esti listán, már volt egy olyan érzésem hogy te  leszel és nem egy névrokon. Örülök, hogy látlak! - válaszolta a férfi üdvözlő mosollyal. 
Az azóta eltelt bő évtized elég aktív szexuális élete ellenére Linda nem felejtette el Jimmyt. Ő volt a legjobb az ágyban és az együtt töltött három hónapjuk visszaemlékezve egyetlen hosszú orgazmusnak tűnt. Jimmy soha nem említette, hogy érdeklődik a snuff iránt, bár feltételezte róla, hogy  -a legtöbb férfihoz hasonlóan- időnként felkeresi a klubokat. Meglepte hogy a színfalak mögött találta és láthatóan a személyzet tagja volt.
–Én is örülök neked! – válaszolta Linda, élve a lehetőséggel egy rövid ölelésre.
Nem kerülte el a figyelmét, hogy a férfi milyen izmos még mindig. 
–De mit keresel egy ilyen helyen?
–Hóhér vagyok. – közölte Jimmy majdhogynem szemérmesen.
Linda örömmosolya lefagyott az arcáról.
-Azt jelenti…? – kérdezte nagyot nyelve és nem tudta befejezni a mondatot.
-Attól tartok.
–Nincs más?
-Ma este nincs – és ezt az állást nem veszíthetem el. Ha visszalépek csak azért, mert ismerem a nőt, akit bántani fogok, azonnal kitesznek.
– Nincs rá esély, hogy legalább egy kicsit kíméletesen bánj velem? – kérdezte Linda, bár gyanította a választ.
Jimmy kissé szánakozóan nézett rá.
-Tudod, hogy nem tehetem. Hozzáértő tömeg van odakint. Ha észreveszik hogy egy kicsit is lágy vagyok, gúnyolódni és dobálni fognak. Akár most is felmondhatnék.
“Egy próbát megért” -gondolta Linda. Jimmy még egyszer -kissé bocsánatkérően- megölelte, mielőtt megmutatta a helyiséget ahol várnia kellett. Egy durva fapadon ülve nehéz volt elhinni, hogy a meleg karok, amelyek az imént olyan gyengéden ölelték, hamarosan könyörtelenül kínozni fogják. Nem kellett sokáig egyedül várnia. Gyors egymásutánban két másik, ijedt nőt is bekísértek, hogy helyet foglaljanak mellette a padon. Sorsközösségük ellenére nem szóltak egy szót sem és alig pillantottak egymásra. Amikor végül egy unottnak tűnő segítő lépett be, hogy az elsőt a színpadra vezesse, a megmaradt pár csak némán nézte, ahogy a nő félénken csoszogott ki az ajtón. A szoba nem volt hangszigetelt. Linda érezte, hogy a mellette álló nő összerándul és remegni kezd, ahogy a hallgatóság fojtott üvöltése egykori társuk sikoltozásával keveredve beszűrődött a csukott ajtón.
**
-Vedd le a ruhádat!
Most már nyoma sem volt Jimmy korábbi mosolyának. Semmiféle kedvesség nem volt a nyers utasításban. Bármit is gondolt magában, teljesen egyértelmű volt hogy a munkáját professzionálisan kívánja elvégezni.
-Gyorsabban, különben a közönség elé doblak és ők téphetik le!
Jimmy a botjával rácsapott Linda fenekére és a nő levegő után kapása szinte elveszett a megjegyzését kísérő helyeslő nevetés zajában. Linda egy kicsit átkozta magát amiért ostoba módon elegánsan öltözött. Valami laza és gumírozott dolog már lekerült volna róla.
**
Csak csak egy idő után -amikor testét már horzsolások és zúzódások borították-  jutott eszébe, hogy Ryan valahol a közönség soraiban van. Leszíjazva, miközben a lábait szélesre tárva tartotta egy rúd, elég nehéz volt körülnézni, de a nyakát nyújtogatva végül észrevette a fiát. Sikerült bejutnia egy VIP fülkébe. Ott ült és az arckifejezése azt sugallta, hogy a kartámasz alatt egy fiatal nő végzi a munkáját. Egyenesen a puncit bámulta, ami a világra hozta és nem látszott más rajta mint kéjes elbűvölődés. Amikor Jimmy első csapása az üvegdarabokkal kirakott korbáccsal az ágyékán landolt, még látta hogy Ryan arca eltorzul valamitől, ami szinte biztosan orgazmus volt. Ezután Linda nem tudott többé a fiára figyelni. Hátravetette a fejét és folyamatosan sikoltozott, miközben a punciját kíméletlenül darabokra tépték.
**
-Milyen volt az estéd? – kérdezte Cindy, amikor a testvére végre hazaért.
–Tökéletes! Anya egészen addig bírta, amíg ki nem belezték. Háromszor élveztem el a gyönyörű visításaira.  – válaszolta lelkesen a fiú.
-Tudom! Annyira elmerülten nézted, hogy észre sem vetted, kinek a szájában van a farkad.– mondta a nővére és úgy tett mintha letörölne valamit az ajkáról.

********************************************************************
***********
8    .    8    .    8    .    8    .    8    .    8
***********
********************************************************************

Kedden késő este szokás szerint a csevegőszobában töltöttem az időt. Igencsak be voltam indulva, de a szoba szokatlanul csendes volt. Nem egyszer majdnem kiléptem és elmentem inkább aludni. Azután valaki üzenetet küldött. A felhasználóneve sfla55sadTOP volt és egyszerűen csak annyit írt:
"Helló fiú!"
Szerettem elemezni a felhasználóneveket. Néha sokat elárulnak. Az adatlapja szerint Fort Lauderdale-ben élt. A neve sfla-val kezdődött. Ez valószínűleg South-Florida lesz. Az 55 a kora lehet. A neve második része "sad" és "TOP" volt. Feltételeztem hogy a "sad" azt jelenti szadista.
"Helló!" -válaszoltam gyorsan.
"Hogy s mint?"
"Egész jól."
"Lenne kedved valami elképzelhetetlenül vad dologhoz?"
Hát nem vesztegeti az időt, az biztos.
"Igen!"
"Jó fiú! Haladjunk szépen sorba és meglátjuk mire vagy hajlandó. Kibírnád hogy egy egész estén át dugjanak?"
"Mmmm...igen... szeretem ha sokáig tart!" -válaszoltam.
"Befogadsz bármit? Kérdés nélkül? Úgy értem mindegy a kor, a faj, a kerület és a hossz?
Miért érdeklődik a kerületről és a hosszról? Azután bevillant valami. Valószínűleg beköti az alanyai szemét. Zavarba ejtő volt a gondolat hogy nem látnám ki dolgozik rajtam. De ez egy chat-szoba volt, úgyhogy a szerepjáték jegyében visszaírtam:
"Semmi kérdés."
"Nagyon jó! Egy korodbeli fiút keresek, aki eljönne hozzánk és két dolog történne vele. Először is lekötöznénk és egy csapat kíméletlen dom használná egy éjszakán keresztül. Nem látná az arcukat -kivéve az enyémet, hiszen én hozom ide. Ha csak ebbe megy bele, akkor másnap távozhat."
Ez elég sok volt egy chat-hez képest. Nagyon szerethet írni. Csak jó fantáziája van vagy komolyan beszél? Ha jól értem nem tudnám hogy kik dugtak meg. Izgató tudni hogy később esetleg találkozok vele valahol és nem ismerem meg. Folytattam a játékot:
"Uhhh... Menjek oda és hagyjam hogy megdugjon egy csomó ismeretlen? Jól hangzik!"
Gondolatban olyannak soroltam be, aki kiveri magának miután kijelentkezett és ennyi.
"Helyes! Egy privát buliról beszélek egy mindentől távoli farmon. Idehozunk, lemosunk, bekötjük a szemed, felfektetünk egy asztalra és lekötözünk..."
Imádja a hosszú mondatokat, még szerencse hogy gyorsan olvasok. Nem ejt gépelési hibákat. Valószínűleg tanult ember. Csak annyit válaszoltam:
"mmmmmm.. hány emberről lenne szó?"
A szövegem megírása előtt már jött is az övének a folytatása:
"... Olyan valakit keresünk, aki 4-6 órán keresztül bírja hason fekve lekötve. Csak éreznéd a jelenlétünket és hallanád ahogy sorshúzással eldöntjük hogy milyen sorrendben dugjunk meg. Az asztal forgatható, úgyhogy nem igazán kell mozognunk. Neked csak annyi a dolgod hogy megtisztítsd a belőled éppen kihúzott farkat miközben már egy másik kezd szétfeszíteni..."
Jézusom, ez percről percre izgatóbb! Igazat mond vagy csak fantáziál? Hirtelen megjelent a válasz a korábbi kérdésemre:
"Baráti társaság vagyunk, ismerjük egymást... négy vagy egy-kettővel több.."
" wow... ez nagyon izgató"
"az.. De kérdeznem kell pár dolgot! Volt már dolgod igazán nagy dákóval?"
"egy 10 inch körüli a csúcs" -írtam vissza büszkén.
"az jó... Az egyikünké 13 hüvelykes. Húsos és viszonylag puha, de vastag."
Szédülni kezdtem. 13 hüvelyk? Ezt ki kell próbálnom.
"ez komoly? Látnom kell!"
"komoly... Új kérdés: van gyomrod az ánuszodban járt farkak megtiszításához? Előre szólok hogy a szádban egy gyűrű alakú pecek lesz, ami miatt nem fogod tudni megakadályozni hogy benyomjuk amit akarunk."
Kábán írtam vissza:
"meg tudom tenni"
"jó.. a gyűrű miatt nyáladzani fogsz egész idő alatt és folyamatosan új adag ürülék és sperma kerül a szádba. A fejed is rögzítve lesz, úgyhogy nem tudod majd elfordítani."
Ez már kicsit ijesztő volt. Mindig pánikolok amikor elakad a levegőm. Szóval felhoztam egy kifogást:
"Hogy tudnék benyelni egy 13 hüvelykest a torkomba?"
"Simon nem mélytorkoztat. Emberileg lehetetlen. Soha nem láttam hogy a dákója teljesen befért volna egy szájba. Még a makkja sem megy át a gyűrűn. Benne vagy?"
"mi van ha görcsöt kapok?"
"kétszer gyorsan ökölbe szorítod a kezed és mi leállunk. Eloldozunk és hagyjuk hogy sétálj egy kicsit. De fenékdugót kapsz hogy ami bent van ott is maradjon."
Ezek tényleg mindenre gondoltak! Mióta csinálhatják ezt?
"ez lenne az első rész. Ha ennyit vállalsz be, rendben van. A másodikhoz egy igazi behódoló mazochistát keresünk, aki tényleg mindenre hajlandó."
Elkezdte kifejteni a második részt is és elhűlt bennem a vér. Az első ehhez képest semmi sem volt. A józan eszem azt mondta hogy lépjek ki a csevegésből, de valami perverz vágy legbelül nem hagyta. 
-.-
Az elején még nyögtem néha, de már régen túl voltam azon hogy bármiféle hangot adjak ki, amikor éreztem hogy meglazulnak rajtam a szíjak. Egy kéz kioldotta a szájpeckem csatját a tarkómon és kivette a gyűrűt a számból. Többen is segítettek felállni az asztalról. Az ánuszom tűzben égett, az állkapcsom zsibbadt és lábaim annyira erőtlenek voltak hogy alig tudtam megállni rajtuk.
-Folytathatjuk? -kérdezte valaki.
Ó, édes istenem.... tényleg megteszik, ha beleegyezek... eddig sem vicceltek...
-Igen... -nyögtem reszelős hangon.
-Rendben! Akkor leveheted a szemkötőt. Már nem számít.
Levettem és hunyorogva körülnéztem. Egy ismerős és öt ismeretlen arc nézett rám vissza. Láttam az ernyedt hímvesszőket, amik az elmúlt órában minden nyílásomat megtöltötték nedvekkel. Ketten két oldalról megfogták a karjaimat és elkezdtek kivezetni a hátsó udvarba. Majdnem megállt a szívem amikor megláttam a cölöpöt, amit fahasábok kupaca vett körbe.
-Próbálj lazítani! Már nem tart sokáig! -nyugtatott egy hang.
Rettenetesen féltem, de nem ellenkeztem. Amikor odaértünk, újra megszólalt a hang:
-Nagyon jól csinálod! Most lépj fel arra a kis lapra és öleld át a cölöpöt!
Tettem amit mondtak. A cölöp túlsó oldalán egy pillanat alatt bilincs került a csuklóimra. Azután valaki a bokáimat is az oszlophoz láncolta. Éreztem hogy kisebb rőzseköteget támasztanak a fenekemhez. "Kezdődik! Istenem! Nem akarok itt lenni!" -gondoltam, de józan eszemet megcáfolta mereven ágaskodó hímvesszőm. Az izgalom erősebb lett a félelmemnél és elkezdtem a csípőmet mozgatva a cölöphöz dörzsölni a péniszemet. Mintha dugtam volna. Gyufalobbanás hangját hallottam magam mögül és égő fa enyhe illata csapta meg az orromat. Szinte azonnal megéreztem a meleget a fenekemen. Gyorsabban kezdtem mozgatni a csípőmet. Ez az utolsó esélyem egy orgazmusra! Már a lábaimat égette a tűz... egy perc és a lábujjaim kezdenek elszenesedni...
-Aaaaahhhhh.... -kiáltottam és elképzelhetetlen mennyiségű spermát lövelltem az oszlopra miközben elélveztem. 
Csodálatos érzés volt, de nagyon rövid ideig tartott. A fájdalom megint úrrá lett rajtam. Amikor a lábaim kezdtek elszenesedni sikoltozni kezdtem és megpróbáltam kiszabadulni. Kegyelemdöfésként valami folyadék ömlött rám és iszonyatos kín közepette tűzgolyóvá váltam. Lerogytam a lángokba és éreztem hogy a péniszem gyorsan zsugorodik majd megsül. Semmit nem láttam és a fájdalom teljesen elvette az eszemet. Pár másodperc múlva elvesztettem az eszméletemet... és megszűntem létezni.

********************************************************************
***********
9    .    9    .    9    .    9    .    9    .    9
***********
********************************************************************

Az ifjú Lindsey nem igazán tudta mi fog vele történni. Annyit mondtak neki hogy a ceremónia egyféle beavatás...mint az új diákoknál szokás az iskolákban vagy az egyetemeken. A lány ideges volt, mert mindenki olyan furcsán viselkedett. 
A testét lemosták, illatos olajokkal kényeztették, hosszú vörös haját kifésülték, majd kézenfogva levezették a templom alá a hosszú kőfolyosón. Csak egy vékony selyemköpeny volt rajta. Csupasz talpának kényelmetlen volt a hideg és durva kőpadló. Amikor beléptek a kamrába két kísérője szorosabban markolta meg vékony csuklóját. Lindsey meglátta az alacsony oltárt...és az ott állók tekintetében az ördögi fényt. Most már nem egyszerűen ideges volt, hanem határozottan rettegett. Küzdeni kezdett és szabadulni próbált, de kísérői szorosan fogták, miközben Redgrave tiszteletes közelebb jött és kioldotta a köntöst összefogó egyetlen csatot. A ruha szétnyílt és kicsit láthatóvá vált alatta a karcsú test. A lány a tiszteletesre nézett...azután a szüleire...majd a gyülekezet többi tagjára. Mindenki őt bámulta. Remegett és zihált.
-Kérem...kérem...ne… -suttogta.
A köntös anyaga hajszálvékony volt és könnyen szakadt a tiszteletes rántására. A selyem a padlóra zuhant és otthagyta meztelenül a szerencsétlen lányt. Amikor a kísérői előre akarták húzni, Lindsey lábait a padlónak feszítve ellenállt. A kísérői ezért vonszolni kezdték és a formás kis lábak megcsúsztak az érdes kövön. A lányt nyers állati félelem fogta el és sikítozni kezdett. A vékony, szánalmas hang csak felizgatta a gyülekezetet. Redgrave tiszteletes maga is érezte hogy hímvesszője megmerevedik, noha nem először élte ezt át. A lányt kapálózása és vonaglása ellenére az oltárhoz vonszolták.
-Ssshhhh...kedvesem, ne ellenkezz! Nincs mitől félned! -mondta megnyugtatóan, ellenállhatatlanul hipnotikus hangon a tiszteletes.
A remegő szépség abbahagyta a sikoltozást. A rettegéstől már csak suttogni tudott, amikor hibátlan testét felemelték és az oltárra fektették:
-...ne...ne...ne..kérem..ne..
A csiszolt kőfelület hidegét megérezve levegő után kapott. A fejét ide-oda forgatta miközben karjait és lábait kifeszítették és lefogták. Remegett, noha a helyiség maga nem volt hideg. A tiszteletes hallotta a lány fogainak vacogását és látta a nagyra nyílt szemében a könyörgést...de nem volt számára kegyelem. A férfi végignézett a karcsú, formás testen, majd tekintete megállt a has alsó részén.
Suzanne, aki a lány egyik lábát fogta le, megszólalt:
-Nyugalom Lindsey! Gyorsan vége lesz!
Redgrave tiszteletes tudta hogy a nő a puncijához nyomja a lány lábfejét, mert élvezni szokta annak mozgását az áldozati szertartás alatt. Azt is tudta hogy a nő nem mond igazat. Egyáltalán nem lesz vége gyorsan. Lassú és fájdalmas vég vár Lindsey-re. Valahol a köldöke és a puncija közt félúton fogja mélyen belenyomni a kést, azután felnyitja a vonagló és visító lányt addig, amíg be nem tud nyúlni hogy eltávolítsa a méhét és a petefészkét. Addig fogják lefogva tartani amíg kell. A haláltusája a Sötétség Hercegének olyan lesz mint az édes méz. Ez az ajándékuk uruknak.

********************************************************************
***********
10    .    10    .    10    .    10    .    10    .    10
***********
********************************************************************

Christina idegesen várt anyja hálószobája előtt. Az egyetemi jegyei alapján elvesztette az ösztöndíját.
-Gyere be! – parancsolta az nő.
–Igen anya! – válaszolta a lány.
Anyja köntösben feküdt az ágyon feküdt és a bekapcsolt tabletjét nézte. Az ágy előtt egy kötél lógott. A lány tudta hogy ez mit jelent.
–Felakasztasz? – kérdezte.
-Azt akarod? – kérdezte az anyja.
–Nem! – felelte Christina szipogva.
–Ígérem hogy nem foglak!
-Rendben…
–Ülj le! 
Christina idegesen foglalt helyet az ágy szélén.
–Elégedett vagy az osztályzataiddal? – kérdezte az anyja.
-Nem.
–Akkor egyetértünk. – válaszolta a nő összevont szemöldökkel, majd megkérdezte:
–Beszéltél a dékánnal?
-Igen… azt mondta, hogy nem tehet semmit. – válaszolta Christina.
–Felajánlottál neki valamit egy újabb esélyért? 
-Felkínáltam neki magam, de azt mondta utána hogy a szeretkezésünk fakó, ötlettelen és unalmas volt. – válaszolta Christina.
-Akkor azt hiszem korrepetálást kell tartanom neked! -mondta a nő.
Christina idegesen bólintott. Anyja benyúlt az éjjeliszekrényébe és előhúzott egy felcsatolható műpéniszt. Hagyta hogy a köntös lecsússzon a válláról és feltette az eszközt.
-Hódolj nekem! – parancsolta az anyja. 
Christina könnyezett miközben elkezdte szopni a dildót, de egy kicsit megkönnyebbült attól hogy az anyja viszonylag gyengéden bánt vele.
–Minden rendben… – mormogta az anyja és gyengéden megsimogatta Christina arcát miközben a lány feje lassan fel-alá mozgott a műhímtagon.
-Mélyebbre! – utasította egyszer csak a nő, Christina pedig engedelmeskedett és közben küzdött, hogy ne öklendezzen.
-Jó kislány vagy! – mondta az anyja és újra megsimogatta. 
Christina tovább zokogott.
– Édesem, nézz fel rám!
A lány felnézett az anyjára bár alig tudott az arcába nézni.
-Ezt a saját érdekedben teszem. – mondta mondta a nő és Christina fejét a dildóra nyomta.
A lány fuldokolni kezdett és öklendezve küzdött levegőért. Az anyja még erősebben nyomta le a fejét.
-Ez nekem sokkal jobban fáj, mint neked! – mondta a lányának.
Christina a kezeivel csapkodva próbált szabadulni.
-Ne küzdj! Csak add meg magad! 
Hányás bugyborékolt a műpénisz körül de az anya továbbra is a rajta tartotta a lánya fejét.
-Nyugalom... csak engedd el magad!
Christina küzdelme a végéhez közeledett.
–Ez az… jó kislány – suttogta a nő miközben nézte ahogy Christina a pizsamájába pisil.
Óvatosan lehúzta lánya fejét a dildóról, amikor Christina teste elernyedt. A lányt a hátára fordította és a szemébe nézett. A szemek mozdulatlanok és élettelenek voltak. Lehajolt, letörölte a hányást a száj körül majd megcsókolta Christina arcát.
–Milyen kár! – motyogta magában. 
Tudta hogy anyaként kudarcot vallott. Felemelte a poharát és felhajtotta az előkészített vodkát. Újratöltötte a poharat és még kétszer ivott. Azután felállt az ágyára és a nyakába igazította a hurkot. Anyai életének legrosszabb napja véget ért amikor leugrott az ágyról és a hurok egy émelyítő reccsenés kíséretében megállította az esését. A teste lassan ide-oda lendült néhányszor mielőtt megállt.

********************************************************************
***********
11    .    11    .    11    .    11    .    11    .    11
***********
********************************************************************

Sarah óvatosan leereszkedett a kamrába. A doboznak átlátszó oldalai és rácsos alja volt és egy átlátszó víztartály fölé függesztették. Felnyúlt, becsukta a fedelet és lakattal lezárta.
Az alacsony szőke lány fehér ruhát viselt. A talpa meztelen volt, a haja pedig szabadon lobogott. A reflektorok eléggé vakították, de még mindig kit tudta venni halványan a sötétben várakozó tömeget. 
Egy férfit bemutattak és felvezették a játékosálláshoz. Kicsit arrébb egy céltáblával ellátott fémoszlop állt. A játékosnak egy kosarat adtak át benne három baseball labdával. Elmagyarázták a szabályokat: akkor nyer, ha mindháromszor célba talál. Ha csak egyszer is hibázik, akkor veszített és a lány tetemes összeggel mehet haza. A játékvezető megkérdezte, hogy mindkét fél megértette-e a játékszabályokat. Mindketten bólintottak.
A férfi néhányszor feldobta az első labdát a levegőbe hogy érezze a súlyát. Ezután párat hátralépett és nekifutásból egy sistergő gyorslabdát küldött a céltábla felé. Kicsit távolabb csapódott be a középponttól, de elég volt ahhoz, hogy kioldja az érzékelőt. Egy lámpa kezdett világítani a férfi előtt lévő panelen.
A lány maga mögé nyúlt, lehúzta a cipzárját, és hagyta hogy lecsússzon a ruhája. Amikor leesett félrerúgta. Egy szűk, fehér, oldalkötős bikini volt rajta. A férfi végignézett a lányon. Karcsú, szép hasizmok, rövid szőke haj és tündéri arcvonások. Nem lehetett több tizennyolc évesnél.
A játékos a célpontra meredt. Elemezte a céltábla távolságát és méretét, majd ismét útjára küldött egy labdát. Ez is elhibázta kissé a középpontot, ezúttal a másik oldalon, de az érzékelő kioldott és egy második lámpa is világítani kezdett a panelen.
A lány bólintott és kioldotta a bikinifelsőjét. Áthúzta a fején és ledobta. A melle kicsi volt, de hetyke, felálló mellbimbókkal és ráncos bimbóudvarral. Néhány másodpercig simogatta a melleit miközben a férfi figyelte, majd a combjára engedte kezeit.
A férfi felkapta az utolsó labdát. A célpontra meredt és igyekezett kizárni a tömeg zaját és a félmeztelen lány figyelemelterelését. Eldobta a harmadik labdát… Telitalálat!
Megszólalt egy csengő és egy nagy nyomógomb pirosan kezdett világítani a paneljén. A tömeg őrjöngött. A bemondó csendre intett mindenkit. 
– A lány próbál mondani valamit. - közölte.
A füléhez tartott egy fejhallgatót, majd a férfi felé fordult. 
– Kompromisszumot ajánl. A szexrabszolgád lesz egy hónapig, aki bármit és bármikor megtesz amit csak akarsz, cserébe a szabadulásért. Mit mondasz?
A játékvezető a férfi elé tartotta a mikrofont. Az a félmeztelen lányra nézett a ketrecben és sóhajtott. 
– Sajnálom… Isten kegyelmezzen nekem, de látni szeretném, ahogy meghalsz!
A lány szomorúan bólintott. Kicsit küzdött az arcvonásaival, végül sikerült elmosolyodnia. Hüvelykujját a bikini alsójába akasztotta, és lassan letolta. Amikor túljutott a combjain, hagyta leesni és kilépett belőle. A férfit bámulta ahogy kezeit végighúzza a testén és mindenét megtapogatja. Egy percig nézte, majd kinyújtotta a kezét és rátette a gombra, de még nem nyomta meg. A lány szemébe nézett…. az pedig rámosolygott és bólintott. A férfi lenyomta a gombot.
Az üvegdoboz kiszabadult és a tartályba esett. Eltartott egy ideig, amíg elsüllyedt. A lány továbbra is fogta a férfi tekintetét, miközben a doboz fokozatosan megtelt vízzel. Amikor a derekához ért a ruhái a csípője elé sodródtak. Türelmetlenül összeszedte és maga mögé dobta őket. A víz egyre feljebb emelkedett... a szegycsontjáig, majd a melléig. Megfogta a doboz oldalait, hogy tartsa a helyét. A víz a nyakáig majd a felső ajkáig emelkedett. Továbbra is a férfi szemébe nézett. Vett egy fél lélegzetet és visszatartotta, miközben a víz ellepte az orrát. Tudta hogy nem fulladás lesz a sorsa. A víz összezárult a feje fölött és a doboz halk puffanással a tartály padlójára telepedett. Néhány másodpercig nem történt semmi. A teljesen elmerült meztelen lány a helyén tartotta magát és várt. Egyszerre csak kinyílt egy másik nyílás és kis halak özönlöttek be rajta. Agresszívak. Húsevők. Éhesek.
A lány teste megrándult, amikor az első hal kiharapott egy darabot az oldalából. Megint megrándult, amikor egy másik hal kimart egy darabot a melléből. Azután a halak falkában támadtak, eltakarva karcsú testét. A víz vörös lett. Az arca még sértetlen volt és továbbra is fogva tartotta a férfi szemét. Az nézte ahogy az élet elhagyja az arcot és Sarah elveszti a fogását a doboz oldalán. A lány teste a tartály hátoldala felé kezdett sodródni miközben a halak még mindig falták. Végül a vízben terjengő vér eltakarta azt, ami a lányból megmaradt. A férfi nagyot sóhajtott és elfordult. Ez határozottan megérte a belépőjegy árát.

********************************************************************
***********
12    .    12    .    12    .    12    .    12    .    12
***********
********************************************************************

Körülbelül egy óráig sétáltak, amikor Maddie megállt. 
-Ez az a hely!
Ledobta a kis márványobeliszket amit eddig cipelt és fújt egyet. 
-Jó nehéz volt, pedig nem nagy. -mondta.
Sarah körülnézett. A nagyjából száz méter átmérőjű tisztás középen egy vastag, körülbelül térdig érő csonk meredt. Láthatóan régi volt.
-Azt hiszem egy tölgy lehetett. Nem tudom miért vágták ki. De szerintem nekünk tökéletes lesz! -mondta Maddie.
Miután Sarah felmérte a környezetet, beállította Maddie-t a legvonzóbb háttérrel és fotózni kezdett. A lány az élénkkék és rózsaszín virágos ruhájában pózolt. Elölről, oldalról, hátra nézve a válla fölött, majd letérdelve a fűbe, hason fekve… Néhány póz erejéig a csonkra is ült. Ahogy telt az idő, a lány egyre merészebb dolgokat csinált a ruhája szegélyével. Egyre magasabbra emelve, egyre gyakrabban villantotta ki kihívóan halványkék bugyiját. Végül felhúzta a szegélyt a derekáig, beakasztotta a hüvelykujját a bugyijába és letolta. Nevetett, miközben fellibbentette a szoknya elejét, majd megfordult és fellibbentette a hátulját. Visszaült a csonkra a lábait keresztbe téve és a combjai közepéig érő ruha elejét addig húzta fel, hogy látszódjon egy keskeny sáv a szeméremszőrzetéből.
Ezután ledobta magáról a ruhát és újrakezdte a pózolást: elölről, oldalról, térdelve, hason, oldalt fekve, háton fekve…. Végül letérdelt a fatönk kamerával szemközti oldalára és a csonkra könyökölve állát a tenyerére támasztva nézett csendesen a fényképezőgép lencséjébe.
Tartottak egy kis szünetet és Sarah végigpörgette a fotókat. 
–Azt hiszem minden megvan, amit akartam. -mondta amikor végzett.
–Akkor csinálhatom most?
-Igen!
Maddie visszament a csonkhoz és letérdelt. Szinte áhítattal simította végig a fa felületét, majd felnyúlt és összeszedte hosszú haját. Megcsavarta a hajköteget és a tönk szélére igazította úgy, hogy ne legyen a fényképezőgép útjában a nyaka előtt. Egész idő alatt hallotta, ahogy Sarah fotózik. Lehajtotta a fejét a csonkra és arcát Sarah felé fordította. Elmosolyodott és kinyújtotta rá a nyelvét. Majd megsimogatta a melleit és megérintette magát a combjai között. Ez hirtelen ötletet adhatott neki, mert komolyan simogatni kezdte magát. Sarah látta, hogy izzadságcseppek gyűlnek a lány homlokán. Maddie becsukta a szemét  és megremegett amikor elélvezett a maszturbálástól. Vett egy mély lélegzetet és elmosolyodott. Az arca még mindig a fán feküdt.
-Ez jól esett! -mondta.
Átkarolta a csonkot, mintha egy régi barátját ölelné át. 
-Rendben! Készen állok!
A trió férfitagja előrejött és a Sarah-val ellentétes oldalra állt. Kicsit panaszkodott a nehéz bőrruha és a szarvakkal díszített sisak miatt, majd felemelte a nehéz, kétpengéjű antik bárdot és a vállára fektette. Sarah a fényképezőgépet nagy sebességű sportfelvételekre állította, majd letérdelt és bólintott a férfinak. Maddie szája kissé nyitva volt, a tekintete ide-oda rebbent. Ahogy a férfi felemelte a bárdot, a lány felemelte a karját, mintha repülne.
Sarah lenyomta az exponálógombot és ahogy megbeszélték: a férfi azonnal lendíteni kezdett, amint meghallotta a zárszerkezet kattogását.
A korábbi gyakorlás meghozta gyümölcsét. A penge egy csapásra átvágta Maddie nyakát és beágyazódott a fába. A lány karjai úgy omlottak össze, mintha egyetlen szárnycsapást próbált volna az ég felé tenni. A feje legurult a tönkről és arcán még mindig ott volt a huncut kifejezés. Sarah készített még néhány felvételt, majd befejezettnek nyilvánította a fotózást. A férfi elővett két ásót és mindketten munkához láttak. Egy órával később Sarah elhelyezte a márványobeliszket a sír fejénél. Némán álltak mellette néhány percig, majd összepakoltak és hazamentek.
.-.-.
Később Sarah megbízást kapott, hogy készítsen egy szoba méretű falfestményt az egyik felvételből. Nem volt könnyű és aprólékos munkát igényelt egy ekkora nagyítás, de néhány javítással és nagy odafigyeléssel olyat produkált, ami bárhol jól nézett volna ki egy lakásban.
A megrendelője meghívta a leleplezésre. Kiváló lehetőség volt névjegykártyák osztogatására, ezért elment. Egyszer csak kettesben maradtak a mecénásával, néhány méterre a falfestménytől. Nézték egy darabig. Maddie meztelen teste oldalra fordult, egyik melle teljesen látható volt, feje a tönkön feküdt, arckifejezése játékos volt, és a mozgástól kissé elmosódott penge éppen megérintette a nyakát. A vevő egy kis idő múlva megkérdezte: 
-Szerinted érzett valamit?
Sarah megrázta a fejét. 
-Kétlem. Túl gyorsan történt és minden, amivel érzett volna azonnal megszakadt.
Néhány másodperc múlva folytatta:
-Bár azt mondják, hogy az öntudat a fej leválása után pár másodpercig megmarad. Valamit átélt a vágás után, de soha nem fogjuk megtudni, pontosan mit.
–Hogyan győzted meg?
–Elmondtam neki, hogy mire gondolok és kértem hogy keressen egy megfelelő helyet. Körülbelül egy héttel később azt mondta, hogy megtalálta a tökéletes helyet.
–És tudta hogy meg fog halni.
-Igen.
–Miért tette?
–Mert én kértem rá.
–Ismerted?
Sarah bólintott. 
-Az unokahúgom volt.
–Az unokahúgod? -kérdezte kikerekedett szemmel a megbízó.
-Igen.
-Nem fizettem neked eleget.
Sarah felnevetett. 
–Hidd el, eleget fizettél!
-Mindenesetre szeretnék még többet! Hány felvétel készült?
-Valamivel több mint kétszáz. Talán a fele egyedi és használható. Sok pózolás ruhában, meztelenül és egy nagy sebességű képsorozat arról ahogy a bárd zuhan.
–Nyomtasd ki őket! Kiállítást rendezek belőlük. Hogy hívták az unokahúgodat?
–Maddie.
-Akkor csak egyszerűen "Maddie" lesz a kiállítás címe. Az összes használható kép mehetne a fő-galériába, a lefejezés sorozatfelvételeit pedig egy külön helyiségbe tennénk. Készítsd elő a képeket, én pedig intézem a reklámot. Olyan árakat rakj a nyomatokra, amilyeneket jónak látsz. Áll az üzlet? -kérdezte a férfi és a kezét nyújtotta.
-Áll!

********************************************************************
***********
13    .    13    .    13    .    13    .    13    .    13
***********
********************************************************************

A férfi az első alkalommal megjelenő vendégek többségéhez hasonlóan idegesnek tűnt. A nő melegen elmosolyodott. 
-Nyugalom! Biztosíthatlak hogy mindent hallottam már!
A férfi megnyalta az ajkát. 
-Én… a… azt mondták a bejáratnál, hogy nincs határ.
A nő bólintott.
– Ez tényleg azt jelenti, hogy nincs korlát?
A nő újra bólintott és egy javaslattal élt:
–Rákérdezhetnél néhány forgatókönyvre fokozatosan közeledve ahhoz, amit igazából szeretnél kérni és meglátjuk!
A férfi nyelt egyet. 
-Rendben. Ummm… kielégítenél úgy a száddal, hogy a torkodra tenném a kezem?
A nő bólintott.
– És nyakörvet viselnél?
A lány ismét bólintott.
– Oké… És mi lenne, ha nagyon szorosra húznám a nyakörvet?
 Újabb biccentés.
 – Mi lenne, ha én… mi lenne, ha lenne egy kötél a nyakadban és én… szorosra húznám, miközben te szopnál?
 – Mindegyik lehetséges forgatókönyv. Ez minden? -kérdezte a nő és közelebb hajolva megérintette a férfi kezét.
Az megborzongott, de nem húzódott el. 
- … mi lenne…. ha miután…  elélveztem … megfojtanálak?
-A „nincs korlát” azt jelenti, hogy nincs korlát.
A férfi döbbenten nézett fel rá, a nő pedig folytatta:
– Hadd végezzek egy gyors számítást… 
Egy tableten kezdett járni az ujja. Pár másodperc múlva megmutatta a férfinak.
-Ez az átalánydíj. A tranzakció végén borravalót is adhatsz nekem, ha elégedett vagy. A klub külön díjat számít fel a test elszállításáért és a takarító személyzetnek illő jattot adni. A kártya rögtön lehúzható ezen a leolvasón. Utána csak egy aláírás és kezdhetjük is.
A férfi kezei remegtek. 
– De ki kapja a pénzt? -kérdezte.
-A klub levesz egy kis százalékot a létesítmények használatáért, a többit pedig a szerződésem értelmében az általam megjelölt kedvezményezett kapja.
A férfi egy hosszú pillanatig bámult rá. 
-… Jézusom… -mondta végül és lehúzta a kártyáját, majd aláírta a tableten az elektronikus szerződést.
-.-.-
-Istenem… milyen gyönyörű vagy! – suttogta a férfi és miután megsimogatta a nő arcát, folytatta: 
-Szörnyű pocséklásnak  tűnik ezt megtenni… Biztos vagy benne? Nekem az is megfelel, hogy valami mást csináljak…
-Te vagy az ügyfél, én pedig azért vagyok itt, hogy a vágyaid valóra váljanak. Ha bármilyen fenntartásod lenne az üzlet erkölcsiségével kapcsolatban, kérlek ne feledd, hogy tudtam mivel jár az itteni munka! A „nincs határ” jelentését alaposan elmagyarázzák nekünk, mielőtt bármilyen papírt aláírnánk. -felelte a nő az érintésébe hajolva.
A férfi keze végigsimított a nyakán és hüvelykujjával végigcirógatta a torkát. A nő megemelte a fejét a felderítő ujjnak és folytatta:
– Különben is, úgy hallottam hogy a megfojtás nem a legkellemetlenebb módszer. És biztos vagyok benne, hogy nagyon jó kezekben leszek veled! 
A férfi szemei ekkor elsötétültek, pupillái megremegtek. 
– Lehetne így… – motyogta és mindkét kezét a lány nyakára tette. 
-… nem… inkább kötél. -folytatta.
A nő nem mozdult, miközben a férfi válogatott az asztalon lévő kötelek között. Kipróbálta őket a kezében, majd néhányat a nő vállára tett. Végül egy élénkvörös zsinórt talált a legjobbnak.
 – Ez az utolsó esélyed! Egy szopás vagy ilyesmi és kimehetsz azon az ajtón. De ha most igen-t mondasz, akkor bármit is teszel később, nem állok le. Folytatom, amíg… meg nem fojtalak. – mondta most már határozottabb hangon.  
-Részemről rendben van! Tehetsz amit csak akarsz. -felelte a nő.
A férfi a kötelet a nyaka köré vetette egy szimpla hurkokkal úgy, hogy a kötél két oldalon lelógó végeit egyfajta dupla pórázként használhassa. 
– Köszönöm! – mondta és mélyen megcsókolta a nőt.
 Amikor visszahúzódott, a tekintete komor volt. 
– Most pedig térdelj le!
 A nő kényelmesen elhelyezkedett a padlón.
 – Tudod, mit kell tenned odalent! – mondta a férfi olyan éles hangon, amit eddig még nem használt.
A nő munkához látott. Lehúzta a férfi  nadrágját majd az alsónadrágját és a szájába vette a már merev hímvesszőt. A férfi felnyögött és csípője mozgásba lendült. Amikor a nő kissé öklendezni kezdett, megállt hogy a lány újra felvegyen egy szopási ritmust, majd a csípője ismét megmozdult. A nő ellazította a torkát és mélyen magába nyelte. A szeme könnyezett, és minden hangját elfojtotta a szájába nyomuló hímtag. Nem telt sok időbe hogy megérezze a nyelvére lövellő spermát. A férfi visszahúzódott és elégedetten mosolyogva rogyott le az ágy végére. 
– Ügyes voltál! De szeretném újra elakasztani a lélegzetedet! – mormolta.
A hüvelykujját végighúzta a nő alsó ajkán… majd megrántotta a zsinór mindkét végét. A nő azonnal fulladozni kezdett és gurgulázó hangok törtek ki a torkából. Kezei automatikusan a kötélhez kaptak. A férfi tágra nyílt szemekkel, elragadtatva nézte.
– Kezeket az oldaladra! – csattant fel, miután néhány pillanatig figyelte a lány küzdelmét.
A nő remegve leeresztette a karját. A férfi a lábait a lány testének két oldalához szorította és ezzel a karjait a testéhez nyomta. A nő feje lüktetett, szemei könnybe lábadtak. A nyál kicsordult a szájából és lecsöpögött az állán. 
-Remélem benedvesedsz! Ha képes leszek rá, meg foglak dugni! – suttogta a férfi és a hangja feszült volt az erőkifejtéstől. 
Egy pillanatra csökkentette a kötél szorítását, a lány pedig beszédre képtelenül zihálva kapott levegő után. Amikor megtelt a tüdeje, a férfi újra meghúzta a kötelet. Áldozata gurgulázott és lábai a padlón doboltak. A férfi többször szorosan a nyaka köré tekerte a zsinórt, majd megkötötte a végeit. Azután felemelte a lányt az ágyra és kiterítette a matracra. 
A lány vergődött. Képtelen volt lélegezni és a tüdeje égő fájdalmán kívül semmi másra nem tudott gondolni. Homályosan tudatában volt annak, hogy a férfi fölé kerül, majd érezte a hüvelyébe csúszó kutakodó ujjat. Önmagát is meglepte, hogy nedves volt. Érezte ahogy a férfi beléhatolt, majd lüktető feje oldalra billent … és elnyelte a sötétség.

********************************************************************
***********
14    .    14    .    14    .    14    .    14    .    14
***********
********************************************************************

Jó estét Hölgyeim és Uraim! 
Az 5. Miss Snuff America szépségverseny, a világ legnézettebb műsora, üdvözli Önöket.
Külön köszöntöm három szerencsés kiválasztottunkat: Mr Myron Spelmant New Yorkból, Mr Hobart Jonest a kaliforniai Santa Rosa-ból és Mrs Emma Watkinst a kansasi Topekából. 
Mindhárman lelkes amatőrök, akik alig várják, hogy kézbe vehessék a korbácsokat, a vas harapófogókat és az izzó tűket, hogy kihozzák magukból a legrosszabbat a lélegzetelállító szépségű Miss Suzie Jones-on, az áhított Miss Snuff America cím idei újdonsült tulajdonosán.
A szabályok ugyanazok, mint az elmúlt években voltak. A három induló egyéni pontjait a kegyetlenségük ördögi természete és mértéke, illetve gyönyörű szépségkirálynőnk sikolyainak hossza és hangereje fogja meghatározni…. 
Óóó.. úgy látom az édes Miss Jones annyira megrémült, hogy sírva fakadt. Dehát nem éppen a sírás a frissen megválasztott szépségkirálynők dolga? És nézzék, ahogy küzd a kötelékeivel…de elkalandoztam. Természetesen csak egy győztesünk lehet, de a két másik induló sem fog üres kézzel távozni. Mindketten ezer dolláros ajándékutalványt kapnak, illetve megkapják DVD-n az összes eddig Miss Snuff America szépségkirálynő bizsergető kimúlását, köztük a tavalyi győztes Karlee Wilson látványos végét, akit a végén máglyán égettek el élve. 
Az idei, véletlenszerűen választott módszer az örök kedvenc, az elnyújtott megfojtás. Tehát a ma esti győztesünk kapja azt az irigylendő jogot, hogy garrote-tal lassan és fájdalmasan megfojtsa az imádnivaló Suzie-t, egyforma örömére az Atlantic City-i Kongresszusi Csarnok jelenlevő lelkes közönségének illetve a TV nézőknek. Biztosíthatok mindenkit, hogy sokkal jobb móka lesz, mint az egyetemi támogatások korábbi unalmas átnyújtása volt a régebbi típusú szépségversenyek győzteseinek!
Ez, barátaim, a nagy este. A döntő estéje! Tudom, hogy mindenki olyan izgatottan várja egy újabb ártatlan fiatal lány kegyetlen kínzását és halálát, mint én. Úgyhogy a nézők hívják a családtagokat és a barátokat a képernyő elé, mert ez különleges lesz! Ahogy látják, a gyönyörű, rémült Miss Snuff America hívogatóan lóg csuklójánál kikötve és meztelenül, tehetetlenül várja a kegyetlen véget. Ne kapcsoljanak más csatornára! A reklám után visszatérünk! 

********************************************************************
***********
15    .    15    .    15    .    15    .    15    .    15
***********
********************************************************************

Ashley a tükör előtt ült miközben a sminkes csapat a legjobb kinézetet varázsolta neki.
-Jó lesz..gyerünk! -mondta a megjelenő rendező, majd mutatta az utat Ashley-nek a színpadhoz.
A lányon csak egy bugyi és egy rövid, hasat kivillantó top volt, amin a “Soha, soha ne add fel!” felirat virított. Mindig úgy képzelte hogy meztelenül fog történni, de tévéadásba csak ennyi mehetett.
-Oké...Joan ott van. Csak menj oda, várd a kezdés jelét és tedd amit a próbán! -instruálta a rendező.
“El sem hiszem hogy megtörténik!”-gondolta Ashley miközben a szürkéskék háttérfüggöny előtt lógó hurokhoz közeledett. A hurok alatti kis szék mellett vörös hajú nő állt. A híres Joan. A próbán csak egy helyettes állt be Joan helyére, így ez volt az első alkalom hogy személyesen találkoztak.
-Helló!
-Üdv! -felelte Joan.
-Annyira hihetetlen hogy végre találkozhatok a híres Asphyxia Joan-nel. -folytatta lelkesen Ashley és kezet nyújtott.
-Örülök hogy megismerkedhettünk. -felelte a nő elfogadva a kezet.
-Tíz másodperc és kezdünk! -harsogta a rendező a háttérből.
Ashley a szék mögé állt és a kamera felé fordult.
-Öt..négy..három… -mondta a rendező majd némán jelezte a kezével a kettőt és az egyet. Azután Joan-ra mutatott.
-Jó estét kedves nézőim! Asphyxia Joan vagyok, a műsor házigazdája. Élőben a Snuff TV stúdiójából.
A nő várt egy kicsit hogy a hangszerkesztők bejátszhassanak egy kis tapsot, mintha tényleg közönség előtt lettek volna a stúdióban. Utána széles, barátságos mosollyal folytatta:
-Rendben! Mai különleges vendégünk Ashley. 
A lány mosolyogva intett a kamerának, majd felállt a székre, nyakába akasztotta a hurkot és szurosra rántotta. Az előzetes utasításoknak megfelelően úgy tett mintha levegő után kapna.
-Nagyon jól nézel ki Ashley...hátratennéd a kezedet a kedvemért? -kérdezte Joan udvariasan.
Ashley továbbra is mosolyogva így tett, a műsorvezető pedig összekötötte a csuklóit egy kötéldarabbal.
-Egy kicsit szorít. -mondta a lány a próba szerint.
-Közel sem annyira mint majd a hurok fog. -felelte Joan és a kamerába kacsintott.
Vártak egy kicsit hogy a hangtechnikusok nevetést játszhassanak be, majd Joan folytatta:
-Szóval Ashley… Gondolom nincs ellenedre hogy pár kérdést megválaszolj nekem és hűséges nézőinknek!
-Természetesen nincs. Az interjút mindig is a műsorod legizgatóbb részének találtam.
-Ezt örömmel hallom. Nos...beszélnél egy kicsit magadról?
-A nevem Ashley, huszonhat éves vagyok. A barátommal Derek-kel együtt a show-d rajongói vagyunk.
-Ohh… a barátoddal nézed a műsoraimat? -kérdezte Joan meglepetést színlelve.
-Bizony. Mindig felizgat bennünket. Derek valószínűleg most is néz...valószínűleg magányában… -felelte Ashley és ő is kacsintott a kamerának.
-Jó lehet neki....mióta vagytok a nézőim? -érdeklődött Joan.
-Egészen az első évad óta és már az első epizód óta próbálok bekerülni.
-Hát..gratulálok hogy végül sikerült! A top-od azt mondja hogy “Soha, soha ne add fel!”. Megmagyaráznád ezt nekünk?
-Csak azt akartam vele üzenni a nézőknek, hogy soha ne hagyják abba álmaik kergetését, bármi is az. -felelte a lány a kamerába mosolyogva.
-Ez nagyszerű üzenet… Volt valami az életedben ami arra tanított hogy ne add fel az álmaidat?
-Igen...az hogy ide kerülhettem.
-Hogy hogy?
-Hat éve nézem ezt a showt és kétszáz jelentkező felvételt küldtem be. Az állandó visszautasítás ellenére soha nem hagytam abba a beküldésüket és íme...itt vagyok!
-Kétszáz felvétel… -mondta Joan döbbenetet színlelve, majd megkérdezte:
-Mi volt rajtuk?
-Főleg az hogy magamat fojtogatom, vagy a barátom fojtogat engem...vagy fellógat amíg el nem ernyedek, azután levág a kötélről. 
-Örülök hogy végül eljutottál ide. A nézők kedvéért megemlítem, hogy Ashley összes jelentkezési felvétele elérhető lesz a snufftv.com oldalon, természetesen a mai felvétellel együtt. Szóval Ashley… Készen állsz?
-Már hat éve! -felelte a lány olyan izgalommal, hogy majdnem fel-le ugrált.
-És gondolod hogy otthon a barátod is felkészült?
-Biztos vagyok benne hogy a szeme a képernyőre tapad.
-Rendben! Ashley azt mondja hogy készen áll arra hogy táncoljon nekünk. Mehet? -kérdezte Joan.
A hangtechnikus felvett közönség-visszaszámlálást kezdett lejátszani: “Három...kettő...egy!”. Az egy-nél Joan kirúgta a széket Ashley alól. A lány a pár hüvelyknyi zuhanása közben izgatott sikkantást hallatott, majd hangosan fuldoklani kezdett amikor megállt. Egy pillanatig mozdulatlanul lógott a levegőben kivörösödött arcán fájdalmas kifejezéssel.
-Nem kell aggódni! Mindjárt kezdi a táncot. -mondta Joan a kamerának kacsintva.
Másodpercekkel azután hogy ezt megjósolta, Ashley kapálózni kezdett a kötél végén. Kétségbeesetten próbálta enyhíteni a szorítást a nyakán. A lány örömmel fogadta a megszoruló kötél ismerős érzését, de tudta hogy ez az utolsó alkalma, ezért jobban pánikolt a szokottnál. Még maga is meglepődött azon, hogy mennyire fél. Hetek óta tudta hogy adásban fog meghalni, de egészen eddig a pillanatig lehetősége volt visszalépni. Várta a showt és izgatta ahogy maga elé képzelte a haláltusája nézése közben maszturbáló Derek-et, de a vég elkerülhetetlensége megrémisztette. De most már nem volt visszaút. Szerencsére a lány pánikja gyorsan halványult. Folytatta ugyan a vonaglást, de a félelem csillapodásával a levegőhiány előcsalta a lábai közti meleg bizsergést. Mint mindig. “A pokolba is...ez olyan jó érzés, hogy megéri miatta meghalni.” -gondolta Ashley miközben izgalma egyre fokozódott.
-Ejha...tényleg szép műsort ad elő! -mondta Joan felvonva a szemöldökét.
Ashley tovább kapálózott és rugdalózott, miközben a kamera mindent vett. Negyed óra után a lány feje kezdett lehajolni és a látása egyre sötétebbé vált. “Ne...még ne! Még nem élveztem el!”-gondolta a lány és újult erővel kezdett küzdeni. A látóhatára szélén feketeség jelent meg és a sötétség egyre csak terjedt, amíg már csak egy szűk csőben nem látott mindent. Ashley újra pánikolni kezdett, de csak azért mert nagyon vágyott egy utolsó orgazmusra mielőtt minden véget ér. Már csak homályosan látott és Joan kommentárját is kezdte elnyomni a füle csengése, de még mindig nem élvezett el. “Istenem, csak hagyd már hogy megtörténjen!” -esdekelt magában. Az arca lilás színt vett fel, nyelve kicsúszott nyitott szájából. A kezei abbahagyták a szabadulni próbálást és ernyedten lógtak a háta mögött. A lábai egyre lassabban és lassabban mozogtak. A végtagjai felől erős hidegség kezdett benne terjedni, de az ágyéka még mindig tűzben égett. “Istenem...csak egy utolsót..” A jeges hideg kezdte birtokba venni a törzsét is. “Ne, ..ne… IIGGENNN!!”- gondolta a lány ahogy egész testét magával ragadta élete legvadabb orgazmusa. A kéj olyan erős volt, hogy nem is tudatosult benne hogy a teste még egyszer kétségbeesetten rándul egyet majd végleg elernyed. A fülében elhallgatott a csengés és az öröklétbe süllyedt épp mielőtt a hólyagja kiürült volna és bugyija át nem ázott volna.
Joan a lánytól a kamera felé fordult és azt mondta:
-Ashley-t egy darabig még itt hagyjuk lógni, hogy biztosak legyünk a távozásában, de a bugyiján az a nedves folt már jelzi hogy nincs köztünk. Ha többet szeretnének látni Ashley-ből, ne feledjék a jelentezési felvételeit a snufftv.com-on! Arra is emlékeztetném nagyrabecsült nézőimet, hogy ha valaki szeretne a műsorom szereplője lenni, akkor beküldheti a saját felvételét a snufftv.com/hangingauditions oldalon. A szponzoraink felsorolása után a Snuff TV-n jön a legnépszerűbb játék, a Hóhér újabb epizódja!”
-Ééés...ennyi… -hangzott a kiáltás a kamera mögül.
Joan megfordult és Ashley még mindig nyitott szemeibe nézett, amik üresen meredtek a padló egy pontjára.
-Ez jó volt. Tényleg izgatottnak tűnt és élvezte. -mondta a rendező miután előre jött.
-Aha...honnan a fenéből szerzitek ezeket a dilinyósokat? -kérdezte Joan.
-Folyamatosan jelentkeznek. És jobban teszed ha szurkolsz ezeknek a „dilinyósoknak” a folyamatos jelentkezéséért, különben oda a műsorod!
-Ha már szóba jött… ki lesz a következő?
A rendező átnyújtott a nőnek egy dossziét és azt mondta:
-Tracy Jenkins. 51 éves, de kitűnő formában van. A férje évek óta próbálta rábeszélni erre és végül beadta a derekát. 

********************************************************************
***********
16    .    16    .    16    .    16    .    16    .    16
***********
********************************************************************

Fürdőnadrágban jött ki a napozóteraszra, törölközővel a nyakában, egyik kezében itallal. Más férfiak nem voltak ott, csak néhány lány, akik különböző mértékig levetkőzve feküdtek a napon. Talált egy üres napozóágyat és kényelembe helyezte magát. Néhány lány köszönt neki és kedves szavakat váltottak egymással. Egy vörös hajú megkérdezte: 
-Mi hozott ide?
-Ez születésnapi ajándék magamnak. Egyedül vagyok itt, csak pihenek és élvezem az üdülőhelyet.
-Boldog születésnapot! -mondták többen is.
Senki sem kérdezte tőle hogy mivel foglalkozik vagy hogy van-e barátnője. A beszélgetés szünetelt, amíg egy barna lány meg nem szólalt:
-Mielőtt idejöttél, azt kérdeztük egymástól hogy mit kérnél ha a szexpartnered bármit megtenne érted korlátok nélkül.
A férfi egy kis késéssel reagált: 
–Ezt most kérdezed tőlem?
-Igen.
A születésnapos elgondolkodott. 
–Egyáltalán nincsenek korlátok?
-Nincsenek.
Rövid töprengés után megfogalmazódott benne a legvadabb dolog amit kérhet. Olyasvalami, amit egy lány soha nem tenne meg, de amit ő élvezne.
-Szeretném, ha egy lány a szájával elégítene ki miközben haldoklik!
-...ez jó… -hallatszott a lányok mormogása.
A barna megkérdezte: 
-Kértél már erre valakit?
Összeráncolta a homlokát. 
– Ó Jézusom, dehogy is! Ez biztosan véget vetne a kapcsolatunknak.
Egy vékony, szőke hajú lány megszólalt: 
-Én megcsinálom!
– Biztos vagy benne? -kérdezte a barna.
A szőke felült. 
-Igen!
A barna felállt. 
-Oké! Keresek neked valamit. -mondta és a medence melletti büféhez sétált.
A szőke a férfihoz lépett és megfogta a kezét. 
-Gyere velem!
A férfi zavartnak tűnt:
-Én…nem is tudom…
A vörös hajú azt mondta:
-Jobb ha vele mégy! Nagyon makacs tud lenni.
A férfi bizonytalanul állt, majd követte a lányt lefelé a napozóteraszról. 
–Húzódjunk félre, ahol nem csinálunk rendetlenséget! 
A medencétől balra egy füves területre vezette a férfit. Fekete, ezüst koponyamintás oldalkötős bikini volt rajta. A vörös hajú odakiáltott: 
–Enyém lehet a fürdőruhád?
-Persze!
A lány maga mögé nyúlt, kioldotta a hátán a csomót és áthúzta a felsőt a fején. Meghúzta a zsinórt a bikinialsó egyik oldalán és kicsúszott belőle. A bikinit egy közeli kőfal tetejére tette. Karcsú volt, közepes mellekkel, alakja inkább nőies puhaságú volt, mintsem egy atléta kőkemény teste.
– Oké, állj oda!
Letérdelt a férfi elé és lehúzta a fürdőnadrágját. Az először visszakozni akart, majd inkább hagyta magát sodortatni az árral. A barna odament hozzájuk és egy hosszú, vékony csontozó kést nyújtotta a térdelő szőkének.
–Igen… ez tökéletesen megfelel!
A szőke a combjára fektette a kést, majd megsimogatta a férfi zacskóját és lassan szopni kezdte. Először csak a makkra csúsztatta az ajkát és nyelvét, majd mélyen a torkába vette.  Arca a férfi ágyékának nyomódott miközben dolgozott rajta. Végül elengedte hogy levegőt kapjon és azt mondta: 
-Oké… Kezdjük!
Felemelte a csontozó kést és a hegyét a bordái közé tette a mellkasa oldalánál úgy, hogy a hegy befelé, a szegycsontja felé mutatott. Felnézett és megkérdezte:
–Szeretnéd csinálni?
–Öhm, nem, köszönöm!
–Ahogy akarod! -mondta a lány és lassan benyomta magába a kést. 
Egy kis vér szivárgott a penge körül és az arcán elszánt koncentrálás tükröződött. Végül a markolat elérte a mellkasát. A férfi a válla fölött átnézve látta, hogy a kés hegye kilóg a hátából. A lány akadozva lélegzett és egy kis vércsík jelent meg a szája egyik oldalán. Megnyalta az ajkát.
-Rendben, folytassuk mert valószínűleg nincs sok időm hátra!
Újra belekezdett az orális kényeztetésbe, de még mindig lassan csinálta mintha élete egész hátralévő részében szophatta volna a férfit. Ami bizonyos értelemben igaz is volt. Ajkával és nyelvével stimulálta a férfi makkját, amíg az el nem érte a csúcspontját. Nagyot nyelve fogadta a szájába lövellő spermát. Vér szivárgott a penge körül és csordogált a hátán a fenekére, elöl pedig az ölébe. Vér folyt le az állán és a nyakán a mellei közé. A nedvek lenyelése után egy hosszú pillanatig nem mozdult. 
A férfi arra számított, hogy feljön levegőért, de a lány feje a helyén maradt és arca a férfi testéhez ért. Lenyúlt és kitapogatta a pulzust, de semmit nem érzett. Gyengéden kihúzta magát a szájából, megfogta a vállát és lefektette a fűre. Két lány felállt a napozóágyából és csatlakozott hozzá.
–Mi majd gondoskodunk róla! -mondták.
Nem tudva mit tegyen, a férfi visszament a teraszra. A törülközőjét használva letörölte a vért a testéről. Kicsit sokkban volt és sokáig csak feküdt és próbálta feldolgozni a történteket. A segítőnek ajánlkozó két lány nemsokára visszatért és mindenki folytatta a napozást. Egy pillanat múlva a vörös hajú megkérdezte: 
-Olyan volt amilyennek képzelted?
-Sokkal több volt, mint amit el tudtam volna képzelni.
Italokat rendeltek. A lányok közül ketten szundítottak egy kicsit, a többiek könnyeden viccelődő társalgást folytattak. Végül eljött a vacsora ideje. Mindannyian felkeltek és készültek bemenni. A férfi megkérte a vörös hajút, hogy csatlakozzon hozzá a vacsoránál. 
–Szeretnék többet tudni róla! Még a nevét sem tudom!
A vörös hajú elmosolyodott. 
–Sarah-nak hívták. Vacsora közben mesélek róla.
Bementek.

********************************************************************
***********
17    .    17    .    17    .    17    .    17    .    17
***********
********************************************************************

Ken már vagy a hetedik alkalommal verte a fejét a furgon rakterének falába. Kívülről fű és trágya illata szivárgott be. Mérföldes körzetben a furgon volt az egyetlen fényforrás. Már lassan egy órája jöhettek. A vezetőfülkében a férfi és a nő beszélgetett, de a fiú nem volt bevonva a társalgásba. Alávetettként nem volt köze urai dolgaihoz.
Ken számba vette a helyzetét. Hosszú hónapok teltek el az SM fórumon történő első tétova kapcsolatfelvételétől az utolsó üzenetváltásig, amiben megígérte hogy nem fog kegyelemért könyörögni. A partnerei pedig megígérték hogy nem fognak kegyelmet adni. Két házaspár kezére adta magát. Brutális erőszakolás, korbácsolás és kínzás várt rá...utána pedig meg fogják enni. Ennek ellenére furcsa módon nem aggódott. “Igazi behódoló vagyok.”-gondolta. A furgon végül lefékezett és a motor hangja elhalt. A pár kiszállt, előhúzta a fiút a csomagtérből és hármasban elindultak. Bő tíz perc séta után megérkeztek céljukhoz, egy összetákolt, a környék vadállatai és a növényzet ellen lassan csatát vesztő házikóhoz az erdőben. A páros férfi tagja kinyitotta az ajtót, Ken pedig belépett. Odabent már várta őket a másik házaspár. Kellett pár másodperc amíg a fiú szeme hozzászokott a benti fényhez. Amikor körül tudott nézni, látta hogy tökéletes helyen van. A falakon képek sorakoztak, amiken férfiak és nők látszottak különféle kényelmetlen helyzetekben. Tudatosult benne hogy végleg az övéké. Senki nem fog érte jönni hogy megmentse. Az érzéstől egyszerre fogta el félelem és kellemes melegség.
A szoba túlsó felén tűzhely volt amin egy nagy edényben víz melegedett. Az egyik nő állatok billogozására használt vasakat csúsztatott a lángoló fahasábok közé.
-Vetkőzz le! -utasította a másik nő a fiút.
Ken engedelmeskedett. Egy percen belül meztelenül és mereven ágaskodó hímvesszővel állt urai és parancsolói előtt. Azok egy darabig élvezettel nézték, majd különböző pózok felvételére utasították. Néha a padlón feküdt és széthúzta a fenekét. Máskor a péniszét kellett vernie, de nem élvezhetett el.
Amikor a víz felmelegedett, az egyik férfi benedvesítette a fiú bőrét és a haját kivéve minden testszőrzetet leborotvált róla. A borotválás közben a fiú fejében képek váltakoztak arról, ami hamarosan történni fog vele. De úgy döntött hogy szolgálni fogja urait, bármit is tesznek vele. A kedvükre akart tenni és semmi más nem számított. Amikor szőrtelenné vált, felajánlotta urainak hogy a kedvükre tesz és ők elfogadták az ajánlatot. Segített nekik levetkőzni, majd megköszönte hogy idehozták és ennyire vágynak rá. Tudta hogy nem fogja élvezni azt ami történni fog majd vele, de gazdái megérdemlik a kényeztetést. Sorban végigment rajtuk: masszírozta és csókolgatta a testüket, nyalogatta a nők punciját, szopogatta a férfiak hímvesszőjét. A négyes tagjai közben nyíltan társalogtak a fiú lassú kínhaláláról. Amikor befejezte a kényeztetést, egy különleges alakú tartóra fektették és lekötözték. A feje alá volt támasztva, de kicsit hátrahajolt, hogy bármit nyalhasson amit a szája elé tesznek. A feneke kicsit meg volt emelve és valamivel magasabban volt mint a feje. A lábait a tartó szétnyitva, felemelve és térdben behajlítva tartotta. Így hozzáfértek a fenekéhez akár korbácsolásról akár análszexről legyen majd szó. A száját nem peckelték ki, mert hallani akarták a nyögéseit és esdekléseit. Kinyitottak egy dobozt, ami ruhacsipeszekkel volt tele. Telerakták velük a fiú testét. Végig a hátát és a lábait. Körbecsíptették a mellbimbóit, majd magukra a bimbókra tettek. Eléggé fájtak és a fiú nyögött.
-Várj csak addig amíg el nem kezdjük letépni őket! -mondta az egyik nő.
A makkja alá vékony bőrszíjat kötöttek és addig húzták amíg úgy nem érezte hogy majdnem leszakad a pénisze. A bőrszíj másik végét egy falba vert horoghoz erősítették. Felváltva korbácsolták a tökéletesen védtelen hímvesszőt, amíg az be nem lilult és rendkívül érzékeny nem lett. Ken fájdalmas kiáltásaival nem törődtek. 
Azután egyesével letépkedték a csipeszeket és jött a viasz. A két nő égő gyertyákat tartott a fiú teste fölé és végigcsöpögtették a forró anyaggal. A cseppek sisteregve égették a bőrt. Amikor a viasz kihűlt, a férfiak elkezdték korbáccsal leverni Ken testéről. Különösen a fenékre, a hímvesszőre és a lábfejekre koncentráltak. Azután egymás után keményen és könyörület nélkül megdugták. A testi hiányosságot a nők felcsatolható műpénisszel pótolták és kegyetlenségük semmiben nem maradt el a férfiakétól. Amíg valaki a fenekét dugta, másvalaki a torkába nyomta magát, amitől Ken néha öklendezni kezdett. Az análszex után jöttek az eddigre vörösen izzó billogok. A kínzói rongyokba csavart kezekkel fogták meg a vasakat, hogy ne égessék meg magukat, de a fiú nem volt ilyen szerencsés. Újra és újra a testének nyomták a tüzes billogokat, Ken pedig újra és újra üvöltött. A helyiséget betöltötte az égett hús szaga. A szadista párok végül fáradtan ágyba dőltek. Ken a tartóra kötözve maradt a következő nyolc órában. A sajgó fájdalom végig ébren tartotta.
Napkelte után egy órával a két házaspár felkelt. Lezuhanyoztak, majd Ken-t a tartón hagyva kivonultak valami elfoglaltságra. Egy óra múlva visszajöttek és eloldozták a fiút, akinek több percbe telt hogy eléggé biztosan meg tudjon állni a lábán a járáshoz. Kivezették áldozatukat és odakint leültették egy vastag farönkre. Valamiféle növényi főzetet adtak neki és azt mondták hogy igya meg. A fiú engedelmeskedett és tíz perc múlva már görcsös, fékezhetetlen hasmenése volt. A hasfájdalmak ellenére ott kellett maradnia ahol ült és ott kellett könnyebbítenie magán. Fél órával később Ken teljesen kiürültnek érezte magát. Néhány vödör vízzel lemosták, majd összekötözték a csuklóit és a bokáit. A kettő közül az erősebb férfi könnyedén a vállára kapta és elindult vele. Pár méter után Ken meglátta hova tartanak. Egy vízzel töltött nagy fémhordó volt a céljuk, ami alatt fahasábok voltak. A fiút a férfi a hordóba ejtette. Ken az összekötözött végtagjai miatt nem tudott mást csinálni, mint ülni a vízben és várni. Szerencsére nem kellett sokat várni ahhoz, hogy a hideg víz langyos legyen. Ám azután egyre forróbb és forróbb lett. Ken eleinte csak vonaglott, majd könyörögni kezdett hogy vegyék ki.
A kívánsága teljesült. Kihúzták. Ekkor értette meg, hogy a hordó csak a megtisztítására és teste sterilizálására szolgált. Egy nagy faasztalhoz vitték és az oldalára fordítva ráfektették. A férfiak felváltva tömtek újabb és újabb marék tölteléket az ánuszába. A fiú arcán könnyek kezdtek folyni ahogy egyre több és több anyag került belé. Amikor a férfiak végeztek, egy nagy tű és vastag fonál segítségével összevarrták a nyöszörgő fiú farpofáit. Ken hímvesszője közben végig mereven állt. Amikor a varrással is végeztek, még szorosabban megkötözték a fiút, majd egy izzó szénkupac feletti nagy fémrácsra fektették. Ken kínjai gyorsan elviselhetetlenné váltak, de nagyon szeretett volna urai kedvére tenni. Valami hűvöset érzett a hátán. Odanézett és látta hogy szósszal kenik. A következő órákban a fiú lassan sült. Tíz percenként bekenték és megfordították. Ken kiáltozott és kegyelemért esdekelt, de nem kapott. Könnyei fátylán át látta hogy a férfiak a péniszüket masszírozzák, a nők pedig simogatják magukat. Láthatóan élvezték pokoli kínjainak látványát. Amikor Ken már igen közel járt a véghez, érezte hogy felemelik és az asztalra teszik. A hűvös fa érzése szinte áldás volt. A fiú érezte hogy elvágják kötelékeit. Kezeit és lábait az asztal sarkai felé húzták. A két nő lefogta a csuklóit, az egyik férfi a bokáit tartotta, a másik férfi pedig nekilátott a kibelezésének. Ken felnyögött amikor a kés a mellkasába hatolt, majd a penge felnyitotta a törzsét a szeméremcsontjáig. A fiú szinte minden egyes szervének eltávolítását érezte és semmit nem tehetett a megakadályozására. Összeszedte minden erejét egy sikolyra és ez volt az utolsó hang amit adott. Elégedetten lehunyta a szemeit. Megtette kötelességét urai iránt.

********************************************************************
***********
18    .    18    .    18    .    18    .    18    .    18
***********
********************************************************************

Csak egy régi lepedő volt a bekötött szemű lányon. A nagy rétre vitték, ahol átadták Jo-nak és csapatának.
– Indulj el a fák felé a mező túlsó oldalán! – parancsolta Jo, miután lerántotta róla a lepedőt és levette a szeméről a kötést.
A lány elkezdett lépdelni a nagy réten a kereszt felé, amelyen hamarosan lógni fog.
A mezőn átérve megtorpant, amikor megpillantotta a földre fektetett kínzóeszközt. Néhány pillanatig mozdulatlanul állt. A meztelensége eleinte zavarta, de mostanra már nem törődött vele. Apró léptekkel előrement, hogy közelebbről szemügyre vegye életének majdani kioltóját. Egyre közelebb ment a kereszthez, utasítást várva, miközben a csoport minden tagja csodálta formás fenekét.
-Egy méret mindenkinek. Feküdj rá és nyújtsd oldalra a karjaidat! A talajon könnyen fog menni. A neheze majd akkor jön, amikor függőlegesbe állítunk. - mondta Jo. 
A lány térdre rogyott és elsírta magát. Jo tudta, hogy ezen a ponton nem kell elsietni a dolgokat. A lány végül felállt és a hosszanti gerenda mellé lépett.
– Mások is voltak már… ezen… vagy én vagyok az első, aki…?
– Nem, drágám! Többen is végigjárták azt az utat, amelyen most utazni készülsz ne aggódj! – biztosította Jo.
–A hátamra feküdjek vagy a hasamra? – kérdezte a lány bizonytalan hangon, mintha valójában nem is akarná tudni.
-Általában az embert kifelé fordítva feszítik meg, háttal a kerethez, de lehet a kereszttel szembe is fordulva. Én még soha nem csináltam így, de mindig mindennek van első alkalma. Ha a szokott módot választod, akkor a hátad és a popsid fog felhorzsolódni, miközben emelgeted magad. Ha a kereszt felé fordulsz, akkor a melleid kapják a büntetést. Nekem mindegy, kipróbálhatod mindkettőt, de vedd figyelembe hogy végül nem feküdni fogsz rajta, hanem lógni!  - válaszolta Jo. 
Bevett technikája volt, hogy bevonja a folyamatba a keresztre feszítendőt. Általában hatékonyan működött; eddig egyetlen áldozatot sem kellett a kereszthez rángatniuk és nem kellett lefogniuk, miközben a testét az eszközhöz kötötték.
A lány mindkét módszert kipróbálta, majd felállt és leporolta magát. Amikor teljesen végzett, Jo nyugodtan tájékoztatta a következő szakaszról:
– A kínzásod és kivégzésed eszközét neked kell a kiválasztott helyre vinned! Emeld fel a keresztet és a csapatom majd a hátadra fekteti, hogy érezd nyomasztó súlyát, és értékeld azt az erőt, amelyet törékeny testedre fejt ki. Azután a válladra tesszük és mutatom az utat. Nincs messzire, de az adott körülmények között elég távolinak fogod gondolni. Ez egy megszégyenítés, azzal a rejtett kedvességgel hogy az erőlködés kifáraszt és kis mértékben felgyorsítja a haldoklásodat.
Az út valóban nem volt hosszú, de a végére fájt a lány gerince és erősen izzadt.
–Megérkeztünk. Feküdj a keresztre és mi hozzákötünk!  – mondta Jo halkan.
A lány jól viselkedett és nyugodtan hagyta hogy a keresztre kötözzék. Kis imbolygással járó emelés végén a kereszt alja becsúszott az előre elkészített lyukba. A lány máris érezte a fájdalmat: a kereszt helyére csúszásának rázkódásától megsajdultak izmai.
Szegek nélkül keresztre feszítették. A lábai, a karja és a vállai mind fájtak.  A talpa görcsben volt, a mellkasa és a hasa pedig mintha lángokban állt volna… és ez csak a kezdet volt.  Az újonnan keresztre feszített tánca azonnal elkezdődött, miközben kereste az erős fájdalmak csillapításának módját. Persze hiábavalóan, de szórakoztató volt a közönség számára. Felemelkedett, leesett, kilendült, előre és oldalra, a kereszt fájának dörzsölte a fenekét és kitárva megmutatta a nemi szervét. Bár Jo és társai már mindent láttak, valahogy minden alkalommal ugyanolyan lenyűgöző volt nézni, mint először. Egyik sem volt szadista… egyszerűen csak értékelték az agóniát.
Telt az idő, sütött a nap és a megfeszített lány folytatta a táncot …mégha elkerülhetetlenül egyre lassabb tempóban is.
Azután már csak annyit tudott tenni, hogy aprókat vonaglott. A kiáltások és a sírás elhalványultak a fogyó energiával, ahogy a kétségbeesés és a kiábrándultság eluralkodott a még létező gondolatokon. A nap megtette hatását. Az egyszerű eszköz elvégezte némán alattomos munkáját: károsította a test izmait és elűzte a reményt a lélekből. A lány egyre gyakrabban hanyatlott le  és egyre huzamosabb ideig maradt lent . A felépülés minden szakaszban egy kicsit tovább tartott, az emelkedés fokozatosabb és nehezebb lett. Már nem volt sok hátra…
------
Forró nap volt, a fű teljesen kiszáradt és mindketten nagyon szomjasak voltak, de Joanne és kis csapata megállás nélkül hajtotta őket a mező széléhez, ahol a nagy, fából készült kereszt állt. Jo hagyta, hogy a lányok régi lepedőkbe bugyolálva maradjanak, ami szokatlan engedmény volt részéről. Az eszközt már messziről is lehetett látni és ahogy a társaság áthaladt a hatalmas réten, a két lány egyre jobban tudatára ébredt a hamarosan bekövetkező sorsának.
Amikor odaértek Jo megállt és hagyta, hogy a páros gondolkodjon a következő lépésen. Nem szadista volt, csak határozott vezető. Mindkét lány lepedőt tekert maga köré, utolsó kétségbeesett kísérletként, hogy megőrizzék a méltóság látszatát, a gyengéd kapcsolatot a normálissággal. Kettejük közül a magasabb, egy karcsú szőke, akinek a haja a vállára omlott, úgy állt, mintha átszellemült volna és igyekezett mindent magába fogadni.
Lehetetlen feladat volt, mert ki gondolná valaha is, hogy egy napon egy mező közepén kell majd szembenéznie azzal, hogy meztelenül teszik fel egy hatalmas fakeresztre.
Kicsit hálás volt, amiért nem vetkőztették le már az elején. Ez egy ritka kegy volt -legalábbis a csapat egyik tagja ezt suttogta neki. Most azonban el kell engednie a fedezéket, a méltóságot, a szabadságát, és  alá kell vetnie magát a megfeszítésnek, itt, ezen a kereszten. Érezte a meleg folyadékot, ami végigcsorgott a lábán.
Vörös hajú kolléganője a szervezetnél lemaradt mögötte. Ő jobban megbirkózott a helyzettel. Megbékélt a sorssal és annak tudatával, hogy fájdalom és megaláztatás várja, miközben többen fogják bámulni meztelenségét és ha kedvük tartja mindenféle rossz dolgot tesznek majd vele. Halkan megkérdezte társnőjétől:
– Melyikünk menjen előbb? Szívesebben néznéd, ahogy vonaglok előtted, vagy inkább én nézzem ahogy te küzdesz? Nem bánom egyiket sem és kétlem hogy a hóhérainkat érdekli a sorrend.
A szőke egy örökkévalóságnak tűnő ideig nem válaszolt, azután végül megszólalt:
-Ha fent vagy, nézhetem, ahogy ugrálnak a melleid. Azt mondták, hogy sokat fogunk mozogni… "az újonnan feszítettek táncának" hívták, és hát…  mindig is nagyszerűen táncoltál az összes bulin, amin részt vettünk...
–Rendben! Gondolom nem akarnak késlekedni, úgyhogy… – mondta a vörös hajú. 
Ezzel Jo és csapata felé fordult. Szégyenkezés nélkül a földre dobta a lepedőjét és meztelenül állt mindannyiuk előtt. A szőke is feléjük fordult, nem tudva, hogy mi következik.
-Készen állok, gazemberek! Megadom magam, csináljatok velem amit akartok! Akasszatok fel, feszítsetek meg! - jelentette be a vörös hajú.
-Ez nagyon bátor tőled, bár ittlétünknek pontosan ez a célja. A gesztus azonban kedves. Te leszel az első! Állj háttal a kereszthez! Az oldalt szabadon választhatod meg. Nézheted az erdőt vagy a rétet. De igyekezz, mert nincs erre egy egész napunk! - válaszolta Jo kissé fanyarul.
A lány csuklóit a keresztrudakon átdobott kötelekkel gyorsan körbetekerték, majd felemelték a vöröshajút a földről. A karjait a fa mellé tartották, miközben a lábait megragadták, meghajlították és hozzákötötték a függőleges oszlophoz. Így meg tudta emelni a testét hogy lélegzethez jusson. A csapat egyik tagja létrát támasztott a keresztnek és kikötözte a lány karjait a vízszintes gerendához. Szegek nélkül ugyan, de keresztre feszítették, efelől semmi kétség nem volt.
-Most rajtad a sor szöszi! – kiáltotta Jo, inkább azért hogy felébressze a másik lányt az álmodozásából, mintsem hogy új ismeretet közöljön.
-Dobd le a lepledet és állj a kereszthez, a barátnőd mögé de gyorsan! Minél hamarabb fent vagy, annál hamarabb vége lesz és mehetünk a dolgunkra.
A szőke elengedte az anyagot, de a melleit és a punciját ösztönösen eltakarta a kezével haszontalan reakcióként az elveszett méltóságra. Amikor a csapatból ketten megragadták, kicsit ellenállt, de az ő csuklóit is gyorsan összekötötték és ugyanolyan brutális hatéknysággal felhúzták, mint a vörös hajút. A létra ezúttal bizonytalanabbul állt, de a karok vízszintes rögzítésének feladatát gyorsan, szakszerűen elvégezték. A kereszt enyhén ringatózni kezdett, amikor a páros elkezdte az újonnan keresztre feszítettek táncát, valami nem létező pozíciót keresve, amely enyhíti szorult helyzetükkel járó fájdalmat.
Jo állt és nézett egy darabig. Csodálta a két gyönyörű fiatal nő szépségét, ahogy meztelenül lógtak egymásnak háttal, magasan az egyszerű kereszten. Ez volt az első alkalom, hogy egyszerre kettőt feszítettek keresztre ilyen módon. Néha hosszú időbe telt amíg meghaltak és ha most egymás után tették volna fel őket, nagyon sokáig itt lehetnének. Jo mindig szerette hagyni, hogy a dolgok maguktól történjenek és inkább nem törte el az alanyok lábát, hogy hamarabb elérjék a véget. 

********************************************************************
***********
19    .    19    .    19    .    19    .    19    .    19
***********
********************************************************************

Caroline a repülőgépen ülve a jövőjén töprengett, ami meglehetősen borúsnak tűnt. Még mindig nem ment a fejébe a gyors kiadatása. Olyan volt mintha tegnap lett volna a party. Vállpánt nélküli piros estélyit viselt… még a választott parfümje nevére is emlékezett: L'Aimant. Emlékezett a kifogástalan ételekre … és arra a csúnya kis emberre, aki kikezdve vele megpróbált a dekoltázsába nyúlni. Rendben… nem kellett volna megütnie a fickót, de a férfi magának kereste a bajt. Hanyatt esett és szerencsétlenül verte be a fejét egy lépcsőfokba. Honnan tudhatta volna hogy magas rangú diplomata? Hogy tettével nemzetközi incidenst okoz? Hogy gyilkosságért bíróság elé állítják a távollétében és bűnösnek találják, fellebbezési lehetőség nélkül? Minden elképesztően gyorsan történt… Persze még így sem lett volna nagyobb baj, ha szülőhazája nem keresi a másik ország kegyeit. Gazdasági érdekek… és az egyenlő bánásmód meg a nők jogai már nem is számítanak. Most pedig itt van. Letartóztatták, kiadták és olyan sors várt rá amire gondolni sem akart.
Csak annyit tudott meg, hogy a diplomata hazájában -ahová most tart- kidolgozták az árammal kivégzés új és humánusabb változatát. Hogyan lehetne emberséges egy villamosszék? Amennyire utána tudott olvasni rendkívüli fájdalommal járt és messze nem volt gyors. És mégsem volt más választása!
Miután a gép leszállt és a helyére gurult, lekísérték a lépcsőn. Egy csapat egyformán öltözött férfi várt rájuk, akiknek kísérői a formalitások után átadták. A siralomházban meztelenre vetkőztették és egy női tiszt felparancsolta egy nőgyógyászati asztalra, ahol simára borotválták a hónalját és a nemi szervét. Beöntést kapott, ami fájt mert nagy mennyiségű vizet kényszerítettek belé. Már amúgy is feszült volt, és ez még elviselhetetlenebbé tette a dolgot. Néhány percnyi wc-ben tartózkodás után kicsit könnyebben érezte magát, de teljesen összezavarodott amikor bekísérték a kivégzőkamrába. Az otthon olvasottak miatt arra számított hogy felöltöztetik és egy székre ültetik, de meztelen maradt és egy gumival borított ágy várta. Minden olyan gyorsan és olyan furcsa módon történt… talán a meglepetés okozta hogy ellenkezés nélkül ráfeküdt és hagyta hogy kezeit és lábait széthúzva lekötözzék a csuklóit és a bokáit. Kitárulkozó pózban feküdt és mindent megmutatott a világnak, amije volt. Aztán jött egy nagyon szoros gumi szemkötő…majd egy nagy gumi golyó a szájába. Nyilván nem akarják hallani a hangját miközben meggyilkolják, mert Caroline-nak nem voltak illúziói: ez államilag engedélyezett gyilkosság volt.
A nő kicsit felizgult az előkészületektől… és még semmi jele a szükséges elektromos bekötéseknek. Aztán gumikesztyűt érzett a lába között és egy hideg fém „tampont” nyomtak a mostanra átázott hüvelyébe… Ez lenne az új, humánus módszer? Megpróbálta kilökni, de izmai nem működtek együtt és a tampon stabilan benne maradt.
Caroline-t hidegség fogta el és személytelenül– szinte mintha a saját testén kívülről nézte volna magát –figyelte a megölésére való előkészületeket és azon töprengett, hogy otthon a visszavezető vezetéket az áldozat bokájára szokták helyezni. A gumikesztyű a mellére csúszott és keményre és egyenesre ingerelte mellbimbóit. Azután a bimbóira fémcsipeszeket rögzítettek… és elkezdődött. Csak egy gyengéd zümmögés… és az áramütések majd az azonnali orgazmusok egymás után hasították át Caroline testén… egyre gyorsabban egymás után. A zümmögés erősebbé vált, Caroline pedig az ágyon vergődve hangosan nyögött. Nem csoda hogy betömték a száját és lekötözték. A zümmögés még jobban felerősödött és a nő nem tudott tovább uralkodni magán. A kötelékeiben vonaglott és sikoltozott ahogy egyik csúcspont a másik után hasított belé a kínok véget nem érő folyamában. Hallotta a kattanást, amikor a vezérlőgombot még egy fokkal felfelé fordították. A teste minden eddiginél vadabbul megfeszült, majd elernyedt. Az új, humánus módszer megtette a dolgát, az igazságszolgáltatás pedig elégedetten vette tudomásul, hogy Caroline megfizette a bűne árát.

********************************************************************
***********
20    .    20    .    20    .    20    .    20    .    20
***********
********************************************************************

Iszonyatosan meleg volt. Sarah megpróbálta nyugtatni magát és lelassítani a szívverését. Nem volt megkötözve és igazából semmi sem tartotta a sütőben, csak a saját akarata. A hőálló üvegen keresztül torzítva látta az őt figyelő emberek arcát. Néhányan a közeli barátai voltak, akik eljöttek látni az utolsó pillanatait.
Az ajtót egyszerűen egy mágnes tartotta csukva. Bármikor kitörhetett, amikor csak akart. De úgy döntött, hogy nem teszi. Összeszorította a fogát. Eddig nem sikoltozott. Szinte azonnal rájött arra, hogy az élve sütésről szóló mesék nem pontosak. Nem sodródsz el csendben a semmibe. A fűtőelemek alig egy hüvelyknyire voltak tőle és a fájdalom nagyon lokális volt. Érezte hogy a bőre kiszárad és kezd ropogós lenni. A haját egy hőálló tasak védte hogy majd sértetlen legyen a tálalásakor, így a fejbőre csak meleg volt, de a többi részéről úgy érezte, bármelyik pillanatban lángra lobbanhatnak.
A fájdalom egyre erősebb lett. Könnyek jelentek meg és azonnal felszáradtak. Tüdeje és orrürege égett a forró levegő belélegzésétől. A lány három oldalán és a serpenyő alatt helyezkedtek el a fűtőelemek és érezte, hogy a serpenyő egyre forróbb lesz. Perzselő érzés áradt a combjai között, ahol a részei a forró fémhez nyomódtak. A mellbimbói égtek.
Bármikor kitörhetett, amikor csak akart. Az őt figyelő emberekre meredt. Néhányukat ő maga kérte meg hogy jöjjenek el megnézni.
Sarah hatalmas erőfeszítéssel összeszedte magát. Ő választotta ezt. Még mindig érezte a szájában a szakács spermáját, akinek leszopásához ő ragaszkodott, mielőtt bemászott a serpenyőbe. Ezt akarta. Egy része vitatkozott ugyan ezzel, mert fogalma sem volt, hogy ennyire fájdalmas lesz. De nem számított. Ráadásul voltak rajongói. Nem okozhatott nekik csalódást. 
Megadta magát és belehajolt a fájdalomba: pozitív dologként élte meg, nem félnivalóként. Valahogy elérte azt az állapotot, amikor a fájdalom volt a mindene. Felemésztette a lényét, de valahogy örvendetes volt.
Egy idő után a szeme feladta és nem látott semmit. Mégis belehajolt a fájdalomba. Érezte hogy a bőre ropogós. A maghőmérséklete valószínűleg már régen végzetes volt. Gondolatai lomhák lettek és szétszakadtak. Emlékszilánkokat élt át: amikor megérkezett a bulira, elbúcsúzott barátaitól, nevetve kibújt kis fekete koktélruhájából és ragaszkodott ahhoz, hogy a séf maradjon nyugton, miközben letérdelt előtte. A felesége szorosan hozzábújt, miközben Sarah leszopta. Bevillantak az erotikus érzések, ahogy a barátai beolajozták és bedörzsölték fűszerekkel, majd a szakács felkötötte és becsomagolta a haját.
Egy pillanatra magához tért és rájött hogy a teste tönkremegy. De ez rendben való volt és úgy tűnt, hogy enyhült a fájdalom. Azt kívánta, bárcsak láthatná még a barátait, de az is elég volt, ha ők láthatták őt. A tudata kezdett kudarcot vallani. Újra lejátszotta az emléktöredékeket, rövidebben és gyorsabban. Végül a lány a sötétségbe merült.
--
A két nő rövid koktélruhában kortyolgatta a Cosmo koktélját a sütő mellett.
– Tényleg jól néz ki!
-Igen. Nem számítottam rá, hogy felálló mellbimbói lesznek.
– Jól érezhette magát!
– Gondoltál már arra hogy megteszed?
Hosszú szünet után jött a válasz:
-Néha. De még mindig akadtak olyan dolgaim, amiket el akarok intézni. És te?
–Gondolkozom rajta.
–Nos, ha úgy döntesz szólj! Szeretnék ott lenni!
-Természetesen!